Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Szilágyi István, a kolozsvári

Ma tudtam meg, hogy mások mellett idén Szilágyi Istvánt is Prima-díjra jelölték. Köszöntjük őt, mint a mi Magyar Művészetért Díjunk tulajdonosát is. Idézem a híres kolozsvári író életrajzát.
Szilágyi István (1938–)

1938. október 10-én született Kolozsváron. Édesapja Szilágyi István tímármester, édesanyja Zemáncsek Margit. A család 1940 őszén visszatelepedett ősi lakhelyére, a szilágysági Zilahra. Ez a Meszes-alji kisváros volt gyermekkora színhelye. Apját 1942 tavaszán behívták katonának, majd szeptemberben egységét kivezényelték a Donhoz, ahol Szilágyi őrvezető az 1943. januári frontszakadást követően elpusztult. Az apa elvesztése súlyos megpróbáltatásokba sodorta a családot.

Iskoláit a zilahi Wesselényi kollégiumban kezdte, ahonnan 1952 őszén egy teherautó rakterén érkezett vissza Kolozsvárra. Beiratkozott a Vasúti Gépipari Középiskolába, mert az biztosabb megélhetést ígért. Harmadéves volt, mikor a magas színvonalú képzést biztosító iskola az akkor gyakori átszervezések következtében egyik napról a másikra megszűnt. A nagyváradi körfűtőház szerelőműhelyébe került, majd Váradról áthelyezték a szatmári fűtőházba. A Kölcsey Gimnázium esti tagozatán érettségi diplomát szerzett.

A hivatást kereső fiatalember sorscsapásként élte meg, hogy szemgyengeség miatt nem lehetett mozdonyvezető. 1958 őszén sikeresen felvételizett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem jogi karára. Miközben a szocialista jog felsőbbrendűségéről szólt az egyetemi előadás, négyszáz kilométerrel odébb kivégezték Nagy Imrét, Kolozsváron pedig folytak a harmadik Bolyai-per vádlottjainak kihallgatásai. Bár 1963 nyarán megszerezte a jogászdiplomát, az ügyészi kinevezést nem fogadta el, és soha nem vállalt olyan állást, amelynek betöltéséhez jogi végzettségre lett volna szüksége.

Időközben novellákat, karcolatokat közölt a Kolozsváron megjelenő irodalmi folyóiratban, az Utunkban. 1960-ban megnyerte a folyóirat novella-pályázatának első díját az Ahol nem történik semmi című írásával.

1963-tól az Utunk belső munkatársa. A következő évben (1964) a Forrás-sorozatban megjelent első novelláskötete, Sorskovács címmel. A kor proletkultos, sablonos munkásábrázolásával szemben a kötet novelláinak friss életanyaga, érzelmi telítettsége s az élőbeszéd megjelenítő ereje újszerűen hatott. Ezekben és a következő kötetek novelláiban a lét határait feszegető küzdelem rendszerint valós helyzetekre épül.

Második novelláskötetét (Ezen a csillagon, 1966) nagyobb lélegzetű írásmű követte, az Üllő, dobszó, harang című regény (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969). Ezután jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Jámbor vadak című novelláskötet (1971), majd ugyanitt készült el 1975-ben a Kő hull apadó kútba című regény első kiadása, amelyet két további kiadás követett. A regény Magyarországon öt kiadást ért meg, és időközben megjelent németül, románul, szlovákul, lengyelül és oroszul. Mindmáig Szilágyi István legnépszerűbb, legolvasottabb műve.

A nyolcvanas években az Utunk Évkönyv-sorozatában közölte Szilágyi memorialisztikus esszéit. Ezekben az években, a diktatúra szorításában írta abszurd látomását az elembertelenedő világról. Az Agancsbozót című regény megjelenését a korabeli cenzúra nem engedélyezte. A könyv 1990 nyarán jelenhetett meg, a Kriterion Tiltott könyvek szabadon sorozatában.

2001-ben a Magvető Kiadónál jelent meg nagylélegzetű történelmi regénye, a Hollóidő. A monumentális alkotás a magyar múlt négy és fél évszázaddal ezelőtti, máig üzenetes jelenét kelti életre. Márkus Béla elemző tanulmánya szerint a „képzelet, létezés és az emberi élet titkait fürkésző” mű: „a képzelet kivirágzása kánoni kopárság ellen”. 2009-ben, hetvenedik születésnapjára a Magvető kiadta Bolygó tüzek című novelláskötetét, mely negyven év rövidpróza-terméséből hoz válogatást.

Időközben, 1968-tól Szilágyi az Utunk helyettes vezetője, majd az 1989-es rendszerváltozást követően a lap örökébe lépő Helikon főszerkesztője.

1990-ben József Attila-díjjal jutalmazták. Ettől az évtől kezdődően tagja a Magyar Írószövetségnek, majd 2002-től a Magyar Művészeti Akadémiának.

2001. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki.

2010. szeptember 16-án választották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává.

Gubcsi Lajos fényképe.
További hírek
Egy érdekes írás arról, hogy Attila - Etele - hun király sírja itt, Magyarországon, a Duna-Tisza közén található (bár még nem található meg)
A mellékelt kép pedig Etele király lovas szobra A Magyar Művészetért Szoborkertjében (Budapesten - Györfi Sándor alkotása).
Mindenki magában érzi, hogy magyarként egyben a hunok rokona is, vagy sem. Én igen.
http://www.origo.hu/…/20180103-az-a-legkevesbe-valoszinu-ho…

Január 18-án Kiskunfélegyházán

13 ördögi év - kié az ország?

Valószínűleg az év első könyve: megjelent történelmi sorozatom 5. kötete az Országos Széchényi Könvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában:

Gubcsi Lajos: Kié az ország - 1518 - a 13 ördögi év 5. kötete

http://mek.oszk.hu/16300/16336

A Dózsa-háborútól, 1514-től Mohácsig, 1526-ig terjedő sorozat éppen 500 évvel később tekint vissza a pokoli évekre, amikor vesztünkbe rohantunk a széthúzás, az önzés és a dilettantizmus miatt. Visszahullva a múltba, miközben Luther vagy Columbus már kijelölték a jövőt és Isztambul ránk élezte a damaszkuszi pengét - miközben a Habsburgok karmaikat nyújtogatták felénk.
A képen II. Lajos király, a Habsburg uralom tragikus előfutára.

Gubcsi Lajos legújabb könyve jelenik meg január 2-án

 

  • Gubcsi Lajos: Kié az ország?, 1518 – 13 ördögi év, 5. kötet - a történelmi kisregény sorozat legújabb kötete, éppen 500 évvel később....

A Dózsa-háborútól, 1514-től Mohácsig, 1526-ig terjedő sorozat éppen 500 évvel később tekint vissza a pokoli évekre, amikor vesztünkbe rohantunk a széthúzás, az önzés és a dilettantizmus miatt. Visszahullva a múltba, miközben Luther vagy Columbus már kijelölték a jövőt és Isztambul ránk élezte a damaszkuszi pengét - miközben a Habsburgok karmaikat nyújtogatták felénk.

A könyv az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában jelenik meg január 2-án, gyakorlatilag az új év első könyveként.

Gubcsi Attila festőművész kiállítása a félegyházi Petőfi Könyvtárban a Magyar Kultúra Napja alkalmából jan 18. 17.00, címe: Az Élet Mű, megnyitja Csányi József polgármester és Gubcsi Lajos író

Gondolatunk végtelen. S mindig is gondoltunk egymásra, térben és időben végtelenül.
Most azonban a digitális világ segítségével ezt azonnal éreztethetjük is egymással.
S minden ilyen jó, személyes, a gondolatunkat továbbító jel erősít bennünket - erőt sugároz a másik az üzenetével.
Ez így pontosabb és konkrétabb, mint a lehetőség, hogy gondolhattak ránk jó barátainik.

Ezt a jelet szeretném most átadni mindenkinek, akivel személyesen vagy A Magyar Művészetért sajátos jelrendszerén belül tartós és folyamatos kapcsolatban lehetek évek, évtizedek óta.

Barátaim, Ismerőseim! Legyetek boldogok, s legkevésbé saját magatok álljatok ennek az útjában. Boldogságunk alapvetően nem másoktól függ, hanem bennünk terem. S jó, ha mások révén is.

Őszinte tisztelettel Gubcsi Lajos

(a képen Györfi Sándor éppen most érkezett üdvözlete, szép és egyedi - tehát továbbítom)