Ma, a Prima budapesti regionális
díjátadó gálájának keretében A Magyar Művészetért is díjakat nyújt át. A VOSZ
Közép-Magyarországi Regionális Szervezetének gálaestjén díjat adományozunk:
A Magyar Művészetért Díjat Kása Béla
fotóművésznek
Ex Libris Díjat: Bogár
László közgazdásznak, Bráda
Tibor festőművésznek és a Magyar Festészet Napjának, Ekler Dezső építésznek és
az Országos Széchényi Könyvtárnak. (a képen Ex Libris Díj átadásának ünnepe
Kalotaszegen 2009-ben)
A laudációk:
Kása Béla fotóművész :
1979-ben diplomázott a Kölni
Művészet Szakfőiskolán művészeti fotográfusként. A főiskola idején már
fotókat készített Erdélyről, Budapestről a Stern magazin felkérésére, a
Geo-nak pedig nagyszebeni és macedóniai cigányokról számolt be képriportban.
1983-ban, 31 évesen, amikor sokan úgy érezték, el kell menniük hazájukból, ő
már visszafelé tartott, úgy érezte, haza kell jönnie Nyugat-Németországból,
ahová 13 évesen szüleivel költözött. Azt hitte: "itthonról közelebb lesz
neki mindennél kedvesebb erdélyi muzsikusaihoz és így többet tud járni
fényképezni is majd."
1995-től a letelepedni nem akaró vándorcigányok útját követi rendszeresen
gépével
1997-ben jelent meg az Erdélyi zenészek című fotóalbuma magyar és angol
nyelven, mely az erdélyi cigány és parasztzenészek öröklétig tartó panteonját
alkotta meg. Nélküle már lehetetlen a XX. század végi parasztzenéjében érdemi
dolgokat megállapítani.
1997-től két éven keresztül 45 erdélyi zenekart fényképez le az Utolsó óra
című népzenei gyűjtés részére
A népi kultúra elkötelezett kutatója, megőrzője és továbbadója. Galériái
címének és kiállításai helyszíneinek felsorolása önmagában elmond mindent
munkásságáról:
Erdélyi zenészek, Csángóföld,
Kalotaszeg-Méra, Szék, Magyarpalatka, Magyarszovát
Zenél, népzenét gyűjt és
fényképez Erdélyben, Moldvában és Gyimesben, de járt Indiában a félnomád
életmódot folytató tevepásztor Rabari törzseknél is.
Kása Béla esetében a kuratórium
nyugodt szívvel állítja, hogy a legjobb kezekbe kerül A Magyar Művészetért
Díj, amelyet most tisztelettel nyújt át neki a kuratórium elnöke, Gubcsi
Lajos.
Bogár László
Általános
és középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. Felsőfokú tanulmányait a Marx
Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kereskedelempolitika szakán
folytatta, ahol 1973-ban közgazdász diplomát szerzett. 1986-ig Miskolcon élt
és az államigazgatásban dolgozott. Ugyanezen évben doktorált, és családjával
Budapestre költözött. 1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő. A Fidesz hatalomra kerülésével 1998 és 2002
között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az Orbán-kormány
Stratégiai Elemző Központjának vezetője volt. 1991-től a politikai tudományok
kandidátusa. 2002-től a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Alapvető
kutatási területe a globalitás hatalmi rendszere.
Tudományos
közléseinek legfőbb ismérve a kíméletlen, őszinte szembenézés a helyzettel,
erre elég, ha idézzük legutóbbi művei címét:
Örvényben.
Magyarország felszámolása.
Válság és valóság.
Idegrendszerváltás.
A rendszerváltás bukása..
Lefelé a létezés
Az Ex Libris Díj átadásával ezt
a kötelező és magas színvonalú realizmust köszönjük meg.
Bráda Tibor festőművész és
a Magyar Festészet Napja
A
Karcagon született festőművész ezekben a hetekben ünnepelte 70. évfordulóját.
1960-1967: Magyar Képzőművészeti
Főiskolán tanult, 1969-1971 között: Derkovits-ösztöndíjas volt, 1984-ben
Munkácsy-díjban részesült; 1990-ben a nápolyi Italia 2000 festészeti verseny
III. díját hozta haza; 2002-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét
kapta A » dunapART
alkotóközösség művészeti vezetője.
Bráda Tibor
vezető szerepével 2002-ben jött létre a Magyar Festészet Napja. Csak
remélni lehetett, hogy egyszer az egész országot átszövő, az országhatárt is
átlépő, egész héten át tartó művészeti fesztivál, a hazai kortárs festészet
méltó és átfogó seregszemléje lesz.
2006-ban már több mint egy héten át tartottak
az ünnephez kötődő események. Mára pedig minden évben sok száz művész sok
ezer képe látható országszerte, sőt csatlakoztak a kezdeményezéshez
szlovéniai, székelyföldi és szlovákiai kiállítóhelyek is.
A rendezvénysorozat látogatottsága és
kiállítóinak száma évről évre nő, célja pedig évek óta változatlan: a
festmények művészeti színvonalából és egyediségéből adódó érték
elismertetése, a kortárs magyar festők és alkotásai iránti közönségszeretet
kivívása.
A nagyszerű festőművésznek, tanárnak és a
Magyar Festészet Napjának mondunk köszönetet az Ex Libris Díjjal.
Ekler Dezső építész
1971-ben
érettségizett a szombathelyiNagy
Lajos Gimnázium matematika tagozatán. Az építész diploma
megszerzése után a BUVÁTI Tudományos Kutató Osztályán városszociológiával
foglalkozott, majd néhány évig együtt dolgozott mesterével, Makovecz Imrével.
Számos külföldi és hazai építészeti eseményen
vett részt előadóként, illetve mutatta be munkáit csoportos és önálló
kiállításokon, gyakran publikál hazai és külföldi folyóiratokban. Meghívott
építészként részt vett az Alessi cég Tea and Coffee Towers projektjében (2000-2003).
2005-ben mokkás csészéket tervezett
szériagyártásra Alberto
Alessi felkérésére.
Könyvei több nyelven tanítják a világban az
építészetet, mint pl az Ember és háza címmel 2000-ben megjelent kötet, vagy a
Térrablás és mozgósítottság arról, hogy milyen hatást gyakorolnak a
nagyvárosok a lélekre. E könyvek felerősítették meggyőződésünket, amikor
munkásságáért Ex Libris Díjat szavaztunk meg Ekler Dezső számára.
A dicső múlt: A gróf Széchényi Ferenc
által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti
közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz
térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, s – más bel- és külföldi tékák
mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya 1802. november
26-án nyerte el a királyi megerősítést, s 1803-ban
Pesten nyitották meg a látogatók előtt.
A
dicső jelen: a több mint 8 millió őrzött műből kétmilliós a
könyvállomány, amely olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első
Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum,
amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki. A könyvtár
rendelkezik a legtöbb régi magyar nyomtatvánnyal az országban, ezek az 1711
előtt megjelent könyvek, melyekből az Országos SzéchényiRégi Nyomtatványok Tárában 8500 példányt
őriznek. A régi nyomtatványok közül 1814 az ősnyomtatványok száma, ezek
keletkezési ideje a könyvnyomtatás első évszázadára tehető. A könyvtárban
található a magyar szerzők által írt művek legteljesebb gyűjteménye: például
közel 600 kiadvány Petőfi Sándor
műveiből és több mint 3000 kiadvány Jókai Mór munkáiból. Híres történelmi
személyek, mint Kossuth Lajos vagy
Madách Imre könyvtárai szintén értékes részei
a könyvtárnak.
A
könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti
beszédet, az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar
Mária-siralmat, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát
(Decretum Sancti Stephani Regis), valamint 32 corvinát Mátyás király
könyvtárából, Kölcsey Ferenc
kézírásával a magyar Himnusz kéziratát,
valamint számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más kéziratot.
Lehetne-e jobb helyre
adományozni az Ex Libris Díjat, amelyet az könyvtár általános
főigazgató-helyettese, Dr. Szemerei Péter vesz át a díj alapítójától, Gubcsi
Lajostól.
Ajánlás azoknak, akik szeretik a kivételesen szépet
Kedves Barátaim, egy zseniális
hegedűművészt ajánlok figyelmetekbe Ökrös Csaba személyében. Olyan műsort
biztosít felkérésre, amelynek emléke mindig megmarad hallgatóiban.
Ökrös Csaba az idén júniusban
fejezi be öt éves tanulmányait a Zeneakadémia Népzene Tanszékén. Ez lesz az
első végzős évfolyam ezen az új tanszéken, itt szerez művész-tanári diplomát,
amire nagyon büszke. Mi viszont múltjára is büszkék vagyunk, ezért kapott
először A Magyar Művészetért Díjat, majd Kodály-emlékdíjat.
Szeretettel ajánlom felkérni őt
bármely ünnepélyes alkalommal, ahol igényes zenére van szükség: kiállítás
megnyitók, konferenciák, baráti találkozók, közösségi ünnepek. Másod- vagy
harmadmagával, együttesével is vállal fellépést, de szükség esetén egyedül is
varázslatosat produkál. Soha nem fogom elfelejteni azt a hegegű improvizációt,
amellyel A Magyar Művészetért Szoborkertjének avatásán, illetve a Várban a
nyitó Kodály-emlékünnepen kápráztatta el hallgatóit 2027-ben.
Az egyetemen kibővítette a
repertoárját, Dr. Kertész Istvánnál felvette tavaly a barokk hegedűkurzust, így
a régi zenében is komoly gyakorlatot szerzett. Önálló műsorában szerepelhetne
magyar népzene, XVII-XVIII. századi magyar zene és a barokk zeneirodalomból
pld. Corelli is. Saját szerzeményű, általa komponált hegedű-duóit is szívesen
megismertetné a magyar közönséggel itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban.
Finnországban kitörő lelkesedés fogadta egyik ilyen bemutatóját, amely kifejezetten
színpadi produkció is egyben.
„Úgy érzem magam, mint aki most
kezdi a pályáját, pedig már elmúltam 50 éves.” – vallja Csaba most, a diploma
átvétele előtt. Egy ilyen Zeneakadémiai diploma a népzenében páratlan a szó
szoros értelmében – most nyújtják át először.
A legnagyobb meggyőződéssel
ajánlom mindazok figyelmébe, akiknek módja van meghívni egy ilyen nagyszerű
előadást, produkciót, tisztelettel Gubcsi Lajos
A Magyar
Művészetért közössége tagjainak néhány egyéni és csoportos kiállítására hívjuk
fel Tisztelt Olvasóink figyelmét, a Magyar Művészeti Akadémia Hírlevele
alapján, tisztelettel Gubcsi Lajos
2012. május 22. kedd
Vinczeffy László A Magyar Művészetért-díjas festőművész egyéni kiállítása a Minerva
Alapítvány kiállítótermében (Kolozsvár, Napoka u. 16.) Megnyitja Kántor Lajos, a „Korunk”
volt főszerkesztője és Tibori Szabó
Zoltán, a Minerva Alapítvány elnöke.
2012. május 22. kedd 17:00
Kertek, versek, labirintusok címmel A Magyar Művészetért-díjas Gyulai Líviusz, valamint Katona
Szabó Erzsébet
és Orosz István kamara
kiállítása Dorottya Caféban (1051 Budapest, Dorottya u. 1.) Megnyitja:
Kodolányi Gyula költő, műfordító. A kiállítás június végéig tekinthető meg.
Továbbá 2012. május
24-én csütörtökön 18:00-kor a Józsefvárosi Galériában (VIII. József krt. 70.) Gyulai Líviusz grafikusművész
kiállítása.
2012. június 7-én csütörtökön 18:00-kor A Magyar Művészetért-díjas Schrammel
Imre keramikusművész „Szobrok az építészetben” c. vetített képes előadása
lesz a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S.u.5.).
A 2010-ben elért kétharmados
kormányzási többség kivételes lehetőség, ezt ma, látva Európa más államainak
vergődését, jobban érezhetjük, mint bármikor.
A 2/3-os többséggel Magyarország
olyan kormányzásra kapott lehetőséget, amelyről mások álmodni sem merhetnek.
Mások előtt 2 évvel láthatott neki ahhoz, amire másokat kormányválságok és –bukások
kényszerítenek: a kormánynak hatalma lehet önmaga kormányzása fölött, céljai
eléréséhez. E parlamenti többség birtokában olyan gazdaság- és társadalom
(szociál) politikát választhat meg, amellyel elkerülheti azt az összeomlást,
amelyet sok más kormány nem tud elkerülni. Mert Európa súlyos válságban van, ez
nem is kérdés.
Szeretjük Magyarországon azt az
imponáló fölényt, amit a német gazdaság mutat évtizedek óta. DE nem
szerethetjük azt az erő-túlsúlyt, amelyet ezzel Németország kivív Európa
irányításában – pedig ma itt tartunk. Egy javarészt egyensúlyban levő
országnak, a német vezetésnek nincs affinitása más európai államok teherbíró
képességéhez – ezért, a fölény birtokában és tudatában inkább maga alá gyűri
őket – „a helyes útra tereli” (?). DE helyes-e ma, a válság idején Görögországban,
Spanyolországban, Portugáliában a német recept? A kíméletlen költségvetési
szigor, a diktátum, a sürgős, azonnali rendezés kényszere? Nincsenek
felkészülve ilyes sokkra ezek az államok – s nincsenek felkészülve Közép-Európa
béketűrőbb országai sem. A német recept Németországnak kedvez, s annak a
kimondatlan törekvésének, hogy megszerezze a válság idején a vitathatatlan
irányítói szerepkört. Ebből azonban már támadtak bajok – igaz, más időkben, más
válságban, más diktatúrákkal.
A magyar kormány speciális hazai
hatalmi erőhelyzete megengedi, hogy akár a legszigorúbb feltételeket is
elvállalja, akár saját meggyőződése alapján, akár az IMF, Brüsszel, Berlin
szempontjait követve. De megengedi-e ezt a nép, a lakosság habitusa? Elvileg
igen, jámbor, alkalmazkodó nép vagyunk. Gyakorlatilag azonban nem biztos.
Mégpedig azért nem, mert e lakosságon nem most kezdik el a kíméletlen
takarékoskodás próbáját, hanem közel egy évtizede kénytelen ezt elviselni.
Elfogytak tartalékai, s nem nyílnak
új terek, perspektívák. E két hiány külön-külön elviselhető lenne, együtt
azonban mély társadalmi letargia veszélyét hordozza. Olyan mélyet, amelyben a
kóma tartós lehet. Olyan mélyet, amelyből történelmi időket igényel a
feltápászkodás az izomsorvadásból. Ez ellen nem gyógyszer a 2/3-os többség. Ez
a mai kormányzás legfőbb felelőssége. Él-e kivételes lehetőségével, hogy maga
választhatja meg programját? Vagy belesodródik egy olyan európai erővesztésbe,
amelyben alatta és mögötte kábultan és fáradtan alszik a népe a sok beadott politikai-gazdasági
altatótól.
Van-e ilyen helyzetben
kiszabadulás a német drill, az IMF-EU-bürokrácia kérlelhetetlenségéből? Olyan,
amely nem besöpör – embert, közösséget, pénzt, ambíciót -, hanem önálló
programot nyújt az erőgyűjtéshez és –kifejtéshez? A magyar kormány megkapta a
2/3-dal ennek lehetőségét. Két év múlva arról kell beszámolnia, hogyan élt
vele. Nagy luxus ez a hatalmas, két éves futamidő a mai Európában, ahol a
békétlenné vált állampolgárok egymás után hívják tetemre a kormányokat. Nagy
előny ez a 2 év, TUDNI KELL ÉLNI VELE.
Most, ma estétől, amikor először olvastam, majd az MTV
Híradóban meghallottam a fenyegetést, megváltozott az életem: gyáva lettem,
összecsinálom magamat.
Mivel a Pécsi Egyetem nem találja Gyurcsány – a világhírű
szőlész és borász – diplomamunkáját, nem tudja bizonyítani, hogy Gyurcsány
lopott. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem.
A Demokratikus Koalíciónak (ha-ha-ha, ez a nevükről jut
eszembe) ez elég ahhoz, hogy megfenyegessen mindenkit, aki még egyszer a
szájára veszi Gyurcsányt, a diplomatolvajt. Bíróság elé állítja a Demokratikus
Koalíció, azaz Gyurcsány és feltehetőleg Vadai Ágnes azt, aki állítja, sejteti vagy sugallja, hogy
Gyurcsány plagizált – tartalmat lopott - mástól, ezúttal volt sógorától.
Ezzel jutottam súlyos személyes válságba, a megalkuvás, az
elgyávulás, a meghátrálás nyomorult helyzetébe. Mert egyrészt én a múltban
bőven állítottam ilyesmit Gy. F.ről. Talán megmenekülök a múltamtól, mert azt ígéri
most a szabad demokraták nagy koalíciója, hogy csak az bűnhődik bíróság előtt,
aki „mostantól” állít, sejtet, stb ilyent. Vagyis a múltamat megbocsátják.
Elgyávultam. Rettegek. Mi lesz, mi következik? Gyurcsány,
mint ígérte, minimum kiperel a vagyonomból. Teszi ezt akkor is, és a demokraták
szabad koalíciója is teszi, ha?...:
-akkor is, ha például részegen azt fecsegem a kocsmában,
hogy Gyurcsány egy nagy gazember volt egész életében közügyekben, és az a
minimum, hogy lopkodta, összeollózta diplomáit, és ez semmi ahhoz képest – ez csak
egyetemi bevezető tréning volt ahhoz képest -, ahogyan és amit összelopkodott
későbbi felnőtt életében, vadregényes privatizálós ámokfutásával. Akkor is?
-akkor is, ha például holdkórosan kiállok házunk teraszára,
s kiskorú gyermekeim megdöbbenésére azt hadoválom a Hold felé, hogy ez a Gyurcsány,
hát ez lopta a diplomáját, plagizálta, aztán ellopta vagy ellopatta, nehogy
aktív, felemelkedő korszakában – melyet előre látott és megjósolt – hátrányos legyen
számára az a színvonal, amelyet egyetemista KISZ-titkárként felhalmozott
magára. Akkor is?
-akkor is, ha például lezüllök, és már nem lesz vagyonom,
semmi, amiből Gyurcsány kiperelhet? – nos, ekkor, csak ekkor mondhatom bátran,
megállás nélkül, hogy iszonyatos gazember volt és lett és maradt ez a Gyurcsány
közügyekben; mert a diploma az persze közügy. Látjuk most is, az ő esetében.
DE.
-Alkoholt az elmúlt 16 évben egy cseppnyit sem ittam, részben
azért, mert azt megelőzően megittam a nekem a sors által elrendelt teljes
mennyiséget.
-Hosszú, békés életemben egyetlen egy momentum sem utalt
arra, hogy holdkóros vagyok.
-Marad még, hogy lezüllök, és akkor bátor leszek. Akkor, és
csak akkor aztán tényleg odavágom majd: Gyurcsány Ferenc, te diploma-,
tulajdon-, gyár- és nemzettudat-tolvaj, mikor lépsz már le?!
Jó, nem siettetlek. Társaid majd kiöntenek Téged. Megtanulták Tőled,
hogyan kell, amikor Medgyessy Péteren gyakoroltad. JÖNNEK ŐK, nem félek.
És a Komp kiállítás a Kortárs Galériában Dunaszerdahelyen
Kedves Barátaim, tisztelettel továbbítom a meghívót a Boldogasszony című kiállítás
megnyitójára a Forrás Galériában 2012.
május 22. 17:00 órakor (Teréz krt. 9.), különös tekintettel arra, hogy e
kiállításon bemutatja művét számos olyan művész, akit az elmúlt 25 évben A Magyar Művészetért Díjjal
tüntethettünk ki, s akiket A MM közösség megbecsült tagjaként tisztelünk:
Gyulai
Líviusz
Györfi Sándor
Jankovics
Marcell
Kárpáti Tamás
Kő Pál
Péterfy
László
Somogyi
Győző
A képen Györfi Sándor Nagyboldogasszonya, a Napba öltözött asszony A Magyar Művészetért Szoborkertjében