|
|
 |
|
 |
|
|
A Magyar Kultúra Napján - a legnagyobbak gondolataival
A Magyar Kultúra
Napján közzétesszük emlékeink egy részét:
Visszaidézzük a 2004.
dec. 3-án tartott XVIII. Gálánk néhány mozzanatát, mindenekelőtt azt,
amilyen nyíltan szembefordult a Gála a kettős állampolgárság megtorpedózására
irányuló kormányzattal, s szavazásra sürgetett a két nap múlva tartandó
voksoláson – tudjuk, lényegében mindhiába…
A Gála előtt 5 nappal halt meg Bubik István. Itt jelentettük be A Magyar Művészetért-Bubik István-díj megalapítását és
adományozását, valamint A csillagokban
Bubik István díszalbum megjelentetését egy hónap múlva, 2005. jan-ban, a
Himnusz, a Magyar Kultúra
Napjára – mint ahogyan azon a napon, éppen 7 évvel ezelőtt meg is jelent az album.
.A Gála végén ma már kultúrtörténetnek
számító interjúkat készített Gubcsi Anikó kiemelkedő díjazottakkal, s ebből „Művészet és közélet” címmel csaknem 1
órás dvd-film készült, melynek részleteit később még idézzük honlapunkon.
Most csak egy-egy gondolat a filmből, a gáláról:
-Bessenyei Ferenc (halála előtt három héttel): Hogy mi a
legemlékezetesebb pillanatom az életben? Az egész életem… mert én egész életemben,
minden gondolatomban, minden percemben színpadon és azon kívül csak arra
gondoltam és készültem, hogy lehetek jó magyar, hogyan szolgálhatom a hazámat…
-Csoóri Sándor:
A politika sosem tud megújulni szellem nélkül. Minden először a
lélekben, a nyelvben, az irodalomban születik meg – s csak utána lesz belőle
politika… Luther Márton új
programjának mintájára és erejével szükséges a politika átfogó reformja.
-Martonyi
János Csoóri Sándornak a díjak átadása utáni pillanatban: Én
még soha életemben nem vettem részt olyan ünnepen, mint ez: olyanon, ahol ennyi
nagyszerű barátomat tüntettek ki egyszerre…
-Jankovics Marcell (készülő műve, Az ember tragédiája
kapcsán nyilatkozva ars poeticajáról): Én olyan filmvilágban dolgoztam, amely eleve
kozmopolita jellegű, én is az voltam. A János vitéz
kapcsán értettem meg, hogy az én utam a népi és nemzeti kultúra, a hagyományok…
Azóta minden filmen A magyaroknak szól, ők értik, és nem érdekel, érti-e a
világ…Kultúrájával a magyar nép nem követő, hanem Feltaláló Európában. Most,
hogy beléptünk, az Európai Unió hálás lehet nekünk azért, amit a kultúránkkal „vittünk
be” magunkkal…
Csak jelzésül, hogy
kik kapták A Magyar Művészetért Díjat 2004. dec-ben
Bessenyei Ferenc színművész
Csoóri
Sándor költő
Ferencz István építész
Jankovics Marcell filmrendező
Király
László költő – Erdély
Marton
László színházi rendező
Püski Sándor könyvkiadó
Sánta Ferenc író
Szabó Szilárd – Németh Ildikó néptáncos, koreográfus
Tőzsér Árpád író, költő – Felvidék
A Magyar Művészetért Posztumusz-díjat kapja:
Dohnányi
Ernő zeneszerző
Weöres Sándor költő
|
További hírek
| | | |
A Magyar Művészetért 25 évéből
Szinte ma is halljuk…
1987-88-89-ben Sütő András nem jöhetett el a kuratórium ülésére, nem engedték neki, ezért akkor egyik írását közöltük a Magyar Ifjúságban (1988/47), Bírjuk még, de… címmel:
„Bírjuk még, de nem sokáig… Ha valaki úgy gondolná, hogy csak magunk vagyunk otthon. Bírjuk még, de nem sokáig. Ha valaki valamilyen ördögi praktika folytán megtilthatná nekünk, hogy az egyetemes magyar kultúra ege alatt működjünk. Bírjuk még, de nem sokáig. Ha valaki elhinné rólunk, hogy a székelyek nem magyarul, hanem székelyül beszélnek. Mert a székely is magyar és a magyar is székely, annak minden értékével és minden átkával. Bírjuk még, de nem sokáig. Ha valaki úgy gondolná, hogy a magyar irodalom nem ötágú síp, amelynek egyik sípja a miénk ottan, és amely ugyanazon forrásból táplálkozó értékeknek a hangja. Bírjuk még, de nem sokáig. Ha valaki úgy gondolná, hogy ezt az egységet, amit a magyar irodalom teremtett meg az évszázadok alatt, nem kell megőrizni, hanem darabjaira széttörten kellene azt tekinteni. Bírjuk még, de nem sokáig. Ha valaki úgy gondolná, és aszerint is tudna cselekedni, hogy az egyetemes magyar irodalom és szellemiség égboltja alól szerte tudna zavarni bennünket más égtájak és más tápláló források felé. Bírjuk még tehát sokáig. Jövünk a félelemből, a történelem jeges, zúzmarás napjaiból, és megyünk a megnyugvás felé, amelyet ezek a termek teremtenek a mi számunkra, ezek a találkozások és főleg ezek a hatalmas transzformátorok, amelyek a mi színészeink hangján erősítik fel a szerzőnek sokkal gyöngébb darabját.”
| | | | |
| | | |
Szemle díjainkból
1987 ÓTA ÖSSZESEN 12 DÍJAT ALAPÍTOTTUNK, KÖZTÜK SZÁMOSAT HERENDDEL EGYÜTT 2000 ÓTA Mátyás király-díj 2008-ban
A Magyar Művészetért Díj 2006 óta herendi alkotás - 1987-2005-ig aranyozott tűzzománc
Árpád-díj 2007-ben
Bubik-díj - Györfi Sándor Főnix-madara 2004-ben
Liszt-emlékdíj 2011-ben Kubik Anna az Árpád-díjjal 2008-ban
| | | | |
| | | |
Média és politika - Hű szó, háborgó
A jövő héten jelenik meg Gubcsi Lajos Hű szó, háborgó c. könyvének 2. átdolgozott, bővített kiadása. Idézet a műből: "A Laokoón-csoport – média és
politika
Hiába volt Laokoón Apollón
papja, szembe szállt Istenével. Apollón intette őt, sőt megtiltotta neki, hogy
megnősüljön, Laokoón azonban a tiltott frigyet választotta. Sőt,
felelőtlenségében elkövette azt a megengedhetetlen hibát, hogy templomában
együtt hált feleségével.
Bűnhődnie kellett, a Krisztus
előtti században keletkezett fenséges rhodoszi szobor – 1506 óta a Vatikáni
Múzeumban mindenki által látható módon – irgalmatlan szenvedésében láttatja őt.
A Laokoón-csoport közepén álló, leküzdhetetlen óriásra, a papra gyilkos erővel
tekeredik rá a büntetés: a kígyó. Nem is egy, kettő. A csoport mellékfigurái
számára sincs menekvés.
*
Idestova három évtizede
figyelem nagy igyekezettel a magyar politikai állapotokat. „Közállapotokat” –
ezt akartam írni, de a „köz” szó elfogyott írás közben. Mert a politika nem a
köz, annak csak része. Hatalmas erők, személyek, ambíciók, tehetségek és
felelősségek tartoznak úgy a közhöz, hogy elutasítják a politika mindenkori
erkölcsi szintjét, hatékonyságának kérdéses voltát, magát a politikai
garnitúrákat. A politika a köz sajátos része, és látszólag uralkodik fölötte,
szerényebben szólva irányítja a közt – de ez ritkán van így. Ha így van, az
kegyelmi állapot mind a köz, mind a politika számára, ilyen helyzetekben
emelkedik a nemzet, s kegyéből bőven átenged a politikának, érezze sikerét az
is.
| | | | |
| | | |
Rákóczi ballada
Az ungvári várban, 2011. június 25-én Varga Miklós, Tanka Balázs, Majsai Gábor, Hajtó Georgina, Kobzos Kiss Tamás, Varga Katalin, Takács László,
| | | | |
| | | |
Sárospatakról
Varga Miklós, Nagy Csaba, Kobzos Kiss Tamás, Tanka Balázs, Majsai Gábor, a Bodrogközi Hagyományőrzők
| | | | |
| | | |
2. átdolgozott, bővített kiadás
HAMAROSAN MEGJELENIK Gubcsi Lajos: Hű szó,
háborgó c. könyvének 2. bővített, átdolgozott kiadása, idézet a műből
………..
S ha így van, e mának is lehet
megbecsült helye a történelemben. De vigyázz minden percben, s nézz bele ebbe a
történelemkönyvbe (14.): a zsoldosok
a határon állnak, s innen valakik jeleket küldenek, saját kincstáradat
ismerősök rabolják. Nem új sztori, könnyű belőle tanulni. A jó tanárok meg is
tanították már az iskolákban, s a jó apák is.
- Ebben igazuk van, Viktor, ha ebben nem léptek, elhagynak – mondta
jól érthetően az égből Makovecz Imre, a nemzet lelkiismerete.
M.I.
Ő, és mi. Mi, akik felnézünk rá,
és látjuk, hogy M.I. számára trónust készíttetett az Ura. Mi. Én, te, ők, ti.
Mi, akik szeretjük a vakítóan tisztát, nyelvben, levegőben, igazságban.
Szeretjük tehát a fehéret. De tiszta lehet a fekete is, ugyanennyire. Szeretjük
a feketét, mert nincs fehér
fekete nélkül. Szeretjük a sárgát, mert a Nap színe. M.I. jó
mester volt, az első lépése az volt ott fent, hogy nekilátott trónusokat
faragni az utána jövőknek, ha az Úr megfeledkezne róluk, vagy éppen szándékosan
hanyagolná őket. M.I-nek Ura van, de nem parancsol neki senki.
Ezért aztán, amikor azt mondja,
hogy „Igazuk van”, mi ezt elhisszük, magunkra vesszük, mert mi is úgy látjuk,
mint M.I. Valójában ezt a figyelmeztető mondatot ő is tőlünk tanulta, mert
mindig figyelt ránk. Az Álom háza, az ország
háza
Teremts szilárd alapot.
Földrengés se rázhassa szét. Víz ne mossa ki, nyirok, penész ne eméssze.
Építs rá erős falakat. Legyen
kapcsolatban minden pontja a másikkal, támassza egymást, ne lógjon ki a
levegőben, az egyik stabilitásának legyen az a feltétele, hogy stabillá teszi a
másikat.
Oszd be jól a tereket. Jusson
mindenre, ha kicsi, ha nagy, de szolgálja a nyugalmadat, a békédet. Biztasson arra,
hogy érdemes volt, hogy derűsen hajthatod le a fejedet. Ennyit tettél, erre
mentél, eddig jutottál. Ha többet akarsz, azt is így kell – tedd, végezd,
építsd.
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|