Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Guszti, a Megyesi
GUSZTI!
Ezrünknek lehet egy-egy oka Megyesi Gusztávra emlékezni, most, hogy az újságíró szakma gyászolja őt - és olvasói is, ez kétségtelen. Utóbbi évtizedeiben az Élet és Irodalom szerkesztőségének volt publicistája. Az én emlékem eggyel vissza lép időben, a 80-as évek közepére, ameddig a Magyar Ifjúság riportere és publicistája volt. S mert legyen inkább kettő, még messzebb nézek vissza: a 70-es évek első felére, amikor hetilap - akkor is a Magyar Ifjúság - életemben először készített interjút velem, rádiós külpolitikai szerkesztővel, s a riporter neve emiatt örökké emlékezetes maradt: Megyesi Gusztinak hívták.
A 80-as évek közepén már lapjának főszerkesztője voltam. Nem esett nehezemre észrevenni, hogy rengeteg gondot jelentő, kivételes érzékenységű és íráskészségű embert őrzünk beccsel magunk között. Őrizni kellett, mert sokat sejtető "külső" üzenetek mindig sutyorogtak a levegőben, és azt szerették volna, ha Guszti valahol máshol ontja tehetségét...
És most az emlék, ezt sem felejtem soha. Amikor most Gusztiról beszélek, egyben Seszták Ágiról is szólok, pályájuk íve nálunk, a Magyar Ifjúságnál ugyanazt a széles, és a főszerkesztő számára életveszélyes ívet írta le - most már fent beszélgetnek erről nevetve.
Szóval: valamikor 1985-86-ban behívattak az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságába, nem mint vendéget, hanem mint ellenőrizendő gyanúsítottat. Mire az ember oda bekerül, addigra már hetek óta bejárja a fővárost a hír, hogy ki van rúgva. Oda azért szoktunk bemenni - már akinek ez a kivételes helyzete megadatott -, hogy még se nélkülünk pecsételjék meg és le a sorsunkat.
A három vádpont-sorozat egyike arról szólt, hogy a párttal szemben ellenséges tartalmú cikkek jelennek meg a Magyar Ifjúságban. Elém tolták a kipreparált cikkeket, volt bőven. A párt legnagyobb ellensége - Seszták Ági mellett - kiemelten Megyesi Guszti volt, csak úgy hemzsegett benne az ellenség. Cikkei vöröslöttek az aláhúzásoktól. Élesen emlékszem az egyikre, mert arról már a közlés pillanatában, vagyis a vallatás előtt egy évvel tudtam, hogy baj lesz belőle. Most így én is ellenség voltam már.
Guszti leutazott Pusztavacsra. A feladat az volt, hogy számoljon be érdekfeszítően - tehát ne unalmasan, mint a sajtó általában szokott - a Pusztavacson évente megrendezett valamilyen nagy béketalálkozóról. Mondom, már a cikk közlésekor tudtam, hogy baj lesz. Mert Guszti tényleg érdekfeszítő és rendhagyó volt. Nagy ívben tett a békére (az enyémre is, mint ez utólag kiderült...). Helyette színesen szóba elegyedett a falu népével, szokása szerint, hogy ti. hogy s mint, emberek?
Ők meg mondták, ami eszükbe jutott. Lehet, hogy nem is jutott volna, de Guszti valahogy' kicsikarta az eszükből, így aztán jutott.
Pl. hogy az oroszok, mikor elfoglalták a falut 1944-ben, szórakozásból hogyan lőtték szét a parasztok rejtett lisztes zsákjait.
A legélesebb kép azonban Krisztust illette. Guszti élvezetesen és színesen beszámolt arról, hogy ugyancsak az oroszok - mert hát a falut ugye ők foglalták el, nem a japánok pl. - hogyan lőttek célba a falu határában található pléh Krisztusra.
Fontos kérdést tettek fel nekem a pártközpont ellenőrzési bizottságában, mégpedig azt, hogy:
-És mi köze a Pusztavacsi Békefesztiválnak a szovjet katonákhoz és a pléh Krisztushoz?

Nem tudtam jó válaszolt adni, mert a közt csak Guszti tudta.

-Hát ez az ellenséges hang, ez az, ami tűrhetetlen! Távolítsa el a szerkesztőségből.

Erre meg végképp nem válaszoltam, sem ott, sem később. Guszti maga ment el, akkor, amikor akart.
Isten Veled, Gusztikám, végtelen tehetséged volt az írás terén.
További hírek
Történelmi kisregény sorozatom

ÍME, A TELJES SOROZAT címei
Érdeklődés kíséri történelmi kisregény sorozatomat, melynek 5. kötete január elsején jelent meg 1518-ról - minden évben egy 500 évvel korábbi időszakunkat dolgozom fel. Íme, a 2014-2026-ban folyamatosan megjelenő kötetek, illetve az idézet év a pokol tornácán táncoló Magyarországről

HONCSONKOLÁS

13 ÖRDÖGI ÉV: 1514-1526

-Magyar pokol 1514
-Koronánk a nászajándék 1515 
-10 éves király az ország élén 1516
-Werbőczy vastörvénye 1517 
-Kié az ország? . 1518 
-A Habsburg-sas kinyújtja karmait 1519 
-Szulejmán trónra lép 1520
-Nándorfehérvárért nem kondul meg a harang 1521 
-Kié Lajos? - Főúri ligák konca az ország 1522 
-Tomori Pál, az érsek és hadvezér 1523 
-A Karthauzi Névtelen 1524 
-Magyar, törj magyarra 1525 
-A pokolban Mohács 1526


80 éves az Oscar-díjas filmrendezőnk, köszöntjük Szabó Istvánt, aki A Magyar Művészetért Díjunknak is tulajdonosa

Fáj!

 

FÁJDALOM - ÉS NAGY HIÁNY!
Elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató. 92 évének nagy részében kiemelkedő kutató, a magyar balladakincs, a népzene, a néptánc nagy öregje.
A Magyar Művészetért Díjat 1993-ban, a Bartók Béla-emlékdíjunkat 2006-ban nyújthattuk át neki - megtisztelő volt a lehetőség. Isten nyugosztalni fogja őt!

 Képtalálat a következőre: „kallós zoltán”


MINT TE ÉS A FIAD - MINT ÉN ÉS A FIAM...
Egy grafika Gubcsi Attila festőművész öcsém ma is látogatható kiskunfélegyházi kiállításából (a rajz Az ég felé című lírai regényemhez készült annak idején)

Gubcsi Lajos: Az ég felé... 
http://mek.oszk.hu/03400/03499


Avagy: miből lesz a cserebogár
TÖREDELMESEN BEVALLOM MINDENKINEK, aki még nem vette észre!!!
Sokan feltették a kérdést az elmúlt néhány évben, valójában kiről mintáztam a "Félvörös Félhérosz" című kisregényem fő alakját.
Sokan rá is jöttek.
Azoknak, akiknek ez nem sikerült: a könyv egy Gyurcsány Ferenc-sztori analógia, természetesen a fikció műfajába tartozó kisregény lényege szerint (a könyv letöltése az 1000-hez közelít).

Gubcsi Lajos: Félvörös Félhérosz

IGEN. És ezt most azért írom itt le, mert elég világos értékelést olvastam itt, az alábbi webcímen a piszkos Gyurcsány-vagyonszerzésről, erről az arcátlan "menedzser-bohócról", Felvázoltam a fenti könyvben a Gyurcsány-karrier általam sejtett-ismert módját, a vázat, hogyan is történhetett mindez.

 

 

 


HIHETETLEN! Bolondok itt valakik?

Hivatalos ügyben megpróbálom elérni az egyik hatalmas minisztérium egyik helyettes államtitkára TITKÁRSÁGÁNAK a telefonszámát (nem a feleségének, nem a gyerekének a számát, nem az ő mobilját, hanem a titkárságét!!!!). A mail-címét nem tudtam megszerezni, azt nem lehet, azt nem lehet kiadni, ezt írták - a helyettes államtitkár titkársága mail-dímét nem lehet. Hogy az a ...
Nem olyan régen ezek még fent voltak a honlapokon. Telefonszám, mail-cím, miegymás.
Most már nem lehet. Nyilvános telefonszám és mail-cím most már nem nyilvános. Le kell tagadni, mert zavarnánk őket - a titkárságukat.
Hogy az a... Kezdem unni már. Nyilván, persze, értem, jönnek, zúdulnak, zuhognak a migráncsék, még valaki megtudná közülük és akkor lőttek a nemzetbiztonságnak.
Csak azért nem írom le az illető és államtitkársága nevét, mert mind ilyen, mind, mind. Ez van, polgártárs - én -, ez van.
Majd megkeresem az MI6-t vagy az FBI-t, ők megadják. A Moszad pedig külön is hálás lesz, hogy hozzájuk fordulok. Náluk ez házi cím.