Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Szívből is kellene, értelemből is...
November 4.

TUDATVAKSÁG

Nem könnyű szembe nézni a borzalommal, a fájdalommal, a vérrel, az árulással, az üszökkel és a halál borzalmával, sőt: nagyon nehéz, ha rólunk van szó, ha mi vagyunk az áldozat és a hóhér.
1956-ra emlékeze hősiesség, a vakmerő nép, az utcán vonuló bátrak, a diktatúra elleni harc jut eszünkbe, vagyis a győzelem, a szabadság napjai. Az október 23-tól nov. 3-ig tartó időszak. Lelkesítő korszak.
És ma is elcsendesülünk, ha november 4-ének égomlására akarnánk emlékezni, az azt követő napok temérdek áldozatára. Csaknem egybeesik a halottak napjával, szeretteink iránti tiszteletünkkel, lehetne nemzeti gyász mindnyájunk személyes ügyeként, a szívünkben, ugyanúgy, mint Arad a vértanúkkal. Lehetne minden vereségünk mementója és egyben a feloldozás, hiszen ilyen brutális erőfölénnyel néhány nap alatt soha nem gázoltak le bennünket. Trianon, 1944-45 mind véresebb áldozat, mint Mohács, s 1956 a leginkább az: nem katonákat, hanem egyszerű embereket öltek halomra a saját földjükön a kivégző osztagok: szovjet alakulatok. Nem háború volt ez, nem is harc: ez egy nemzet kivégzése volt - azzal a téves célmegjelöléssel, hogy a magyar nemzetet ki lehet végezni.
Az oroszok és a velük együtt érkező más szovjetté tett nemzetek vérben gázolni jöttek. Nem így tanultam annak idején, megmentőknek kellett és kellett volna dicsőítenem őket. Mire megtudtam és felfogtam, mi történt 1956-ban, már elterelték hamis irányba az ismereteimet, meg kellett vívnom a saját belső harcomat önmagammal és a bennem kialakult, 33 éven át erősített képpel. Fel kellett fognom, hogy elárulták saját családjukat, nemzetüket, múltunkat és jövőnket azok, akik - a magyar történelemben példátlan jellemtelenséggel - felajánlották a kötélfonást a hóhéroknak.
November 4. erősebb emléks nagyobb tiszetelet érdemel, mint sok más ünnep. De nem merjük a rangjára emelni, mert önkényt, vért, halált, elviselhetetlen vereséget jelent. Visszavágtak bennünket a gyökereink alá. Onnan pedig nehéz kihajtani. És bárddal vágtak vissza, csonkokat hagyva. Hullottak az embereink a sáncokon, mintha arra születtek volna, hogy tanktöltelék legyenek. És miközben a legnagyobb szeretettel emlékezünk a győzelem reményében harcba szálló forradalmárokra és szabadságharcosokra, a pesti srácokra és a vidéken is gyilkos sortüzek áldozataira, aközben mintha feledhetnénk: minden erőnk ellenére szétszaggattak bennünket - de voltak sokan, akik ettől nem féltek, akik odadobták az életüket értünk.
Nagy szavak: értünk.
Valójában azt sem tudták, kiért. Csak és csupán azért tették, mert mindig vannak bátrak, akik semmit sem latolgatnak, ha meg akarják alázni, ha le akarják igázni, ha tervezetten megsemmisíteni jöttek ide. A szovjeteknek-oroszoknak soha nem bocsájthatjuk meg, amit tettek nov. 4-én. Mindaddig, amíg mi nem gázoljuk vérbe őket Moszkvában a Vörös téren, tartoznak nekünk sok ezer élettel. Eltérően a második világháborútól, nem vesztes fél lettünk egy kilátástalan harcban, hanem állatok által darabokra szaggatott áldozat - ember.
Amikor november 4-re emlékezek, a megvető haragon túl éppen a mi embereink jutnak eszembe. Nem akartak meghalni. Élni szeret mindenki. Halálukat nem ők választották. S nem értünk haltak meg. Magukért. Mert mindnyájan ilyenek voltak: kivételes, pillanat teremtette hősök, akikre nem várt a temetők méltósága és csendje.
Ők voltak a megvert nemzet. Nekünk csak annyi jutott, hogy megpróbáljunk felemelkedni. Mert ha nem tudnánk, az oroszokkal együtt mi is halált osztottunk rájuk - akkor ugyanis tényleg értelmetlen volt kigombolni az ingeket és megvárni a robbanást a testben.
November 4. az egyik legnagyobb ünnepünk, ha nem a legnagyobb. Egyszer az ócska pártoktól függetlenül, az ócska hazugoktól függetlenül, az ócska vásári politikáktól függetlenül fel kellene emelkednünk melléjük. Nem igazán magyar az, aki ebben bármelyik irányból és bármely pózában háttérbe tolja a nemzet egységét - amely nem létezett soha, nem is fog, de amelynek sorsa az, hogy legyenek közösen igaz eszményei, mert különben saját sarában fetreng.
Lehet a vereség is eszmény, ha szeretjük feláldozott hőseinket. Rongyosan, vérbe fagyva, névtelenül, elárulva és cserben hagyva.
Amikor a temetőkre gondolok, nem csupán az enyéimmel beszélgetek. Szólok az övéikhez is: semmi nem pótolhatja elveszítésüket. De olyant tettek, amit mi soha nem mernénk. Halált osztottak magukra ezerszámra, hogy kimentsenek bennünket megalázó vereségeinkből.

További hírek
a volt tévés mondatja velem ottani tévések eme riportjáról: HIBÁTLAN összefoglaló nagyszerű díjazottakról)
Az Ex Libris Díj vasárnapi felvidéki ünnepségéről, a 13 díjazottról - és igen: én köszönöm a lehetőséget.


A felvidéki gála - Ex Libris Díjaink átadása kiváló felvidéki személyeknek, közösségeknek Szepsiben - jelenetek a gáláról.
És a 13 laudáció - aki szeretne többet tudni a felvidéki magyarság színe-javáról, bátran olvassa el: ÉLETMŰ MIND! (a képen a szepsi vegyes kórus)

 

GUBCSI LAJOS EX LIBRIS DÍJAINAK ÁTADÁSA FELVIDÉKEN

SZEPSI 2018. ÁPR. 15.

 

 

Dunajszky Géza – közéleti tevékenysége

1945. május 11-én született a Kassa-vidéki járásban található Debrőd községben. 1962-ben Szepsiben érettségizett. 1966-ban a Nyitrai Pedagógiai Fakultáson szerzett matematika-zene szakos tanári oklevelet.  14 évesen kapcsolódott be a Csemadok debrődi alapszervezet és a szepsi gimnázium kulturális tevékenységébe. 1963 őszén lett a Csemadok nyitrai főiskolai alapszervezetének elnöke. Irodalmi színpad, énekkar, népi zenekar, tánccsoport és esztrád csoport megalapítása fűződik a nevéhez.

      1979-ben Pozsonyban a Csemadok Központi Bizottságán az ének-zenei szakelőadói feladatkör végzésével bízták meg. Később, 1986 nyarától a CSEMADOK KB művészeti osztályának vezetőjévé nevezték ki. Eddig három novellás kötete jelent meg. Most negyedik könyvének kiadásán dolgozik, amely várhatóan 2018 őszén jelenik meg Tengeri kagylók címen. Jelenlegi kutatási területe a tabutémának számító háború utáni tömegmészárlások feltárása, illetve a tettesek és az áldozatok kilétének felderítése. K közösségszervezői és írói tevékenységéért 70. születésnapja alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozták neki, 2016-ban megkapta a felvidéki Civil becsületrendet!

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Fuksz Sándor, 65 éves,  a Magyar Világszövetség Kárpát-medence térségének alelnöke, villamosmérnök, vállalkozó, a Magyarok Világkongresszusán aranyéremmel kitüntetett kutató. Diák éveiben Magyar Ifjúsági Szövetséget szervezett és a prágai egyetemisták Ady Endre diákkörében is jeleskedett. A rendszerváltásig Csemadok országos választmányának tagja is volt, és 1984-ben az egyetlen, aki nyilvános fórumon felszólalt a magyar iskolák felszámolására előkészített törvénytervezet ellen.

   A rendszerváltás után néhány évig a Duray Miklós által alapított és vezetett Együttélés politikai mozgalom főtitkáraként hozzájárult, hogy a mozgalom a felvidéki magyarság legerősebb érdeképviseleti szervezetete lett. Később  vállalkozást alapított, amelyben ma is tevékenykedik.

    Az állandó politikai szélmalomharc helyett az elképzelését a Magyarok Világszövetségében találta meg. Több mint 10 éve dolgozik a felvidéki Országos Tanács elnökeként és a Petőfi Sándor Bizottság koordinátoraként, ebben a minőségében kutatja Petőfi szibériai életét. Főként neki köszönhető a nagytárkányi Sóház megmentése és felújítása. A szintén bodrogközi Bély községben pedig a Sennyei kastély felújítása, ahol megalapította a Petőfi Intézetet, melyben kiállítás és dokumentációs tár található.

    Ő így vall saját magáról: "Kenyeremet vállalkozóként kertesem, hiszem és vallom, hogy nemzetünk megmentése, felemelkedése csak őszinte, áldozatos munka árán lehetséges a Magyar Világszövetségben ezért dolgozom. Kiemelkedő tevékenységéért a Magyar Világszövetségének 75. évfordulója alkalmából a Magyarok Világkongresszusa által adományozott arany éremmel jutalmazta.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Havasi József. a kassai Csermely Kórus karnagya

 

Havasi József 6 gyermek édesapja, a Csermely és a Vox Columbellae Kórus karnagya.

   1947-ben született Kassán, a pozsonyi zenemüvészeti fősikolán ének szakon végzett, majd a kassai színház operatársulatához szegődött, ahol 1973-tól szólista is volt. 1976 és 1986 között a Szent Erzsébet dóm egyházkarnagya és kántora volt, és Budapesten kántorképzőt végzett.

1983-tól  tavalyi nyugdíjba vonulásáig jelentős szóló szerepeket kap a színházban is.

Jelenleg a premontrei templom egyházkarnagya  a magyar szentmiséken

 A CSERMELY kórust 1973-ban alapította, és a mai napig a kórus lelkes és igényes karnagya. Az énekkar 1975-ben elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját a Pozsonyi Zenei Ünnepségeken. A galántai Kodály - Napok kórusfesztivál többszörös győztese.

2018-ban huszadik alkalommal került megrendezésre a Csermely polgári társulás szervezésében a hagyományos újévi hangverseny a Csermely Kórus és vendégei címmel.

A számos díjból néhány:

A Havasi József vezette Csermely Kórus 2003 decemberében kapta meg a Kassai Megyei Önkormányzat Díját.

2006 végén a kórus Bartók Béla-emlékdíj tulajdonosa lett.

2009-ben  Havasi József karnagy Kassa Város főpolgármestertől átvehette Kassa Város Díját,

majd 2010-ben a Pro Cultura Hungarica Díjat.

2017-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

GÖMÖRORSZÁG című folyóirat

 

 A „Gömörország“ egy Hely, amely – konkrétságával – a Kozmoszhoz köt bennünket, s szembeszegezhető a globalizáció lélektelen trendjeivel...“ – írta lapunk első évfolyama 1. számának bevezetőjében Tőzsér Árpád, a lap fővédnöke.

Mint az induláskor megfogalmazták: „Fórum kíván lenni, amely összekapcsolja a fekvésében és sorsában egyaránt közeli Ipolyságot Losonccal, Fülekkel, Rimaszombattal, Tornaljával, Rozsnyóval és Szepsivel – miközben mindenkoron kitekintéssel kíván lenni minden égtáj felé...”

A Gömörország nem tudományos periodikum, nem irodalmi vagy művészeti folyóirat, s nem is közéleti lap. Sokkalta inkább: mindezek egyben. Talán leginkább a „regionalisztika“ („gömörológia”) kifejezés az, amely leghívebben adja vissza a folyóirat arculatát. Profilját tekintve sajátos, egyedi színt jelent a felvidéki magyar lapkiadás palettáján.

A lapot 1999-ben alapították, és azóta is főleg B. Kovács Istvánnak köszönhető a rendszeres negyedévenkéti megjelenése. Ő maga is eddig 20 könyvet írt a régészettől indulva a kultúrtörténeti ritkaságokig, de atáji keret mindig Gömör.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   ICSO VALÉRIA és a DERNŐI NÉPTÁNCCSOPORTOK

BOROSTYÁN Néptáncegyüttes

    A a 16 taggal muködő néptáncegyüttes 2009-ben vette fel a Borostyán Néptáncegyüttes nevet. 2014-ben a szlovákiai néptánccsoportok országos versenyén Liptószentmiklóson ezüstsávos helyezést ért el és Salgótarjánban is minősítést nyert.   Gömöri, bodrogközi, magyarbődi, vajdaszentiványi és mezőségi táncokat mutat be.

BOROSTYÁN Ifjúsági Néptáncegyüttes

     Az együttes  2013-ban alakult,  26 tagja van a 12-16 éves korosztályból.  Rendszeres szereplői a térségi kulturális rendezvényeknek, falunapoknak, de eleget tettek már külföldi felkéréseknek is. 2014-ben az Eszterlánc Országos Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncversseny ezüstsávos díjazottjai, 2015-ben a Gömöri Járási Kulturális Központ által szervezett néptáncversenyen arany sávot nyertek. 2017-ben Országos arany sávos minősítést nyertek a Likavkán megrendezett döntőn.

 A KINCSKERESŐ Gyermek Néptáncegyüttes

 2005-ös megalakulása óta párhuzamosan követte 2009-ig a Szivárvány leánycsoportot és 2009-től a Borostyán néptáncegyüttest. Az alapiskolák 7-11 év közötti gyermekeit foglalkoztatja az egész járásból, jelenleg 28 taggal muködik. 2011-ben Füleken, az Eszterlánc Országos Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncversenyen bronz sávos minősítést ért el és különdíjban részesült a gömöri népi gyermekjátékok „Templom elött“ címmel hiteles bemutatásáért. Szintén ezen a versenyen 2013-ban ezüst sávos minősítést ért el a Bodrogközi gyermek lakodalmas bemutatásával.

 

A NAPRAFORGÓ óvodás csoport

A legkisebb táncosok, az óvodások és I. osztályosok, a Napraforgó nevet viselik. Ez 2016-ban újra alakult, és létszáma 22 fő. A Napraforgót "kinőve" kerülnek át a gyerekek a Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttesbe. Jelenleg egy gyermeklakodalmas műsorral készülnek.

Mindezek lelke, motorja, szervezője és fáradhatatlan lelkesítője ICSO Valéria.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A Kerecsen Motoros Egyesület

2008. december 21-én alakult Gömörország közepén, egy szertűz keretén belül a téli napforduló ősi ünnepén.

Hat ember hívta életre a Kerecsen sólymot, a Turul madarat, amelynek jelképét büszkén viselve bővült a csapat 12 főre.

Az egyesület elnöke Tóth Zoltán így vall :

" A Kerecsen Motoros Egyesületet nem csupán a motorozás szenvedélye tartja össze, hanem fontosnak tekintjük az őseinktől kapott hagyományaink ápolását, megélését, illetve tovább örökítését a következő generációknak.

Az egyik ilyen ösvény az útjainkon a gyengék, az elesettek, a rászorulók támogatása.

Többek közt támogattuk a Berzétei árvaházat, egy beteg kisfiú felépülését és több rászoruló család anyagi helyzetét is segítettük.

A karitativ tevékenységen túl próbálunk a kulturális életben is aktívan bekapcsolódni.

Nemzeti ünnepeink méltó megünneplését kötelességünknek tartjuk, közösen avattunk már Trianon emlékparkot, Turul szobrot, Wass Albert emléktáblát.

Saját rendezvényeink közül a Balogvölgyi Rock Fesztiválra nagyon büszkék vagyunk, amely idén 8. alkalommal kerül megrendezésre: saját erőből, minden komolyabb támogatás nélkül sikerült a Felvidék legnagyobb fesztiváljai közé emelni.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Mihályi Molnár László

Tanár, költő, publicista, közösségépítő. 1953-ban született Rimaszombatban.     Kisgömöriben és Várgedén kezdte tanulmányait, majd a rimaszombati gimnáziumban érettségizett. 1971 és 78 között a pozsonyi egyetemen pszichológia és magyar szakon folytatta tanulmányait, a József Attila Ifjúsági Klub vezetőségi tagja lett, később annak vezetőjévé választották. Jelenleg is a Jászó Nyári Egyetem  (Mécs László Szabadegyetem) műsorszervezője.  

      Újságokban 1968 óta publikál, versek, tudósítások, tanulmányok, esszék, valamint irodalmi, történelmi és lélektani szakcikkei jelentek/jelennek meg. A Bodrogközben és Ung vidéken kezdte pályafutását. Néprajzi gyájtéseket szervezett, színjátszó csoportokat indított, és maga is vezette a Vox Humana királyhelmeci kisszípadot. 1989-ben kezdeményezője volt a Magyar Pedagógus Szövetség megalakításának, majd az Együttélés létrehozásának.

Az Együttélés alelnöke lett, s prágai parlamenti képviselője (1991-92), ahol  a  magyar frakció vezetője is volt.

2005-ben társalapítója a szepsi Vox Columbellae Vegyeskarnak, szervezője kórustalálkozóknak.

2007-től a Magyarok Világszövetsége Elnökségében tevékenykedett, Felvidéki Országos Tanácsának alelnöke volt. Jelenleg is tanácsadó szerepet vállal az MVSZ-ben. 2009-től a Szepsi Római Katolikus Egyháztanács elnöke. 2016-ban megkapta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Életmű-díját.

    2018-ban a Magyar Kultúra Lovagja címet a határon túli magyar kultúra terén végzett tevékenysége elismeréséül.  
Megjelent három önálló verseskötete: Fohászok virradatért, Magyar Golgota, Napszentület

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Mudi Róbert, református lelkipásztor, pedagógus 1977 június 6-án született a Felvidék keleti szegletében, Királyhelmecen.  A gimnáziumot  Nagykaposon fejezte be, majd a Sárospataki Comenius Tanítóképzőn tanul – itt szerez pedagógusi oklevelet -, a teológiai tanulmányait pedig a komáromi Calvin János Teológiai Akadémián fejezi be.

      2002-től lelkipásztor Gömörben, a Rozsnyó melletti Berzétén, s a hozzá tartozó kisebb falvakban: Kőrösben, Jólészen, Rudnán és Várhosszúréten. 4 gyermek édesapja, akiket igaz magyarnak nevel.       Életével és nem csak a szavaival prédikál.

      Szabadon gondolkodó lelkipásztor. „Az álmok azoké, akik hisznek benne”- és „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” -ezek a jelmondatai.  Ilyen lendülettel és hittel újít fel Árpád-kori templomot Berzétén, épít gyülekezeti házat Kőrösben, alapított teljesen új gyülekezetet Várhosszúréten, vagy dolgozik most egy magyar óvoda és Reményik emlékház- gyülekezeti ház létrehozásán Jólészen.

Legnagyobb álma a berzétei családtípusú árvaház létrehozása, amely már több ezer embert mozgatott meg az egész Kárpát-medencéből. Így fogott össze a Kerecsen Motoros Egyesület, de csonkahoni, kárpátaljai vagy székelyföldi közösségek is, hogy támogassák egy közösség álmát. Az épülő árvaházat – talán Isten rendeléséből, épp Mudi Róbert szabadelvűsége és kompromisszumokat nem tűrő élete miatt – eddig sem az egyház, sem egyik kormány nem támogatta, ott van mögötte viszont a kisemberek több ezres tömege, akik egy-egy berzétei Igehirdetést hallva mind megpróbálnak jobb emberek, s jobb magyarok lenni. Mudi Róbert tiszteletesnek az egyik legnagyobb gyülekezete van a Felvidéken és az anyaországban, pedig Berzétén már száz református sem él. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy lélekben közösséget épített a tenni, segíteni akaró magyarokból - egy lelki Magyarországot építeni.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

A Csemadok Nagykaposi Alapszervezete nemcsak Nagykapos  hanem az Ung-vidék  legnagyobb hagyományokkal rendelkező magyar civil szervezete, 1949 őszén alakult,

       Ma a Csemadok jóvoltából Erdélyi János Emlékmúzeum működik a nagykaposi Magyar Házban. A Csemadok ápolja Mécs László, Herczegh Géza, Skultéty Csaba, Erdélyi Zsuzsanna és Géczi Lajos emlékét.

Másik kiemelkedő feladatának tekinti szakrális, a Nagykaposon élő magyarság nemzeti tudatát erősítő szobrok, emlékhelyek létesítését. Kiemelkedő alkotások:

         az 1996-ban felavatott Millenniumi Emlékmű, ahogy a mindennapi beszédben használják, a  „Turumadár”

         az 1998-as Kitelepítettek Emléktáblája

         a 2001-s Szent István szobor

         a 2016-os Petőfi Sándor szobor.

     A nagykaposi Csemadok kulturális csoportjai közül a két legjelentősebb, ma is működő csoport a Komócsa Néptáncegyüttes és az Erdélyi János Vegyeskar.

    A városi rangot viselő felvidéki települések közül egyedül Nagykaposon nőtt lélekszámban és százalékos arányban is a magyar nemzetiségű lakosok száma.

      A nagykaposi Csemadok Alapszervezet jelenlegi vezetősége 12 tagú, elnöke Gabri Rudolf, aki a Magyar Ház vezetője is egyben.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

A Csemadok Rozsnyói Alapszervezete 69 évvel ezelőtt alakult, s nagy kulturális múlttal rendelkezett, de a rendszerváltás után kezdett fogyni a tagsága és az érdeklődés a fiatalok körében.

Ezért  a Csemadok új vezetősége kilenc évvel ezelőtt célul tüzte ki a rozsnyói és környékbeli magyarság összefogását, felemelését.úgy gondolta, hogy újra kell szervezni és összehozni a magyarságot. Nagyon sok kulturális rendezvényt, író-olvasó találkozókat, színházi előadásokat, gyermekszínházakat, történelmi előadásokat, kirándulásokat, kiállításokat, szavaló versenyeket, mesemondó versenyt szerveztek.

 

Jelenleg a szervezetnek 730 tagja van, a legnagyobb szervezet a Rozsnyói járásban, elnöke Füzék Erzsébet, aki a Csemadok járási szervezetének is titkára.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

S Z A B Ó  O T T Ó festőművész

 

Szabó Ottó festőművész szabad alkotótevékenységgel, szakrális és monumentális festészettel, szobrászattal, interiér és exteriér tervezéssel, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, művészeti és kulturális szervezőmunkával, valamint tehetséggondozással foglalkozik.

     1965. március 29-én született Rozsnyón, jelenleg  Bódvavendégiben él családjával. 1983-ban érettségizett Szepsiben. 1988–1994 között a Pozsonyi Képzőművészeti Akadémia Szabad grafika szakán tanult, ahol Magister Artis titulussal végzett. 2003-ban, a Budapesti Ünnepi Könyvhétre jelent meg STÁCIÓK című könyve amelyhez az előszót a magyar képzőművészeti élet kiemelkedő alakja, Jankovics Marcell írta.  A könyv a diósförgepatonyi keresztút nagysikerű képeit dolgozza fel és magyarázza. 2004 őszén a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának nívódíjában részesült.

2005-ben az egyik iniciátora volt az első felvidéki művészeti portál, a háromnyelvű RovArt létrehozásának és működtetésének, amelynek művészeti vezetője és kiadója. 2010-ben szervezőtevékenységéért Pro Cultura Hungarica díjat kapott. 2012-ben megalapította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget.

2014-ben kimagasló művészi tevékenységéért megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

Jelenleg a Kassai Iparművészeti Középiskolában tanít és a Rovás Szabadakadémia művészeti vezetője.

     Alapítója a 2017-ben 23 éves Rovásnak, amely 2015-ben Magyar Termék Nagydíjban részesült, ugyancsak 2015-ben Kassa Megye Elnökének Különdíjában, 2017-ben pedig Kassa Óváros Polgármesterének díjában.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

Szőllős Sándor 89 éves kultúraszervező, 40 évig volt a Csemadok járási titkára Rozsnyón, ahol a Sajó menti magyarság közösségi életéhez és megmaradásához hozzátartoztak ezek a rendezvények. Többek között a Gombaszögi országos seregszemle, ahol régebben tízezrek találkoztak nem csupán a színpadi szereplés vagy produkciók miatt, hanem a magyar közösségi lét megerősítése miatt is.

A  történelmi Gömör Kishont vármegyében, egy kis bányász településen Csucsomban  született 1929. március 6-án.  Élete nagy részét 1957-től a magyar kulturális élet fejlesztésével a Csemadokban és a Csemadokkal töltötte.

Az ő érdeme, hogy Csucsomban sikerült megtorló intézkedésektől megvédeni a lakosokat. A kultúra fejlesztése terén működő  színjátszó , irodalmi , honismereti körök, tánccsoportok tevékenykedtek a  alig 400 lakosú községben. Felgyűjtötte  községének lakodalmi népszokásait közel 50 idős polgár részvételével. Meghonosodtak a „Tavaszi szél vizet áraszt” országos népdal és folklór versenyek, a „ Gombaszögi Országos dal – és táncünnepélyek”, a  „Táncdalfesztiválok ”, járási viszonylatban a „Ki Mit Tud„ krasznahorka-váraljai és pelsőci dal- és táncünnepélyek, a színjátszók, irodalmi színpadok, vers- és prózamondók versenyei, az „Énekkarok országos”, később  nemzetközi  fesztiválja”, az  „Énekkarok forradalmi dalok járási fesztiválja”, a „Czabán Samu pedagógus  napok”. Ezeknek szervezésében, megrendezésében személyesen is részt vett.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

Zborai Imre 1956. február 10-én született Kassán. Kultúraszervező, a Csemadok Kassa környéki területi választmányának titkára, a Bódva völgyi magyar kulturális élet mindenese. Két felvidéki országos rendezvény (Mécs László Szabadegyetem – Jászón és az Egressy Béni Színjátszó Fesztivál) előkészítője, lebonyolítója.  Népzenei, vers- és prózamondó versenyek, népművészeti és egyéb kulturális fesztiválok, seregszemlék főrendezője. Szakmai továbbképző tanfolyamok megvalósítója.

    Indíttatása szülőfalujához Restéhez kötődik.

 2010-től napjainkig a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány titkára. Évek óta figyelemmel kíséri a régióban a 32 Csemadok alapszervezet működését, munkáját és tevékenységét. Részt vállal a régió kulturális életének működéséből, szervezi a helyi, regionális és országos kulturális rendezvényeket és találkozókat. Főszervezője a Járási Dal- és Táncünnepélynek, az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválnak, a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő járási és kerületi fordulóinak, a Magyar Kultúra Napja regionális emlékünnepségeinek, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók verseny járási és kerületi fordulóinak.

 A Kassa-környéki járásban a megalapítója az Egressy Béni Fesztivál-díjnak és a Csemadok a Magyar Helytállásért Díjnak Torna-Abaújban.

>> bővebben

MEGNYUGVÁST KÍVÁNOK azoknak, akik más politikai erőket támogattak és pártjuk alulmaradt.
Kérem, ne kételkedjenek abban, hogy ami itt van, az demokrácia. A kormány legális és legitim. A lakosság nem választ meg háromszor is nagy, kétharmados többséggel olyan kormányt, amely nem felel meg neki. És e lakosságot azért becsmérelni, mert erre a kormányerőre szavaznak, kétséges igazság.
Súlyos kritikákkal lehet illetni a kormányzást, hibái igen jelentősek a rejtett, államilag "elrendezett", a központi forrásokat leszívó, a hatalmi túlsúlyt igénybe vevő haveri jövedelem-átcsoportosítás elburjánzása miatt. Ez még sokba fog kerülni ennek a politikai berendezkedésnek.
De azon mélázni, hogy a Fidesz politikailag él hatalmával,sőt, nagyon is jól él hatalmával?! Ehhez először is el kell érni ilyen támogatottságot. Másrészt minden más politikai berendezkedés ezt tenné. Harmadrészt a Fidesz sem bújhat majd ki a történelmi felelősségre vonás alól - éppen, mert demokrácia van.
E felelősségre vonásnak a kerete adott: a következő választások.
A lényeg: egy országot nem szabad kormányzóképes erő nélkül hagyni. Most csak 1 kormányzóképes erő van. Szükségszerű, hogy győzött.

Szepsiben április 15-én
Gubcsi Lajos Ex Libris Díjainak átadása Felvidéken a gálán, Szepsiben 2018. április 15-én (15.00 Művelődési Ház).

A díjban részesül:

Dunajszky Géza
Fuksz Sándor
Havasi József
Gömörország c. folyóirat
Icso Valéria és a Dernői Néptánccsoportok
Kerecsen Motoros Egyesület
Mihályi Molnár László
Mudi Róbert
Nagykapos Csemadok
Rozsnyó Csemadok
Szabó Ottó
Szőllős Sándor
Zborai Imre

Kevesen tudják, de az általam alapított Ex Libris Díjban részesült néhány éve a Kossuth-díjat cigány festőművész, Szentandrássy István is, aki megfestette az 56-os forradalom cigány hőseit is, amely festmények most bélyegeken jelentek meg: Hrozova Erzsébet, Csányi Sándor és Dilinkó Gábor, Cziffra György, Fátyol István, Dandos Gyula, „Kócos”, Kolompár Mátyás, Kóté Sörös József és Strausz Károly alakja látható a kiállításon.

102 ÉV!
Meghalt Rév Lívia zongoraművész. Csodálatos életet élt, művészként főleg Párizsban: életének 102. évében tegnap érte a halál.
2007-ben a Párizsi Magyar Intézetben nyújtottam át neki A Magyar Művészetért Díjrendszer keretében alapított Kodály Zoltán-emlékdíjunkat. Akkor már 91 éves volt - és fürge, gyors, vidám.
100 ÉV! Búza Barna szobrászművészünk jut eszembe. Ő is több, mint 100 éves volt. Amikor a Károlyi palotában átvette A Magyar Művészetért Díjat, szinte kifutott a pódiumra - 95 évesen. Mikor leültetett, hogy bronz kisplasztikát, portrét készítsen rólam, közel volt a 100. éve. Fürge volt, gyors, és vidám. 
Jó nekik. Jó nekünk, hogy ilyen sokáig étek