Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
MÁRTON ANDRÁS EX LIBRIS DÍJA
MÁRTON ANDRÁS SZÍNMŰVÉSZ, RENDEZŐ EX LIBRIS DÍJA

melyet június 4-én tartandó ünnepünkön, A Magyar Művészetért XXXVI. Gáláján nyújtunk át.
Márton András bő életrajzát itt találják meg, utána pedig közöljük szellemes, rendhagyó hangú önvallomását, melyet az idén megjelent könyvéből idéz a díjazás kapcsán:

http://www.szfi.hu/oktatok/14/marton-andras-dla

ÖNÉLETRAJZ

Szüleim gyakorlatilag egy évvel korábban írattak be a nyíregyházi református elemi iskolába, mivel szeptemberben születtem, és mivel azt hitték, jó eszű kisfiú voltam. Az osztályban én voltam a legkisebb. Legkisebbnek lenni azt jelenti, hogy „ne szólj bele!”, „hallgass az okosabbra!”, fogadj szót a néninek, bácsinak, és ne legyenek önálló gondolataid. Az önképem kialakulását nagyban befolyásolta tehát szüleim jóindulatú, de végzetes tévedése. Magam is elhittem, hogy nem kell nekem önállóan gondolkoznom, elég, ha szót fogadok minden nálam nagyobb, idősebb, vagy tekintélyesebb személynek. Szerencsére a szocializmus paternalista szellemisége kedvezett a magamfajtáknak, így - bukdácsolva bár, de jó közérzettel haladtam az iskolában. Valószínűleg rendkívül unalmas kisfiú voltam a külső szemlélő számára, csakhogy nemigen szemlélt engem senki, szeretett szüleimen és testvéreimen kívül.

Aztán a kamaszkor forradalmi hevülete engem is magával ragadott és alaposan elpimaszodtam. Mikor harmadik nekifutásra felvettek a Színház- és Filmművészeti Főiskola Színész Tanszakára, akkor a rendszer valóságosan is helyre állt és választott hívatásom velejárójaként külső szemlélő is akadt már, akik szemében mindennek szívesebben látszottam volna, mint unalmasnak. Ádám Ottó osztályába kerültem. Ottó komolyan vett, és kíváncsi volt valóságos önmagamra. Jelentős fordulat volt ez, de mikor lediplomáztam, a Vígszínházhoz szerződtetett Várkonyi Zoltán, és abban a nagyon profi világban megint inamba szállt a bátorságom. Pályám első két-három évében inkább éreztem magam kezdőnek, mint színésznek. Aztán a József Attila Színházban ismét magara találtam. Talán nyolc szezont töltöttem itt, jobbnál-jobb szerepeket játszva. Vendégként, Zsámbéki Gábor hívására részese lehettem a kaposvári színház nagy kezdő korszakának, innen a Madách Színházba hívott Ádám Ottó. Ezt követte a Nemzeti Színház nagy fordulatának az időszaka, a Major-Marton korszak vége, ahová ismét Zsámbéki Gábor szerződtetett, majd a Katona József színház, ahonnan egy vadabb kaland kedvéért elmentem Finnországba asztalosnak. Asztalosság közben fordítottam angolból darabokat és szakkönyveket, majd tanítottam az Irvine-i (Kalifornia) egyetemen, később pedig a James Madison egyetemen Virginiában. Rendeztem néhány előadást itthon és külföldön, és tanítottam a Színművészetin néhány évig színészmesterséget.

A Radnóti Színházban töltöttem néhány szezont színész és rendezőként, eközben megalapítottam a Merlin Színházat, majd Los Angelesbe távoztam az Antall kormány felkérésére. Itt felállítottam és vezettem a Magyar Főkonzulátust. Bár nem én voltam már a legfiatalabb a diplomáciai testületben, mégis úgy éreztem magam. Ezek voltak a rendszerváltozás évei, amikor a régi gárdát újakra kellett lecserélni. A Külügy tele volt magamhoz hasonló kívülről jött idősebb kezdővel, akik mindent jobban tudtak a régieknél, és tapasztalt öreg rókával, akik az új garnitúra minden lépését megvetéssel szemléltek. Ilyen küzdelmek közepette, a semmiből kellett felállítani egy főkonzulátust az USA nyugati partján. Ez a játszma kihozta belőlem a machiavellista felnőttet, az önállóan gondolkozni tudó diplomatát és az engedelmes beosztottat, gyermekkori önképem így lassacskán megváltozott. Sokat segített ebben az is, hogy negyvenhat-, és ötvenévesen egy fiúnak és egy kislánynak lettem az apja. Los Angeles-i küldetésem után még néhány évig Amerikában próbálkoztam ezzel-azzal, nem túl eredményesen, aztán hazajöttem, és a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződtem. Sok jó előadásban játszottam és rendeztem néhány darabot. Még a belváros képviselőjének is megválasztottak, ami igen megtisztelő volt, mégis ez vetett véget a kellemes pécsi éveknek, mert a politikai szerepvállalás nem fér össze a színházi munkával. Sikeresen megpályáztam a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatói állását, amelyet 2001-ben felállítottam és négy évig vezettem. Nagyon nagy örömmel. A politika hullámverése azonban ismét hazai földre vetett, és most nyugdíjas színész és kommunikációs tréner-tanácsadóként élek rapszodikus, de imádott feleségemmel, Adrienne-el, és szeretett kutyáinkkal Popey-el, Csővel és Csigával. Hatvanévesen ledoktoráltam (DLA), hetvenévesen megírtam első könyvemet… kell-e ennél több bizonyíték arra, hogy vége a gyerekkoromnak? Igazán sajnálom.

Márton András, 2016. május 20.
További hírek
Könyv ATTILÁRÓL.
Megjelent új könyvem a szombaton eltemetett festőművész öcsémről, Gubcsi Attiláról. Itt érhető el az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus könyvtárában.
Gubcsi Lajos: Ati ecsete - Gubcsi Attila hátrahagyott élete
https://mek.oszk.hu/21000/21020
Egyben itt köszönöm meg a részvétnyilvánítás ezernyi formáját, hálás vagyok érte.

Végső búcsú Gubcsi Attilától - AZ ÉGI MENET
Ma elbúcsúztattuk Gubcsi Attilát, öcsémet, festőművészt Kecskeméten.Örökké tartó égi menet.Örökké tartó földi emlék művein keresztül is.Az ég felé... című könyvem borítóját is ő rajzolta 2006-ban (a háttérben felvidéki, szepesi tájjal). Kényszerűen arra tartunk mindannyian. Találkozunk.

Gubcsi Lajos: Az ég felé... http://mek.oszk.hu/03400/03499

És búcsúzom öcsémtől 2002-es könyvemmel, Az élet túlsó oldala, abban is megannyi alkotásával.
Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala http://www.mek.oszk.hu/01900/01947/

És aki koncentráltan és teljes spektrumában szeretné látni festőművészetét és grafikai tudását, annak ajánlom:
Gubcsi Lajos: Summa - 55 évem ha ha 110 lesz - Lírai regény http://www.mek.oszk.hu/02400/02426/

A héten elhunyt festőművész öcsém, Gubcsi Attila, elfogultság vagy sem, nagyszerű művész volt, sokszáz kiváló alkotással. A női test és arc szépségének érzékeny ábrázolásával a legjobbak közé tartozott e téren. Mintegy 100 ajándékba adományozott grafikával, festménnyel mondott szívbéli köszönetet az elmúlt 3 évtizedben azoknak, akik így vagy úgy támogatták A Magyar Művészetért Díjrendszert. Önarcképével, emblematikus festményével, a Mennyi is? cíművel búcsúztatom e levélben, s néhány más művével:
Az alkotó ember mindig itt marad köztünk művével.

TÖBB, MINT HIT - BÁR HINNI MINDIG IS KELLETT BENNE!!!
Az Árpád-ház eredetéről és vonaláról
A mintát III. Béla Mátyás-templomban található csontjaiból vették. Mára szenzációs következtetésekre jutottak az archeogenetika eredményei révén: őseink valószínűleg onnan származnak, ahonnan sokan eddig is gondoltuk - Közép-Ázsia sztyeppés vidékéről, Baskíriából, ahol már 4500 évvel ezelőtt is éltek.
Elkülönítették tehát III. Béla genetikai markerét, és így rögzítették az Árpád-házi dinasztia DNS-ét, ami csak a férfiágon öröklődő Y-kromoszómához kapcsolódik és apáról-fiúra száll, Álmosban és Árpádban, minden királyi vérünkben e törzsből, és természetesen ezzel rendelkeztek az említett ősök is.
Sokat bírálták Kásler Miklós minisztert az általa irányított kuitatások miatt, most egyre több minden szól mellette.
S mellettünk, akik mindig is ebben hittünk.
A képeken két Kossuth-díjas szobrászművész alkotása:
-Kő Pál III. Béláról készített kisplasztikája a gyűjteményemben
-Györfi Sándor Őseink nevű szoborpárja Ópusztaszeren, melyet 2006-ban adományoztam a Nemzeti Történelmi Emlékparknak azzal a kőbe vésett felirattal, hogy: Hun, magyar és kun őseink szeretett emlékére": A fotón Kusztos Tibor akkori bánffyhunyadi lelkész mond áldást Lél fiamra a keresztelőjén - illetve kazah vendégek az avatáson.

HISZEM ÉS REMÉLEM, HOGY FREUND TAMÁS LESZ A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke.
Hétfőn lesz az online választás. Két jelölt van, a korábbi harmadik visszalépett. 2008-ban a Herenddel közösen alapított Mátyás király-díjat adományoztunk neki az akadémia akkori ünnepi közgyűlésén.
Sokat háborognak Freund Tamás egyik kijelentése miatt a szoclib oldalon. Elfelejtik, hogy valószínűleg ő ma a legjelentősebb magyar tudós a világon. A megállapítás - szerintem találóan és helyesen - így hangzik:
„a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.”

Emlékkönyvem Kő Pálról a temetése utáni napokban

Ezt aztán tiszta szívből ajánlom!

Gubcsi Lajos: ... a Kő marad... (Megírta Wass Albert is.)
https://mek.oszk.hu/20800/20852
E percben megjelent Kő Pálról írt emlékkönyvem, melyet 2020. június 20-i temetése után írtam nagyszerű barátom szeretetével. Az Országos Széchényi Konyvtárban itt található, mindenki számára elérhető: