Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Guszti, a Megyesi
GUSZTI!
Ezrünknek lehet egy-egy oka Megyesi Gusztávra emlékezni, most, hogy az újságíró szakma gyászolja őt - és olvasói is, ez kétségtelen. Utóbbi évtizedeiben az Élet és Irodalom szerkesztőségének volt publicistája. Az én emlékem eggyel vissza lép időben, a 80-as évek közepére, ameddig a Magyar Ifjúság riportere és publicistája volt. S mert legyen inkább kettő, még messzebb nézek vissza: a 70-es évek első felére, amikor hetilap - akkor is a Magyar Ifjúság - életemben először készített interjút velem, rádiós külpolitikai szerkesztővel, s a riporter neve emiatt örökké emlékezetes maradt: Megyesi Gusztinak hívták.
A 80-as évek közepén már lapjának főszerkesztője voltam. Nem esett nehezemre észrevenni, hogy rengeteg gondot jelentő, kivételes érzékenységű és íráskészségű embert őrzünk beccsel magunk között. Őrizni kellett, mert sokat sejtető "külső" üzenetek mindig sutyorogtak a levegőben, és azt szerették volna, ha Guszti valahol máshol ontja tehetségét...
És most az emlék, ezt sem felejtem soha. Amikor most Gusztiról beszélek, egyben Seszták Ágiról is szólok, pályájuk íve nálunk, a Magyar Ifjúságnál ugyanazt a széles, és a főszerkesztő számára életveszélyes ívet írta le - most már fent beszélgetnek erről nevetve.
Szóval: valamikor 1985-86-ban behívattak az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságába, nem mint vendéget, hanem mint ellenőrizendő gyanúsítottat. Mire az ember oda bekerül, addigra már hetek óta bejárja a fővárost a hír, hogy ki van rúgva. Oda azért szoktunk bemenni - már akinek ez a kivételes helyzete megadatott -, hogy még se nélkülünk pecsételjék meg és le a sorsunkat.
A három vádpont-sorozat egyike arról szólt, hogy a párttal szemben ellenséges tartalmú cikkek jelennek meg a Magyar Ifjúságban. Elém tolták a kipreparált cikkeket, volt bőven. A párt legnagyobb ellensége - Seszták Ági mellett - kiemelten Megyesi Guszti volt, csak úgy hemzsegett benne az ellenség. Cikkei vöröslöttek az aláhúzásoktól. Élesen emlékszem az egyikre, mert arról már a közlés pillanatában, vagyis a vallatás előtt egy évvel tudtam, hogy baj lesz belőle. Most így én is ellenség voltam már.
Guszti leutazott Pusztavacsra. A feladat az volt, hogy számoljon be érdekfeszítően - tehát ne unalmasan, mint a sajtó általában szokott - a Pusztavacson évente megrendezett valamilyen nagy béketalálkozóról. Mondom, már a cikk közlésekor tudtam, hogy baj lesz. Mert Guszti tényleg érdekfeszítő és rendhagyó volt. Nagy ívben tett a békére (az enyémre is, mint ez utólag kiderült...). Helyette színesen szóba elegyedett a falu népével, szokása szerint, hogy ti. hogy s mint, emberek?
Ők meg mondták, ami eszükbe jutott. Lehet, hogy nem is jutott volna, de Guszti valahogy' kicsikarta az eszükből, így aztán jutott.
Pl. hogy az oroszok, mikor elfoglalták a falut 1944-ben, szórakozásból hogyan lőtték szét a parasztok rejtett lisztes zsákjait.
A legélesebb kép azonban Krisztust illette. Guszti élvezetesen és színesen beszámolt arról, hogy ugyancsak az oroszok - mert hát a falut ugye ők foglalták el, nem a japánok pl. - hogyan lőttek célba a falu határában található pléh Krisztusra.
Fontos kérdést tettek fel nekem a pártközpont ellenőrzési bizottságában, mégpedig azt, hogy:
-És mi köze a Pusztavacsi Békefesztiválnak a szovjet katonákhoz és a pléh Krisztushoz?

Nem tudtam jó válaszolt adni, mert a közt csak Guszti tudta.

-Hát ez az ellenséges hang, ez az, ami tűrhetetlen! Távolítsa el a szerkesztőségből.

Erre meg végképp nem válaszoltam, sem ott, sem később. Guszti maga ment el, akkor, amikor akart.
Isten Veled, Gusztikám, végtelen tehetséged volt az írás terén.
További hírek
ÍGY, E PORTRÉFELVÉTELLEL TISZTELGÜNK - SZERETETTEL ÉS FENNTARTÁS NÉLKÜL - LOVAS ISTVÁNNAK, SAJÁT A SZAVAIVAL:
Lovas István úgy ment el, hogy itt maradt.
Most először tesszük közzé azt a tiszta önvallomást, amelyet Gubcsi Lajos Ex Libris Díjának átvételekor fogalmazott meg 2015 végén. Ilyen volt, ilyen egyszerű és tiszta - és nagyon bátor, mert nem ismerte a félelem kereteit. Önvallomás Lovas Istvántól - melyet halála után két nappal és végtelen tisztelettel közlünk most - a filmet Nádorfi Lajos készítette anno, a díjátadó ünnepségen. Istvánt sokszor ütötték meg méltatlanul és gazul, de ő a boldogságáról beszél.

https://youtu.be/b5zc6MHCVz0

 Képtalálat a következőre: „lovas istván”


Énekkel köszönti a gála résztvevőit, íme:

https://youtu.be/aA736fEmens

 


A földi és az égi lovas

LOVAS PISTA-
"Lovas István azt írja Ungár Péternek, hogy nem ő, Lovas István írta az obszcén szavakat Ungárnak, Lovas így fogalmaz: meghekkelték az e-mailemet és a nevemben olyan obszcén szöveggel küldtek Önnek üzeneteket, amelyeket nem én írtam,
Hiszek neki."

Tegnapelőtt írtam a fenti sorokat Lovas István vétlensége mellett érvelve. Tegnap meghalt. Okát még nem tudom. Ő is Ex Libris Díjat kapott tőlünk, 2015-ben. Meghallgattuk és rögzítettük ott tett vallomását. Ars poetica volt. Nagy meglepetést kelt majd, ha közzétesszük. Mert nem csak a harcost látják meg benne, hanem egy hozzánk, mindnyájukhoz nagyon közeli embert. Egy esendő, szeretetre vágyó kurucot, aki nem teszi le a kardot a Majtényi síkon és nem köt békét Szatmárnál.

Most már az égi lovas.


Trianon napjára időzítettük a 25 díj átadását szerte a Kárpát-medencében élő-alkotó kiváló magyaroknak, valamint a Meghalt, mert magyar - Az ártatlan áldozatok bennünk élnek nevű emlékmű felavatását.
Ezzel A Magyar Művészetért ezen a 40. gálán eljutott eddigi csúcspontjára. 31 év alatt több, mint 1300 díj átadása - a szoborkertben 12 köztéri méretű szobor, az Élőtárlat, és a céljaiban a mostani közgyűlésen megerősített Magyar Művészek Köre Egyesület.
Néhány emblematikus fotó a gáláról, szoboravatásról - és nagyon köszönöm az eddigi figyelmet, Gubcsi Lajos

A képeken: Zrínyi Ilona-díj Sándor Krisztinának és Ex Libris Díj Kacsó Hanga Borbálának és a Székely Dalegyletnek, Böjte Csaba és Kusztos Tibor megáldja a díjazottakat, a Meghalt... emlékmű szobrai - Melocco, Györfi alkotásai, Kő Pál örökmécsese -, Csáky Pál koszorújának elhelyezése 8 további koszorú mellé.

 Tischler Zoltán fotóriporter felvételei - mint minden, a gáláról közölt és közlendő fotó!


4000!
4000! Éppen e percben!
Négyezer olvasóm töltötte le a 
Gubcsi Lajos Jut eszembe - Ami kimaradt 
című könyvemet, köszönöm, Barátaim!
http://mek.oszk.hu/12500/12529/
(a fotó a könyv 11. oldaláról: amikor még nálunk, a szoborkertünkben állt Márton Áron püspök szobra - mellette Hegedűs Endre néhai református püspök beszélgetett az alkotó szobrásszal, Bocskai Vincével 2007-ben