|
|
 |
|
 |
|
|
Halló révész II
A gazdag ember adójáról, a mesében
Gubcsi Lajos:Halló révész II.
Novemberben Halló révész c
írásomban – a www.amm-gubcsi.hu-n –
arról írtam: elengedhetetlenül szükség van arra, hogy bizonyos jövedelemhatár
fölött a gazdagabbak ne 16%-os, hanem magasabb jövedelemadót fizessenek.
Most a magyar döntéshozóknak érdemes
volna figyelni Obama elnöknek az amerikai nemzethez intézett évi üzenetére,
mert:
-hol is van nagyon sok nagyon
gazdag ember?
-hol is kérik tőlük most, hogy – a törvények erejével – fizessenek magasabb
adót?
-hol is van iszonyúan kemény
választási harc, ahol nem illik, főleg egy elnöknek nem, beváltatlan
demagógiába bocsátkozni? – vagyis nem illik magasabb adóról beszélni, ha nem
tartja be?
-hol is veszi ezt tudomásul a
közvélemény, zokszó nélkül, s annak is az a középrétege, amelyhez az elnök
elsősorban hirdeti programját? – s amely talán maga is többet fizet majd
-hol is hagyják figyelmen kívül a
társadalmi-szociális érzékenységet, úgy általában, tradicionálisan?
A költői kérdések az USA-ra
vonatkoznak.
A világ súlyosan megváltozik. Az
nem mehet sokáig, ami a közelmúltat és a mát jellemzi: a gazdag még gazdagabb,
a szegény szegényebb lesz. EZ NEM MEGY,
nem szokott menni megrázkódtatás nélkül.
A magyar kormánynak minden más
kormánynál erősebb felhatalmazásai vannak arra az esetre, ha a gazdagok erősebb
adóztatását merné kitűzni. Miért nem meri? Kinek az érdeke – kérdeztem nov-ben
is.
Ez a kormány volt abban a
helyzetben, hogy a bankokat és a multikat külön a kasszához kérje. Mikor
szólítja meg a gazdagokat? A gazdagságok – gyakran micsoda méltatlan módon,
Istenem! – az elmúlt 25 év zavaraiban, csaláshadjárataiban keletkeztek. Rémmesés jövedelmek, birodalmak, persze nem
amerikai méretekben, csak a hazai
valóság kissé piszkos talaján.
Egy kormánynak nem csak ereje van
– a mienknek igen nagy -, hanem talán tudása is lehet ahhoz, hogy megtalálja a
formát, eszközt, utat a gazdagság nagyobb adóztatásához.
Ha nincs, Obama már lehet, hogy
tud mondani valamit erről – s akkor is, ha esetleg megbukik.
|
További hírek
| | | |
A Magyar Művészetért 25 évéből
Szinte ma is halljuk…
1987-88-89-ben Sütő András nem jöhetett el a kuratórium ülésére, nem engedték neki, ezért akkor egyik írását közöltük a Magyar Ifjúságban (1988/47), Bírjuk még, de… címmel:
„Bírjuk még, de nem sokáig… Ha valaki úgy gondolná, hogy csak magunk vagyunk otthon. Bírjuk még, de nem sokáig. Ha valaki valamilyen ördögi praktika folytán megtilthatná nekünk, hogy az egyetemes magyar kultúra ege alatt működjünk. Bírjuk még, de nem sokáig. Ha valaki elhinné rólunk, hogy a székelyek nem magyarul, hanem székelyül beszélnek. Mert a székely is magyar és a magyar is székely, annak minden értékével és minden átkával. Bírjuk még, de nem sokáig. Ha valaki úgy gondolná, hogy a magyar irodalom nem ötágú síp, amelynek egyik sípja a miénk ottan, és amely ugyanazon forrásból táplálkozó értékeknek a hangja. Bírjuk még, de nem sokáig. Ha valaki úgy gondolná, hogy ezt az egységet, amit a magyar irodalom teremtett meg az évszázadok alatt, nem kell megőrizni, hanem darabjaira széttörten kellene azt tekinteni. Bírjuk még, de nem sokáig. Ha valaki úgy gondolná, és aszerint is tudna cselekedni, hogy az egyetemes magyar irodalom és szellemiség égboltja alól szerte tudna zavarni bennünket más égtájak és más tápláló források felé. Bírjuk még tehát sokáig. Jövünk a félelemből, a történelem jeges, zúzmarás napjaiból, és megyünk a megnyugvás felé, amelyet ezek a termek teremtenek a mi számunkra, ezek a találkozások és főleg ezek a hatalmas transzformátorok, amelyek a mi színészeink hangján erősítik fel a szerzőnek sokkal gyöngébb darabját.”
| | | | |
| | | |
Szemle díjainkból
1987 ÓTA ÖSSZESEN 12 DÍJAT ALAPÍTOTTUNK, KÖZTÜK SZÁMOSAT HERENDDEL EGYÜTT 2000 ÓTA Mátyás király-díj 2008-ban
A Magyar Művészetért Díj 2006 óta herendi alkotás - 1987-2005-ig aranyozott tűzzománc
Árpád-díj 2007-ben
Bubik-díj - Györfi Sándor Főnix-madara 2004-ben
Liszt-emlékdíj 2011-ben Kubik Anna az Árpád-díjjal 2008-ban
| | | | |
| | | |
Média és politika - Hű szó, háborgó
A jövő héten jelenik meg Gubcsi Lajos Hű szó, háborgó c. könyvének 2. átdolgozott, bővített kiadása. Idézet a műből: "A Laokoón-csoport – média és
politika
Hiába volt Laokoón Apollón
papja, szembe szállt Istenével. Apollón intette őt, sőt megtiltotta neki, hogy
megnősüljön, Laokoón azonban a tiltott frigyet választotta. Sőt,
felelőtlenségében elkövette azt a megengedhetetlen hibát, hogy templomában
együtt hált feleségével.
Bűnhődnie kellett, a Krisztus
előtti században keletkezett fenséges rhodoszi szobor – 1506 óta a Vatikáni
Múzeumban mindenki által látható módon – irgalmatlan szenvedésében láttatja őt.
A Laokoón-csoport közepén álló, leküzdhetetlen óriásra, a papra gyilkos erővel
tekeredik rá a büntetés: a kígyó. Nem is egy, kettő. A csoport mellékfigurái
számára sincs menekvés.
*
Idestova három évtizede
figyelem nagy igyekezettel a magyar politikai állapotokat. „Közállapotokat” –
ezt akartam írni, de a „köz” szó elfogyott írás közben. Mert a politika nem a
köz, annak csak része. Hatalmas erők, személyek, ambíciók, tehetségek és
felelősségek tartoznak úgy a közhöz, hogy elutasítják a politika mindenkori
erkölcsi szintjét, hatékonyságának kérdéses voltát, magát a politikai
garnitúrákat. A politika a köz sajátos része, és látszólag uralkodik fölötte,
szerényebben szólva irányítja a közt – de ez ritkán van így. Ha így van, az
kegyelmi állapot mind a köz, mind a politika számára, ilyen helyzetekben
emelkedik a nemzet, s kegyéből bőven átenged a politikának, érezze sikerét az
is.
| | | | |
| | | |
Rákóczi ballada
Az ungvári várban, 2011. június 25-én Varga Miklós, Tanka Balázs, Majsai Gábor, Hajtó Georgina, Kobzos Kiss Tamás, Varga Katalin, Takács László,
| | | | |
| | | |
Sárospatakról
Varga Miklós, Nagy Csaba, Kobzos Kiss Tamás, Tanka Balázs, Majsai Gábor, a Bodrogközi Hagyományőrzők
| | | | |
| | | |
2. átdolgozott, bővített kiadás
HAMAROSAN MEGJELENIK Gubcsi Lajos: Hű szó,
háborgó c. könyvének 2. bővített, átdolgozott kiadása, idézet a műből
………..
S ha így van, e mának is lehet
megbecsült helye a történelemben. De vigyázz minden percben, s nézz bele ebbe a
történelemkönyvbe (14.): a zsoldosok
a határon állnak, s innen valakik jeleket küldenek, saját kincstáradat
ismerősök rabolják. Nem új sztori, könnyű belőle tanulni. A jó tanárok meg is
tanították már az iskolákban, s a jó apák is.
- Ebben igazuk van, Viktor, ha ebben nem léptek, elhagynak – mondta
jól érthetően az égből Makovecz Imre, a nemzet lelkiismerete.
M.I.
Ő, és mi. Mi, akik felnézünk rá,
és látjuk, hogy M.I. számára trónust készíttetett az Ura. Mi. Én, te, ők, ti.
Mi, akik szeretjük a vakítóan tisztát, nyelvben, levegőben, igazságban.
Szeretjük tehát a fehéret. De tiszta lehet a fekete is, ugyanennyire. Szeretjük
a feketét, mert nincs fehér
fekete nélkül. Szeretjük a sárgát, mert a Nap színe. M.I. jó
mester volt, az első lépése az volt ott fent, hogy nekilátott trónusokat
faragni az utána jövőknek, ha az Úr megfeledkezne róluk, vagy éppen szándékosan
hanyagolná őket. M.I-nek Ura van, de nem parancsol neki senki.
Ezért aztán, amikor azt mondja,
hogy „Igazuk van”, mi ezt elhisszük, magunkra vesszük, mert mi is úgy látjuk,
mint M.I. Valójában ezt a figyelmeztető mondatot ő is tőlünk tanulta, mert
mindig figyelt ránk. Az Álom háza, az ország
háza
Teremts szilárd alapot.
Földrengés se rázhassa szét. Víz ne mossa ki, nyirok, penész ne eméssze.
Építs rá erős falakat. Legyen
kapcsolatban minden pontja a másikkal, támassza egymást, ne lógjon ki a
levegőben, az egyik stabilitásának legyen az a feltétele, hogy stabillá teszi a
másikat.
Oszd be jól a tereket. Jusson
mindenre, ha kicsi, ha nagy, de szolgálja a nyugalmadat, a békédet. Biztasson arra,
hogy érdemes volt, hogy derűsen hajthatod le a fejedet. Ennyit tettél, erre
mentél, eddig jutottál. Ha többet akarsz, azt is így kell – tedd, végezd,
építsd.
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|