Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
KODÁLY


Emléklap


Kodály Zoltán-emlékdíj




125 éve született Kodály Zoltán, a XX. század nagy magyarja, a zseniális zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, Bartók Béla elhivatott társa a művészetben: a Psalmus Hungaricus, a Háry János, a Székelyfonó, a Galántai táncok, a Budavári Te Deum, a Fölszállott a páva alkotója, aki az 1920-as évek óta az iskolai zenei nevelés, a kóruskultúra megújításán, és ezáltal a magyar közönség zenei műveltségének megemelésén fáradozott.


A világháború után a Magyar Népzene Tára szerkesztője; a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának elnöke, aki pedagógiai műveivel és tanítványok egész sorának segítségével célul tűzte ki a zenei analfabetizmus felszámolását és a magasabb rendű zene iránti igény felkeltését. A világszerte elismert Kodály-koncepció megfogalmazza: a zene az általános műveltség szerves része; a zenetanulás alapja a népdalra támaszkodva az ének; s a zenei írás-olvasás elsajátításán keresztül mindenki birtokába juthat a magasabb zenei kultúrának. A koncepció és az annak érvényre jutását segítő módszer nemcsak elismerésre tett szert, de követőkre is: Japán, Kanada, az USA, Franciaország, Finnország, Anglia, Görögország, Ausztrália, Dél-Korea: mindenütt sikerrel alkalmazták a Kodály elvei szerinti zeneoktatást. A hang- és hangközviszonyokban való tájékozódást megkönnyítő relatív szolmizáció – Arezzói Guidó óta először – a magyar módszer révén vált közérthető és világszerte elterjedt eszközzé.


Kodályt azonban nemcsak pedagógiai munkássága emeli a jeles személyiségek közé: szimfonikus darabjai és kamarazenéje, mindenekelőtt pedig kórusművei és világszerte játszott oratóriumai a zeneszerzők, elméleti és népzenetudományi írásai a tudósok között jelölnek ki számára előkelő helyet a magyar és az európai zenetörténetben. Népzenei lejegyzései és rendszerező munkája pedig ezer év kultúrkincsét tárta föl számunkra.


Magyarnak születni ma már nem lehet. Azt mindenkinek magának kell megszereznie. Magyar az, aki a magyar kultúra részese… A magyar teljesen magára hagyott nép – vigasz: a maga erejéből tudott lenni és maradni, ami: még mindig elég erős, hogy nemzetet lehessen belőle építeni - de nem rája erőszakolt idegen anyagból…”


Kodály Zoltán születésének 125. évében nyújtjuk át az általunk az ő tiszteletére és szeretetével alapított és adományozott Kodály Zoltán-emlékdíjat a magyar zene élő nagyjainak, itthon, a Kárpát-medencében és a tágasabb nagyvilágban.

További hírek
ÍGY, E PORTRÉFELVÉTELLEL TISZTELGÜNK - SZERETETTEL ÉS FENNTARTÁS NÉLKÜL - LOVAS ISTVÁNNAK, SAJÁT A SZAVAIVAL:
Lovas István úgy ment el, hogy itt maradt.
Most először tesszük közzé azt a tiszta önvallomást, amelyet Gubcsi Lajos Ex Libris Díjának átvételekor fogalmazott meg 2015 végén. Ilyen volt, ilyen egyszerű és tiszta - és nagyon bátor, mert nem ismerte a félelem kereteit. Önvallomás Lovas Istvántól - melyet halála után két nappal és végtelen tisztelettel közlünk most - a filmet Nádorfi Lajos készítette anno, a díjátadó ünnepségen. Istvánt sokszor ütötték meg méltatlanul és gazul, de ő a boldogságáról beszél.

https://youtu.be/b5zc6MHCVz0

 Képtalálat a következőre: „lovas istván”


Énekkel köszönti a gála résztvevőit, íme:

https://youtu.be/aA736fEmens

 


A földi és az égi lovas

LOVAS PISTA-
"Lovas István azt írja Ungár Péternek, hogy nem ő, Lovas István írta az obszcén szavakat Ungárnak, Lovas így fogalmaz: meghekkelték az e-mailemet és a nevemben olyan obszcén szöveggel küldtek Önnek üzeneteket, amelyeket nem én írtam,
Hiszek neki."

Tegnapelőtt írtam a fenti sorokat Lovas István vétlensége mellett érvelve. Tegnap meghalt. Okát még nem tudom. Ő is Ex Libris Díjat kapott tőlünk, 2015-ben. Meghallgattuk és rögzítettük ott tett vallomását. Ars poetica volt. Nagy meglepetést kelt majd, ha közzétesszük. Mert nem csak a harcost látják meg benne, hanem egy hozzánk, mindnyájukhoz nagyon közeli embert. Egy esendő, szeretetre vágyó kurucot, aki nem teszi le a kardot a Majtényi síkon és nem köt békét Szatmárnál.

Most már az égi lovas.


Trianon napjára időzítettük a 25 díj átadását szerte a Kárpát-medencében élő-alkotó kiváló magyaroknak, valamint a Meghalt, mert magyar - Az ártatlan áldozatok bennünk élnek nevű emlékmű felavatását.
Ezzel A Magyar Művészetért ezen a 40. gálán eljutott eddigi csúcspontjára. 31 év alatt több, mint 1300 díj átadása - a szoborkertben 12 köztéri méretű szobor, az Élőtárlat, és a céljaiban a mostani közgyűlésen megerősített Magyar Művészek Köre Egyesület.
Néhány emblematikus fotó a gáláról, szoboravatásról - és nagyon köszönöm az eddigi figyelmet, Gubcsi Lajos

A képeken: Zrínyi Ilona-díj Sándor Krisztinának és Ex Libris Díj Kacsó Hanga Borbálának és a Székely Dalegyletnek, Böjte Csaba és Kusztos Tibor megáldja a díjazottakat, a Meghalt... emlékmű szobrai - Melocco, Györfi alkotásai, Kő Pál örökmécsese -, Csáky Pál koszorújának elhelyezése 8 további koszorú mellé.

 Tischler Zoltán fotóriporter felvételei - mint minden, a gáláról közölt és közlendő fotó!


4000!
4000! Éppen e percben!
Négyezer olvasóm töltötte le a 
Gubcsi Lajos Jut eszembe - Ami kimaradt 
című könyvemet, köszönöm, Barátaim!
http://mek.oszk.hu/12500/12529/
(a fotó a könyv 11. oldaláról: amikor még nálunk, a szoborkertünkben állt Márton Áron püspök szobra - mellette Hegedűs Endre néhai református püspök beszélgetett az alkotó szobrásszal, Bocskai Vincével 2007-ben