A Magyar Művészetért

Kaiser Ottó fotóművész

A kitűnő fotográfus folytatta egész életen át tartó utazását a határainkon túl élő magyar írók, költők, alkotók élete, érzéseik, körülményeik megismertetése céljával. A legjobb magyar művészek kapnak portréhelyet gyönyörű köteteiben, s interjúk olyanokról, akik valamilyen okból véglegesen választották Magyarországot lakóhelyüknek. - Anglia: Stephen Barlay, Gömöri György, Határ Győző, Sárközi Mátyás, George Szirtes - Ausztria: Bujdosó Alpár, Monoszlói Dezső - Németország: Borbándi Gyula, Ďsa Schneider, Török Imre - Norvégia: Kovács Katáng Ferenc, Sulyok Vince - Románia: Bogdán László, Farkas Árpád, Jánosházy György, Kányádi Sándor, Markó Béla, Selyem Zsuzsa, Szilágyi István, Vida Gábor - Svédország: Domonkos István, Gergely Tamás, Gulyás Miklós, Tar Károly - Szlovákia: Tóth László.

Kaiser Ottó A Magyar várak című képes albuma a Magyar kastélyok című kötet sorozatszerű folytatása. A fotóművész mintegy 200 - részben légi - felvétele látványosan illusztrálja a kötetben szereplő 40 várat, várkastélyt és várromot. Ezzel az albummal a magyar történelem egyik "látleletét" adjuk át a tisztelt olvasónak. A kötet tanulmányával és látványos képeivel azt mutatja be, hogyan épültek váraink a korai Árpád-kortól a XVI. század derekáig, miként védték királyainkat és a földesurakat házuk népével egyetemben. Láttatja a magas falak védelmében zajló életet és azt a művészeti környezetet, amely hiteles tükre az építtetők ízlésvilágának.

Kaiser Ottó most Franciaországban folytatja a szépség feltárását és megörökítését: Provance vezetői hívták meg egy évre, hogy mutassa be nekik a világhírű térség művészetét.

Petrás Mária énekes, keramikus

A Bákó megyei Diószénben született, Romániában, édesapja, édesanyja mindketten tősgyökeres, moldvai csángó földművesek. Nyolcan vagyunk testvérek. Iskoláit hat évesen, Diószénben kezdte. Ekkor találkozott először a román nyelvvel. Ott elvégezve a tíz osztályt, Hétfaluban folytatta tanulmányait egy szakmunkás képzőben, amelyet kitűntetéssel végzett, mint elektroműszerész. Munkába állt, és mellette a brassói népfőiskolán, a grafika szakon tanult három évig.

Esti tagozaton elvégezte a gimnáziumot, sikerrel tett érettségit. Egy hétfalui gyárban dolgozott mint dekoratőr. Színházi plakátjai országos első helyezést kaptak. 1988-ban kényszerűségből önálló lett, és kizárólag festésből, rajzolásból tartotta fenn egyedül az akkor már 8 illetve 10 éves gyermekét Hétfaluban.

1990 nyarán jött először Magyarországra egy csángó küldöttség tagja ként, Domokos Pál Péter születésnapi köszöntésére. Az ünnepségen többen meglátták Péter bácsinak készített rajzait. Meghívták a Nemzetközi Előkészítő Intézetbe tanulni. Ekkor kezdett írást-olvasást tanulni magyarul. 91 szeptemberében már a Magyar Iparművészeti Egyetem (akkor még főiskola) hallgatója volt kerámia szakon. 95-ben jelesen diplomázott. Azonnal felvételt nyert a Mester Képzőre is, amelyet azután kitüntetéssel végzett. Három és fél méter magas, két méter széles, közel életnagyságú, öt alakos, mázatlan kerámia, diplomamunkája a dévai Ferences Kolostor kerengőjében áll ma is.

1997-ben volt az első önálló, jelentősebb kiállítása Zuglóban, ezt követően Százhalombattán, amelyet eddig több mint 90 követett a fővárosban és szerte az országban. Százhalombattán ez év augusztus huszadikán ötödször nyílt kiállítása. Ezeken túl kiállított Olaszországban öt alkalommal, Franciaországban két alkalommal, Torontóban, Rómában és az Egyesült Államok több városában érdeklődnek munkái iránt. Budapesten négy, vidéken, határon belül és túl legalább nyolc köztéri munkája, Sitkén, Százhalombattán és Száron egy-egy keresztutam áll.

1990 óta folyamatosan és aktívan vesz részt a csángó ügyeket szolgáló anyaországi és határon túli szervezetek munkájában. Csángó népdalokat énekel hihetetlen erővel és szépséggel különféle kulturális és nemzeti rendezvényeken, rádió vagy televízió stúdiókban.

Zsigmond Dezső filmrendező

1956-ban született Gyöngyösön. A szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-népművelés szakán folytatott tanulmányok mellett 1983-ban elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége újságíró iskoláját. Első filmjét a Balázs Béla Stúdióban készítette. Kezdetben főleg dokumentumfilmeket rendezett, sok esetben Erdélyi Jánossal közösen. Első játékfilmjük, az Indián tél 1992-ben készült. Az évszázad árvize 1998-ban Legjobb dokumentumfilm minősítést nyerte el a Duna TV-ben. A vidék filmrendezőjének is tartják, hősei szegény sorsú, de különös figurák.

Zsigmond Dezső nagyszerű, kiemelkedő dokumentumfilmes. Közel harminc éves pályafutása során eddig hét játékfilmet és száznál több dokumentumfilmet készített. Szituációs dokumentumfilmjeivel a játékfilm határáig merészkedik, játékfilmjei pedig bővelkednek dokumentum elemekben. A Csigavár, a Józsi nővér és a sárga bicikli, az Aranykalyiba s a többi filmje az utóbbi évek legjobb magyar dokumentumfilmjei közé tartoznak. Sokat forgatott Erdélyben, ahonnan körorvos nagyapja származik, ő maga a kilencvenes évek közepén, az Ameddig a harang szól című sorozat forgatásakor járt először ott. A székely témát és szellemiséget igazán magáénak érzi játék- és dokumentumfilmben: olyan empátiát és emberközeliséget mutat fel, hogy különlegesek és egyediek filmjei.

Számos hazai és nemzetközi díjat nyert: többek között a Magyar Filmszemlén, a Kőszegi Gyermekfilmfesztiválon, Mannheimben. 2003-ban készült Aranykalyiba című alkotását nemrégiben Európa vezető dokumentumcsatornája, az Arte is bemutatta. Csigavár című alkotása pedig megkapta a Közép-Európa legjobb dokumentumfilmje díjat. Munkáját Balázs Béla és A Magyar Művészetért Díjjal ismerték el, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Színház- és Filmintézet dokumentumfilmes képzésének vezetője.

A Magyar Művészetért Díjhoz:

Kása Béla fotóművész életrajzából:

1979-ben diplomázott a Kölni Művészet Szakfőiskolán művészeti fotográfusként. A főiskola idején már fotókat készített Erdélyről, Budapestről a Stern magazin felkérésére, a Geo-nak pedig nagyszebeni és macedóniai cigányokról számolt be képriportban.

1983-ban, 31 évesen, amikor sokan úgy érezték, el kell menniük hazájukból, ő már visszafelé tartott, úgy érezte, haza kell jönnie Nyugat-Németországból, ahová 13 évesen szüleivel költözött. Azt hitte: "itthonról közelebb lesz neki mindennél kedvesebb erdélyi muzsikusaihoz és így többet tud járni fényképezni is majd."

1995-től a letelepedni nem akaró vándorcigányok útját követi rendszeresen gépével

1997-ben jelent meg az Erdélyi zenészek című fotóalbuma magyar és angol nyelven, mely az erdélyi cigány és parasztzenészek öröklétig tartó panteonját alkotta meg. Nélküle már lehetetlen a XX. század végi parasztzenéjében érdemi dolgokat megállapítani.

1997-től két éven keresztül 45 erdélyi zenekart fényképez le az Utolsó óra című népzenei gyűjtés részére

A népi kultúra elkötelezett kutatója, megőrzője és továbbadója. Galériái címének és kiállításai helyszíneinek felsorolása önmagában elmond mindent munkásságáról:

Erdélyi zenészek, Csángóföld, Kalotaszeg-Méra, Szék, Magyarpalatka, Magyarszovát

Zenél, népzenét gyűjt és fényképez Erdélyben, Moldvában és Gyimesben, de járt Indiában a félnomád életmódot folytató tevepásztor Rabari törzseknél is.

Kása Béla esetében a kuratórium nyugodt szívvel állítja, hogy a legjobb kezekbe kerül A Magyar Művészetért Díj, amelyet most tisztelettel nyújt át neki a kuratórium elnöke, Gubcsi Lajos, és tagja, Kobzos Kiss Tamás.


	SZERKESZTŐ: DR. GUBCSI LAJOS ©2005-2011 WWW.AMM-GUBCSI.HU. Minden jog fenntartva!