Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Szilágyi István, a kolozsvári

Ma tudtam meg, hogy mások mellett idén Szilágyi Istvánt is Prima-díjra jelölték. Köszöntjük őt, mint a mi Magyar Művészetért Díjunk tulajdonosát is. Idézem a híres kolozsvári író életrajzát.
Szilágyi István (1938–)

1938. október 10-én született Kolozsváron. Édesapja Szilágyi István tímármester, édesanyja Zemáncsek Margit. A család 1940 őszén visszatelepedett ősi lakhelyére, a szilágysági Zilahra. Ez a Meszes-alji kisváros volt gyermekkora színhelye. Apját 1942 tavaszán behívták katonának, majd szeptemberben egységét kivezényelték a Donhoz, ahol Szilágyi őrvezető az 1943. januári frontszakadást követően elpusztult. Az apa elvesztése súlyos megpróbáltatásokba sodorta a családot.

Iskoláit a zilahi Wesselényi kollégiumban kezdte, ahonnan 1952 őszén egy teherautó rakterén érkezett vissza Kolozsvárra. Beiratkozott a Vasúti Gépipari Középiskolába, mert az biztosabb megélhetést ígért. Harmadéves volt, mikor a magas színvonalú képzést biztosító iskola az akkor gyakori átszervezések következtében egyik napról a másikra megszűnt. A nagyváradi körfűtőház szerelőműhelyébe került, majd Váradról áthelyezték a szatmári fűtőházba. A Kölcsey Gimnázium esti tagozatán érettségi diplomát szerzett.

A hivatást kereső fiatalember sorscsapásként élte meg, hogy szemgyengeség miatt nem lehetett mozdonyvezető. 1958 őszén sikeresen felvételizett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem jogi karára. Miközben a szocialista jog felsőbbrendűségéről szólt az egyetemi előadás, négyszáz kilométerrel odébb kivégezték Nagy Imrét, Kolozsváron pedig folytak a harmadik Bolyai-per vádlottjainak kihallgatásai. Bár 1963 nyarán megszerezte a jogászdiplomát, az ügyészi kinevezést nem fogadta el, és soha nem vállalt olyan állást, amelynek betöltéséhez jogi végzettségre lett volna szüksége.

Időközben novellákat, karcolatokat közölt a Kolozsváron megjelenő irodalmi folyóiratban, az Utunkban. 1960-ban megnyerte a folyóirat novella-pályázatának első díját az Ahol nem történik semmi című írásával.

1963-tól az Utunk belső munkatársa. A következő évben (1964) a Forrás-sorozatban megjelent első novelláskötete, Sorskovács címmel. A kor proletkultos, sablonos munkásábrázolásával szemben a kötet novelláinak friss életanyaga, érzelmi telítettsége s az élőbeszéd megjelenítő ereje újszerűen hatott. Ezekben és a következő kötetek novelláiban a lét határait feszegető küzdelem rendszerint valós helyzetekre épül.

Második novelláskötetét (Ezen a csillagon, 1966) nagyobb lélegzetű írásmű követte, az Üllő, dobszó, harang című regény (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969). Ezután jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Jámbor vadak című novelláskötet (1971), majd ugyanitt készült el 1975-ben a Kő hull apadó kútba című regény első kiadása, amelyet két további kiadás követett. A regény Magyarországon öt kiadást ért meg, és időközben megjelent németül, románul, szlovákul, lengyelül és oroszul. Mindmáig Szilágyi István legnépszerűbb, legolvasottabb műve.

A nyolcvanas években az Utunk Évkönyv-sorozatában közölte Szilágyi memorialisztikus esszéit. Ezekben az években, a diktatúra szorításában írta abszurd látomását az elembertelenedő világról. Az Agancsbozót című regény megjelenését a korabeli cenzúra nem engedélyezte. A könyv 1990 nyarán jelenhetett meg, a Kriterion Tiltott könyvek szabadon sorozatában.

2001-ben a Magvető Kiadónál jelent meg nagylélegzetű történelmi regénye, a Hollóidő. A monumentális alkotás a magyar múlt négy és fél évszázaddal ezelőtti, máig üzenetes jelenét kelti életre. Márkus Béla elemző tanulmánya szerint a „képzelet, létezés és az emberi élet titkait fürkésző” mű: „a képzelet kivirágzása kánoni kopárság ellen”. 2009-ben, hetvenedik születésnapjára a Magvető kiadta Bolygó tüzek című novelláskötetét, mely negyven év rövidpróza-terméséből hoz válogatást.

Időközben, 1968-tól Szilágyi az Utunk helyettes vezetője, majd az 1989-es rendszerváltozást követően a lap örökébe lépő Helikon főszerkesztője.

1990-ben József Attila-díjjal jutalmazták. Ettől az évtől kezdődően tagja a Magyar Írószövetségnek, majd 2002-től a Magyar Művészeti Akadémiának.

2001. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki.

2010. szeptember 16-án választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.

Gubcsi Lajos fényképe.
További hírek


GYÁRFÁS-ügy. Ejnye már no! ITT tartunk, fijjugg?
Krimiket meghazudtoló hír az alvilágból, ahova minden bizonnyal Gyárfás Tamás is tartozott:
A Farkasréti TEMETŐ egyik síremlékében, tehát mondjuk ki, a sírban találták meg a nyomozók azokat a hangfelvételeket, amelyek a Portik Tamás és Gyárfás Tamás között lezajlott beszélgetéseket rögzítik A felvételek megerősítik a gyanút, hogy Gyárfásnak köze van Fenyő János egykori médiaízé megöletésében.
Vadul a krimi. Ilyent a legjobb szerzők sem tudnak kitalálni.
HOPPÁ bizony, magyar közélet, mint alvilág, illetve alvilág, mint közélet.

A képen a következők lehetnek: 1 személy


TÖMEGSZÁLLÁS, MEGSZÁLLÁS
KÉT HÍR!!!
1. Bent aludt ma éjszaka a tévé-székházban Széll Bernadett és Hadházy Ákos. Ők nem hajléktalanok, de most azok voltak.
2. Ma a saját ágyamban aludtam, szokásos időpontban ébredtem. Én ma sem voltam hajléktalan.

(az ágy nem valóságos személy, de nagyon hasonlít a főszereplőkre, akiket fő vonásait kölcsönözte filmünk)

 

A képen a következők lehetnek: belső tér


Egy gimnázium Félegyházán Móra Ferenc nevét viseli. Móra a város szülötte. Mellesleg én is. 
Van ebben a gimiben 1 Nagy Blanka nevű tanuló. Újabban, illetve elmondása szerint már másfél éve fellép különféle gyűléseken, beszédeket mond. Kecskeméten legutóbb decemberben, januárban pedig Budapesten. Ellenzéki. Ez rendben.
Mivel úgy beszél, ahogyan, a gimi kiadott egy közleményt, amelyben elhatárolódott diákja véleményének stílusától. Puha ez így nagyon, de legyen a gimi dolga. Ők nevelik, ők tudják...
Engem nem köt itt most semmi, még az sem, ami kötne, hogy nőnemű és kb. fiatalkorú, tehát nagyvonalúságot élvezhetne.
Elvileg.
Nem idézem Nagy Blanka szavait Áder Jánosról, a Fideszről, Azért nem idézem, mert ilyen mocskos szájú lányt még nem hallottam, főleg nem köz előtt ordítva. Olyan mocskos a szája, amilyen ő maga. Szó nem válik el a májától. Ezt tudjuk.
Nem az a gond, hogy egy lány szónokol ellenzéki gyűlésen, Ugyanazok ők, ezt látjuk. Köztük vannak. 
De hogy egy ilyen kis mocsok üvöltözhesse bele a világba hányadéka minden kiválasztódását, az azért csak többet érdemelne elutasításban, mind ejnye-bejnye a gimitől. Ők tanítják, nemde...?
Megteszem helyettük, Móra Ferenc neve alatt, lányka, olyan anakronizmus tetszik lenni, amiből világosan következik: az is marad. Tényleg lehet így ellenzéki nagygyűlések fő hangja. Mint a mellét felmutató másik okos lányka Fekete-Győr oldalán, Egyek, tényleg. Egy egy ellen helyett egy meg egy az egy. Nem lesz ebből nagy ellenzék, ennyit elmondhatok, Ahhoz valami más kell, mint a mocskos szájú lányka felböffentett szóváladéka. Meg a ha-ha-ha.
És itt még csak Móra Ferencről beszélek...

 S akik ezt várják tőle, tudniuk kell - ő még aligha tudhatja -, hogy az ilyen megnyilvánulásokkal természetesen a gyalázott kormányzást erősítik. Hajrá!



 Képtalálat a következőre: „nagy vörös nyelv rajzon”

 


Siculicidium - székelyirtás, népirtás Madéfalván 255 éve - osztrák gyilkosok
Magyarirtás Nagyenyeden 170 éve - román gyilkosok osztrák megrendelésre és saját vérgőzben
A bosszú förtelme. Bosszúé?:Milyen bosszúé? Ok semmi nem volt rá. Vérbarmok. Emberbarmok, Állatok,

Képtalálat a következőre: „gyászszalag”


És mit ad Isten? E percben 2000. letöltésnél kedvenc könyvem a nőkről (vagy rólunk?)
Gubcsi Lajos: Leányálom 
http://mek.oszk.hu/12500/12519
(a képen Gubcsi Attila grafikája)

Gubcsi Lajos legújabb könyve
AZ ÉV ELSŐ KÖNYVE (talán)
AZ ELSŐ KÖNYVEM AZ ÉVBEN (és lesz még)
MEGJELENT E PERCEKBEN:
Gubcsi Lajos: A Habsburg-sas karmai, 1519 - A 13 ördögi év című sorozatom 6. kötete

http://mek.oszk.hu/16400/16402

Mi történt Magyarországon ÉPPEN 500 ÉVE - MOHÁCS FELÉ BUKDÁCSOLVA?!
(a képen II. Lajos, a gyerek és az ifjú király)