1987 ÓTA ÖSSZESEN 12 DÍJAT ALAPÍTOTTUNK, KÖZTÜK SZÁMOSAT HERENDDEL EGYÜTT 2000 ÓTA

Mátyás király-díj 2008-ban

A Magyar Művészetért Díj 2006 óta herendi alkotás - 1987-2005-ig aranyozott tűzzománc

Árpád-díj 2007-ben

Bubik-díj -  Györfi Sándor Főnix-madara 2004-ben

Liszt-emlékdíj 2011-ben

Kubik Anna az Árpád-díjjal 2008-ban 

A jövő héten jelenik meg Gubcsi  Lajos Hű szó, háborgó c. könyvének 2. átdolgozott, bővített kiadása.

Idézet a műből:

"A Laokoón-csoport – média és politika

 Hiába volt Laokoón Apollón papja, szembe szállt Istenével. Apollón intette őt, sőt megtiltotta neki, hogy megnősüljön, Laokoón azonban a tiltott frigyet választotta. Sőt, felelőtlenségében elkövette azt a megengedhetetlen hibát, hogy templomában együtt hált feleségével.

Bűnhődnie kellett, a Krisztus előtti században keletkezett fenséges rhodoszi szobor – 1506 óta a Vatikáni Múzeumban mindenki által látható módon – irgalmatlan szenvedésében láttatja őt. A Laokoón-csoport közepén álló, leküzdhetetlen óriásra, a papra gyilkos erővel tekeredik rá a büntetés: a kígyó. Nem is egy, kettő. A csoport mellékfigurái számára sincs menekvés.

*

Idestova három évtizede figyelem nagy igyekezettel a magyar politikai állapotokat. „Közállapotokat” – ezt akartam írni, de a „köz” szó elfogyott írás közben. Mert a politika nem a köz, annak csak része. Hatalmas erők, személyek, ambíciók, tehetségek és felelősségek tartoznak úgy a közhöz, hogy elutasítják a politika mindenkori erkölcsi szintjét, hatékonyságának kérdéses voltát, magát a politikai garnitúrákat. A politika a köz sajátos része, és látszólag uralkodik fölötte, szerényebben szólva irányítja a közt – de ez ritkán van így. Ha így van, az kegyelmi állapot mind a köz, mind a politika számára, ilyen helyzetekben emelkedik a nemzet, s kegyéből bőven átenged a politikának, érezze sikerét az is.

Az ungvári várban, 2011. június 25-én

Varga Miklós, Tanka Balázs, Majsai Gábor, Hajtó Georgina, Kobzos Kiss Tamás, Varga Katalin, Takács László,

HAMAROSAN MEGJELENIK Gubcsi Lajos: Hű szó, háborgó c. könyvének 2. bővített, átdolgozott kiadása, idézet a műből

………..

S ha így van, e mának is lehet megbecsült helye a történelemben. De vigyázz minden percben, s nézz bele ebbe a történelemkönyvbe (14.): a zsoldosok a határon állnak, s innen valakik jeleket küldenek, saját kincstáradat ismerősök rabolják. Nem új sztori, könnyű belőle tanulni. A jó tanárok meg is tanították már az iskolákban, s a jó apák is.

- Ebben igazuk van, Viktor, ha ebben nem léptek, elhagynak – mondta jól érthetően az égből Makovecz Imre, a nemzet lelkiismerete.

M.I.

Ő, és mi. Mi, akik felnézünk rá, és látjuk, hogy M.I. számára trónust készíttetett az Ura. Mi. Én, te, ők, ti. Mi, akik szeretjük a vakítóan tisztát, nyelvben, levegőben, igazságban. Szeretjük tehát a fehéret. De tiszta lehet a fekete is, ugyanennyire. Szeretjük a feketét, mert nincs fehér fekete nélkül. Szeretjük a sárgát, mert a Nap színe. M.I. jó mester volt, az első lépése az volt ott fent, hogy nekilátott trónusokat faragni az utána jövőknek, ha az Úr megfeledkezne róluk, vagy éppen szándékosan hanyagolná őket. M.I-nek Ura van, de nem parancsol neki senki.

Ezért aztán, amikor azt mondja, hogy „Igazuk van”, mi ezt elhisszük, magunkra vesszük, mert mi is úgy látjuk, mint M.I. Valójában ezt a figyelmeztető mondatot ő is tőlünk tanulta, mert mindig figyelt ránk.

Teremts szilárd alapot. Földrengés se rázhassa szét. Víz ne mossa ki, nyirok, penész ne eméssze.

Építs rá erős falakat. Legyen kapcsolatban minden pontja a másikkal, támassza egymást, ne lógjon ki a levegőben, az egyik stabilitásának legyen az a feltétele, hogy stabillá teszi a másikat.

Oszd be jól a tereket. Jusson mindenre, ha kicsi, ha nagy, de szolgálja a nyugalmadat, a békédet. Biztasson arra, hogy érdemes volt, hogy derűsen hajthatod le a fejedet. Ennyit tettél, erre mentél, eddig jutottál. Ha többet akarsz, azt is így kell – tedd, végezd, építsd.