Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Guszti, a Megyesi
GUSZTI!
Ezrünknek lehet egy-egy oka Megyesi Gusztávra emlékezni, most, hogy az újságíró szakma gyászolja őt - és olvasói is, ez kétségtelen. Utóbbi évtizedeiben az Élet és Irodalom szerkesztőségének volt publicistája. Az én emlékem eggyel vissza lép időben, a 80-as évek közepére, ameddig a Magyar Ifjúság riportere és publicistája volt. S mert legyen inkább kettő, még messzebb nézek vissza: a 70-es évek első felére, amikor hetilap - akkor is a Magyar Ifjúság - életemben először készített interjút velem, rádiós külpolitikai szerkesztővel, s a riporter neve emiatt örökké emlékezetes maradt: Megyesi Gusztinak hívták.
A 80-as évek közepén már lapjának főszerkesztője voltam. Nem esett nehezemre észrevenni, hogy rengeteg gondot jelentő, kivételes érzékenységű és íráskészségű embert őrzünk beccsel magunk között. Őrizni kellett, mert sokat sejtető "külső" üzenetek mindig sutyorogtak a levegőben, és azt szerették volna, ha Guszti valahol máshol ontja tehetségét...
És most az emlék, ezt sem felejtem soha. Amikor most Gusztiról beszélek, egyben Seszták Ágiról is szólok, pályájuk íve nálunk, a Magyar Ifjúságnál ugyanazt a széles, és a főszerkesztő számára életveszélyes ívet írta le - most már fent beszélgetnek erről nevetve.
Szóval: valamikor 1985-86-ban behívattak az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságába, nem mint vendéget, hanem mint ellenőrizendő gyanúsítottat. Mire az ember oda bekerül, addigra már hetek óta bejárja a fővárost a hír, hogy ki van rúgva. Oda azért szoktunk bemenni - már akinek ez a kivételes helyzete megadatott -, hogy még se nélkülünk pecsételjék meg és le a sorsunkat.
A három vádpont-sorozat egyike arról szólt, hogy a párttal szemben ellenséges tartalmú cikkek jelennek meg a Magyar Ifjúságban. Elém tolták a kipreparált cikkeket, volt bőven. A párt legnagyobb ellensége - Seszták Ági mellett - kiemelten Megyesi Guszti volt, csak úgy hemzsegett benne az ellenség. Cikkei vöröslöttek az aláhúzásoktól. Élesen emlékszem az egyikre, mert arról már a közlés pillanatában, vagyis a vallatás előtt egy évvel tudtam, hogy baj lesz belőle. Most így én is ellenség voltam már.
Guszti leutazott Pusztavacsra. A feladat az volt, hogy számoljon be érdekfeszítően - tehát ne unalmasan, mint a sajtó általában szokott - a Pusztavacson évente megrendezett valamilyen nagy béketalálkozóról. Mondom, már a cikk közlésekor tudtam, hogy baj lesz. Mert Guszti tényleg érdekfeszítő és rendhagyó volt. Nagy ívben tett a békére (az enyémre is, mint ez utólag kiderült...). Helyette színesen szóba elegyedett a falu népével, szokása szerint, hogy ti. hogy s mint, emberek?
Ők meg mondták, ami eszükbe jutott. Lehet, hogy nem is jutott volna, de Guszti valahogy' kicsikarta az eszükből, így aztán jutott.
Pl. hogy az oroszok, mikor elfoglalták a falut 1944-ben, szórakozásból hogyan lőtték szét a parasztok rejtett lisztes zsákjait.
A legélesebb kép azonban Krisztust illette. Guszti élvezetesen és színesen beszámolt arról, hogy ugyancsak az oroszok - mert hát a falut ugye ők foglalták el, nem a japánok pl. - hogyan lőttek célba a falu határában található pléh Krisztusra.
Fontos kérdést tettek fel nekem a pártközpont ellenőrzési bizottságában, mégpedig azt, hogy:
-És mi köze a Pusztavacsi Békefesztiválnak a szovjet katonákhoz és a pléh Krisztushoz?

Nem tudtam jó válaszolt adni, mert a közt csak Guszti tudta.

-Hát ez az ellenséges hang, ez az, ami tűrhetetlen! Távolítsa el a szerkesztőségből.

Erre meg végképp nem válaszoltam, sem ott, sem később. Guszti maga ment el, akkor, amikor akart.
Isten Veled, Gusztikám, végtelen tehetséged volt az írás terén.
További hírek

8051 LÖVÉS ÍJJAL!

Kopecsni Gábor bámulatos íjász teljesítménye Felvidéken, Gömörpéterfalán, 12 órán át szakadatlanul - idézet a nekem is írt leveléből:

Kilőtt vesszőmennyiség: 8051
Találati arány 73, 55 %
Küzdelmek száma: 626 küzdelem
Győzelmi arány: 90, 6 %

Sokak számára úgy fog eljutni a hír, hogy Kopecsni Gábor kilőtt 8051 vesszőt, 73, 55 %-os arányban. Ez az eredmény nem születhetett volna meg, ha nincs az a kiváló csapat, aki összejött segíteni! Akik hűen kitartottak, akik hűen szedték és hordozták a vesszőket, akik hűen figyeltek egymásra és váltották a fáradókat egész nap, az említett szélsőséges időjárás dacára.

Minden tiszteletem a dunaszerdahelyi, a tornaljai, a palásti és a házigazda péterfali barantásoknak!
Ez az eredmény bár a Felföldi Baranta Iskola hírét öregbíti, de legyen példa minden fiatalnak és íjászónak, ha van hite és bizalma, akkor még jobb eredményeket is elérhet egymás példájára, és arra, hogy az íj a magyar ember kezébe való! Így emlékezzünk meg 2017-ben a 907-es győztes pozsonyi csata 1110-i évfordulójára, ahol az íj fő fegyver volt a magyarok kezében, és az okos taktika mellett ennek is köszönhetjük azt, hogy most itt lehetünk a szeretett hazákba, a Kárpát-medencében!
Voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, nem bírom, még ezt a sorozatot lövöm. Voltak szakaszok, amikor minden egyes lövés nagy fájdalommal járt. Az íjtartó vállam, a feszítő kezem csuklója és az alkarom szinte robbanásig feszült, voltak pillanatok, mikor nem tudtam már megmarkolni az előkészített vesszőket és kiestek a kezemből… de amikor ránéztem azokra a tanítványaimra, akik hajnaltól végig kitartottak velem, tűző Napon, többször ránk szakadó esőben, sárban sem hátráltak meg, a lányok szakadó esőben is számolták a leadott lövéseket… az ő hitük nekem is hitet adott és bár minden perc háromszor annyinak tűnt, lelassult az idő, kitartottam a végsőkig.

Az Ősök útján, önmagunkhoz…

Tisztelettel e pár sor olvasóinak:
Kopecsni Gábor


Kopecsni Gábor 2014 óta Ex Libris Díjasunk.


Aki elmarad ettől, kívánom, legyen ő is benne!

298 300 forint a bruttó átlagkereset Magyarországon, 12,8 százalékkal magasabb, mint egy éve -KSH jelentés.
Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 198 400 forint, akik kedvezményt kaptak, azoknak átlagosan 206 300..
A magánszektorban 11,6, a közszférában 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset márciusban - a közmunkások nélkül számolva, akiké 2,6 százalékkal emelkedett. 
Főleg a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, valamint a közalkalmazottak és állami cégeknél dolgozók bérrendezése a kb. 12 %-os bérnövekedés oka tavalyi és idén március között. 3 éve, 2014 januárjában a mostani kb 300.000 helyett kb. 223.000 volt a bruttó átlagkereset.


Más. (kieg. a tegnapi hírhez) Tisztelettel teszem közzé a szolnoki tévében bemutatott tudósítást az ottani Makovecz kiállításomról, kiemelkedő gondolatok hangzottak el s igen látványos, szép a kiállítás.

http://www.szolnoktv.hu/musorok/kulturkorzo/?article_hid=44024


Most, hogy emlékeztettek az Imre álma című kiállításom sikerére, összefoglalva: Makovecz grafikai kiállításom jelenleg 40. helyszínén, Szolnokon, az Aba-Novák Agora Kulturális Központban látható, a szolnokiak igen szép, méltó ünnepséget rendeztek.
Az Imre álma bejárta az egész történelmi Magyarországot az elmúlt 6 évben: Erdélyt, Kárpátalját, Felvidék, Délvidék közösségeit, Várvidéket s természetesen a mai Magyarország számos kiállító termét - - sőt, a grafikák egy része, más kiállítási címen idestova 10 éve járja a magyar világot. .
S természetesen nem ért véget...

Harcedzett, vidám örök-tévés barátom, Pomezanski György nagy baráti-rokoni körben ünnepli ma 50. születésnapját. Ezek a sorok jutottak eszembe, megírtam az ünnepségre:

Gubcsi Lajos: A csendes intelligencia

A fenti cím nem más, mint Pomi, Pomezanski György neve egy sokak számára ismeretlen nyelven, amelyben a "csendes" azt jelenti, hogy pome, az intelligencia pedig a zanskival egyenlő. Ugyanezen a nyelven a György jelentése áttételes: utalást tartalmaz arra, hogy mindig élő, sokáig élni fog, halhatatlan. Míg ez utóbbi jelentést ellenséges érzelmű nyelvészek kétségbe vonják, az előzőekben nincs vita sehol a lingvisztikai szakirodalomban.
Így hordozza Pomezanski György, Gyuri, Pomi évszázadok óta - ezt ünnepeljük most - a csendes és az intelligencia lenyűgöző párosát. Voltak nagy emberek, Bonaparte Napóleon például, aki mindenkit meghaladó természetes intelligenciával rendelkezett, de kezdeti csendességét később zajra váltotta, egyszerűen nem bírta ki ágyúdörgés nélkül. Gyuri nem ilyen: még a balliberális harsogásokat is rezdületlen arccal viseli, erre Napóleon soha nem lett volna képes.
Csak az utóbbi években adott át Gyuri egy kéziratot, amelyből kiderült, hogy nemes ember. Nem tudom, miért nem akarta ezt már sokkal korábban közölni velem, hiszen jómagam tudtam kezdetektől. Ránézésre. Főleg pedig attól a pillanattól, amikor éppen mélyen vesztes helyzetemben meghívott a műsoraiba állandó szereplőnek, arcot mutathattam újra a képernyőkön is. E tekintetben ő volt az egyetlen, ekkor jöttem rá végérvényesen lengyel nemesi származására, ők - és mi, kiskunok - szoktunk kivont karddal belevágtatni az ellenség sűrű soraiba, merő büszke dacból. Tette - hogy nekem képernyőt, műsort ajánlott a sajátjából - felért egy kihívó, kirívó árulással az akkor éppen engem is letipró balliberális gócok szemében.
Egyébként nem volt könnyű az élete Gyurinak a tekintetben, hogyan maradjon egyszerre csendes és intelligens. Általában senkinek sem sikerül, ha bekerül a tévék vonzásába. Ő sajátos életutat teremtett azzal, hogy nem szállt be az önhitt hivalkodók ricsajába akkor sem, mikor pályacsúcsain ez kézenfekvő lett volna. Harsogó időkben halk szó? - ki ez az ember? Ja bocs, lengyel nemes magyar testben. Így aztán könnyen megvalósítja a lengyel, magyar két jó barát eszményét.
Azok, akik most emléksorokat írnak hozzám hasonlóan, nyilván tévés sikereit méltatják okkal, e fontos értékeléseket nem szaporítanám. Inkább egy olyan szempontot említek, amit mások talán nem.
A vezénylő tábornok szerepét. Aki pontosan tudja, hova küldi katonáit, a "Gyertek utánam, nem megyek sehova!" hamisságát szemétdombra dobva teljes biztonsággal tervezi meg a támadás irányát, a pontos ellátást lőszerrel, élelemmel, vízzel és markotányos nőkkel, az utak biztonságát, a váratlanul reá szakadt visszavonulás rendjét. Mert tudja, hogy a csata elvesztése csak akkor vezet vereséghez, ha fel is bomlunk, ld. Magyarország és Lengyelország megannyiszor!, - innen tehát tényleg tudhatja Gyuri, hogy ez nagy baj! A vezénylő tábornok képes azonnal, hittel és ésszel újraszervezni a sorokat, újabb erőfeszítésekre készen, legyen az akár az elkerülhetetlen halál, ha az az utolsó pillanatban is hordozza, viszi hátán a dicsőséges életet.
Sem a csendes intelligenciát, sem a vezénylő tábornok zsenijét nem lehet akarni: nem mondhatja senki, hogy én az AKAROK lenni. Vagy az vagy, vagy nem. Vagy lehetsz az, vagy nem. Ezt eldöntötték egyrészt őseid egy végtelen hosszú láncszemben, másrészt az a véletlen, amilyen lettél születésed pillanatában és utána, ifjú korodban, harmadrészt eldönti nagy fordulóinkon a vak szerencse. Ez a csodálatos vak ember, aki úgy tud hunyorogni a szempillái alatt, hogy soha nem tudjuk meg: világtalan-e, vagy látja az egész világunkat, benne piciny mivoltunkat, benne az eséllyel, hogy mi nem csak voltunk, hanem mindig leszünk is. És ebben 75 év csak egy csendes, intelligens hunyorítás a mindent látó vak derűs mosolyával kísérve.

Aki idáig eljutott az olvasásban, annak elmondom a hírt: közben Pomi 75 éves lett! Isten éltesse sokáig!


Ma, a kuruc szabadságharcot 1711. április 30-án lezáró szatmári szerződés napján szeretném visszaidézni az indulást, az első percet, amikor Munkács feladásakor, 1688. január 17-én Zrínyi Ilona átadja a szabadság kardját fiának, az akkor 12 éves II. Rákóczi Ferencnek - a szobor A Magyar Művészetért Szoborkertjében áll 2004 óta, Györfi Sándor alkotása. Egyben a fejedelem születési évfordulójára is emlékeztünk vele - Tempfli József akkori váradi püspök szentelte fel, együtt Hajagos Gyula kiskunfélegyházi plébánossal.




Hajrá, magyarok! 6-ig meg se álljatok!

KÖSZÖNJÜK, CSALÁDOK, ÉS GRATULÁLUNK - EZ AZ AZ ÚT!

Évtizedes csúcsot ért el a magyar nők termékenységi szintje, kevésbé hivatalos kifejezéssel az áldott állapot és a házasodási kedv
20 éve nem kötöttek annyi esküvőt, mint tavaly, megtorpant a válások számának évek óta tartó növekedése, kevesebb abortuszra került sor.