Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
A Magyar Művészetért Díj Hayde Tibor Ervo építésznek
A Magyar Művészetért Díjban részesül Hayde Tibor építész
- a díjat A Magyar Művészetért Díjrendszer jún. 4-én tartandó 40., jubileumi gáláján nyújtjuk át. Munkásságáról bővebben az alábbi webcímen található dokumentumokból - a képeken az ő portréja mellett részletek láthatók abból a palotából, amelyet művészi elképzelése és tervei szerint Attila hun királyunk építtetett és amelyben részben uralkodott:

 https://drive.google.com/open?id=1vfRldyOwigrXiTf06dl-9735d0-C3S7T

Önéletrajz:

 Hayde Tibor Ervin építész vagyok.

Édesanyám Dőry Ervinke Ilona, 1949. november 14.-én születtem Budapesten. Éltem a XII.ker Törpe u.6.-ban születésemkor, Budapesten; majd – nagyszüleim kitelepítésekor, Őket kísérve – Csorvás melletti tanyán tyúkólban, - kijelölt lakhelyünkön - kényszerből; parasztházban, ahová befogadtak ugyanott, Csorváson; majd Gyöngyössolymoson két kulák-paraszt családnál büntetésül, ugyancsak kényszerből; majd Máriabesnyőn egy volt csendőrtisztnél, szintén büntetésből; azután Budán, a társbérletesített elegáns XII. ker. villaházban; panelházban Óbudán; később „házilagos kivitelezésű” társasházban a XII. ker. Széchenyi-hegyen; majd 100 éves ikerházban, Kós Károlyék kertvárosában: a „Wekerlén”, jelenleg lakom a budai Vár-alján, a palotaőrség tiszti szállásának egykori épületében. Ezalatt megtanultam jó emberi életteret,lakhelyet tervezni.

Nyilvánítottak 3 évesen – kitelepített nagyszüleimmel együtt – „népre nézve veszélyes, felforgató” elemnek. Gyermekkorom csodája szüleim szeretetén kívül nagyszüleimmel – két minden megpróbáltatást keresztény emberi tartással tűrni, elviselni tudó nagyszerű magyar emberrel - töltött éveim alatt váltak meghatározóvá életem során.

Dolgoztam segédmunkásként, autószerelő segédként, kikötő őrként. Raktam ki vagont a déli-pályaudvaron, lapátoltam szenet, sarangoltam fát. Egészen jól kitanultam a hajóács szakmát Tihanyban. Végeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd annak Szakmérnöki képzésén.

Diploma-munkám - hajduszoboszlói fürdő-szálló – diplomadíjat, kiállítást nyert.

A zebegényi művésztelepen - Szőnyi István - telkén Dániel Kornél, Koffán Károly voltak nyaranta a Mestereim. Itt hallgathattam élvezettel Pap Gábor – már akkor is rendhagyó - művészettörténeti előadásait. Tanáraim könyveit, költő barátaim antológiáját illusztráltam. A szembe-misézés bevezetése óta – kitelepítésünk 1. színhelyén ma is áll a katolikus templomban – Csorváson – „Korpuszom”. A szobrot Benedek Katalin apáca- művésznő, családunk régi barátjának megbízása alapján csinálhattam, az Ő korrigálásával mertem elfogadni ezt a megtisztelő megbízást.

Építész tervezőként igyekeztem mindig hagyományainkhoz alkalmazkodó, környezetébe jól illeszkedő „ház-szerű” házakat tervezni. Épített múltunkat őrző műemlék– és műemlék jellegű épületek átalakításait, rekonstrukcióit is terveztem. A SZÖVTERV-ben – Makovecz Imre korábbi munkahelyén – Kovách István mellett 25 évig dolgoztam. Tarnai Kálmán sok éven át volt jó főnököm és barátom, éppen úgy, mint Erdei András, Szentesi Anikó, Sáros László és Baranyai Zsolt. A társtervező kollégák közül Goy Gabriella, Kovách Levente és Balázs Lászlóné, Juditka nevét kell jó barátként említenem.

Makovecz Imre révén lettem a Kós Károly Egyesülés tagja, a Vándoriskola egyik mestere. Vándorépítészként munkatársaim voltak – fiatal, kezdő építészként - az évek során: Nemes Dávid, Ostrozánsky Gellért, Czimbalmos Kozma Réka, Hayde Réka Zsuzsanna és Szepesi Ákos. Az NRZST Építészműhely Kft – 18 éve alapított cégem – szinte minden munkájában sokat köszönhetek statikus tervező kolléganőmnek Hertelendyné Bozó Máriának.

Az itt felsoroltakon kívül Édesanyám, Nagyszüleim és Makovecz Imre baráti szeretete alakította építészetemet. Nagyon sokat köszönhetek feleségemnek, Kis Zsuzsannának, aki irántam mindvégig nagy toleranciával viseltetett, és akivel szeretetben neveltük két gyermekünket: Nórát és Rékát. Nóra lányomnak és vejemnek: Szentiványi Balázsnak két csodálatos unokánkat: - Szentiványi Bodza Bertát és Szentiványi Barnabást - köszönhetjük. Hayde Réka –kisebbik leányom és Szepesi Ákos barátom– jelenleg kollégáim, munkatársaim.

Megterveztem a Zugligeti Általános Iskola tornatermi- és öltöző bővítését. Iskola bővítést terveztem még a XI. kerületi Bartók Béla úti iskolához, illetve Csornán a Gróf Széchenyi István Általános Iskolai és Művészeti Oktatási Központ épületegyüttesének jelentős bővítését. Itt bejáratot „arcot” , jelleget kapott - terveink által - a város egyik jelentős szép, központi épület-tömbje. Kisújszállás Városában mondhatom sok jelentős épületem áll. Első volt a Garzonház a Mikes utcában. Országos Pályázaton nyertem a mai Kumánia Szálló és Fürdő tervezésének szép feladatát. Megelőzte ezt az Ifjúsági Szállás épületegyüttese amelynek megépítéséhez -5 faház és Fogadóépület - az ács-mestereket is magam hoztam Gyergyóból. Folytatódott a sor az Öregek Otthonának megtervezésével, illetve a kollágiumi épületegyüttes bővítésével, átalakításával és a Rákóczi Ferenc útra a Bárány szanatórium épületével szembe tervezett 3 szintes üzlet és lakóépülettel , orvosi rendelőt is terveztem a városban, a „Rézi” épületébe baptista szolgálati lakást, ezek a házak még nem épültek meg.Megvalósult viszont a város központi térrendezése a piackapuval és a posta és iskolai udvar kialakításával. Folytatta a sort az újabb nagy feladat a Rück Lajos által 1911- ben tervezett Színház épület sokfunkciós Vigadóvá való /dupla alapterületüvé/ bővítése. Megtisztelő, hogy a Vigadó épülete a bővítését követő évben vált műemlékű védettségüvé. Jelentős műemlék- épület átalakítási, felújítási munkám a 80-as években valósultak meg: Hild József és Hild János 1-1 épületét alakítottam át. Élvezetes tervezési munka volt a gyöngyösi Ferences Kolostor épületének – akkor a 80as évek végén Vachot Sándor Megyei Könyvtár – refektórium és udvar rekonstrukciója. Asztalos István megkeresésére egy gyönyörű kis árpádkori templom- felújítása is megadatott Hévízgyörkön. Hernádbűdön dolgozunk még jelenleg is az árpádkori templom és épületegyüttes felújításán. Baróton Erdővidéken /jelenleg Románia területén/ megterveztem „Tisztelet Kós Károlynak Barót Református Templomát”. 1987-ben terveztem Eger „Bükk - Kapu„ iparcikk áruházát. Következő évben megépült a ház, természetes anyagokból, ragasztott fa tartók tartják a kétszintes ház tetőszerkezetét . A ház fedélszéke és ajtói, ablakai látszó fa szerkezetek. A tetőszerkezet közepén szellőzést és fényt a térbe juttató üvegkupola készült, függőleges oldalain bukó ablakokkal. 2017 márciusa óta Eger város Érsekének: Dr Ternyák Csaba Érsek Úr jóvoltából ISTEN TISZTELETET, Miséket tartanak az épületben. 87- ben – tehát javában a szocializmus építése közben - a SZÖVTERV Tervzsűrijén, Tervbírálatán sikerült elfogadtatnom egy olyan szakrális teret magába fogadó házat, melyet most II. János Pál Pápa Missziós központtá alakítunk. Érhet ennél nagyobb megtiszteltetés egy 68 éves építészt! Az átalakítás során minden tőlem telhetőt el fogok követni annak érdekében , hogy a ház – mondhatjuk most már Isten Háza – megőrizze szakralitását, megtarthassa természetes építő anyagait, lehetséges és országunkban szükséges tájolását, keletelését egy Ny-i /főútvonal felől megépített/ kiálló emeleti és földszinti ablakainak között elhelyezett egyszerű,fa szerkezetű toronnyal hangsúlyozottan váljék méltóvá új, dicsőséges szerepéhez.

Szakrális épületeim között a legjelentősebb: Atilla hun király egyik mondabéli Fapalotája. A Fapalota terveit Kocsi János megbízására terveztem. A 70 m átmérőjű körárokkal ölelt, 7m magas dombot cseh-süveg boltozatos terek együttese alkotja majd. Az általunk épített dombon áll majd a 3 szintes fa palota . Atilla palotája egy udvartartását bemutató „Követ-látogatáson” fogadja majd az ide érkezőt. Reményeim szerint ez a ház – a Jóisten segítségével - még életemben megépül. Idén kerül átadásra sok éve általam tervezett Magyarfalu Magyarok Háza. Magyarfalu a legkeletibb magyarok lakta település a Kárpátokon túl, Csángó – földön. Sok fürdőépület építési-,felújítási - ,bővítési munkát mondhatok magaménak. Megépült Lenti városában középeurópa legnagyobb szabadtéri családi élménymedencéje terveink szerint. Kabára terveztem strand felújítást, bejárati épülettel. Püspökladány fürdőjének felújítási tervei még megvalósításra várnak. Erdélyben Marosfőre terveztem egy félig készen álló fedett nyitott „ Jó Érzés Házát” amelyiknek épülete a Nagy Rez hegyvonulataira válaszol, annak hegygerincíveit „mintázza”.

A legimpozánsabb fürdő-tervem Berekfürdő felújításának megvalósult terve. ennek az épületegyüttesnek első üteme valósult eddig meg, igen barátságos, tájba illő, impozáns bejárati-, öltöző épület, medencecsarnok , a hozzá kapcsolódó nyitott gyógymedence átjáró és öltöző épülete /melybe ideiglenes „szaunavilágot” is terveztünk/, az 500m2 alapterületű ifjúsági medence csúszdával , híddal, barlanggal és a barlang előtt Györfi Lajos vízesésével, Bráda Tibor üvegablakaival a barlang menyezetén. A medencecsarnok 2 gyógymedencét egy élmény és egy gyermekmedencét fogad magába nagy emeleti pihenőtérrel. A csarnok bejárata előtt áll Györfi Ádám Esernyős Leányka szobra. A fürdő felújításának második ütemét eredeti terveinknek megfelelően reméljük hamarosan tervezzük. Kenderes városában idén terveztünk egy műemléki értékkel rendelkező posta épületet , melynek a kivitelezése elkezdődött. 2013- ban megalapítottam a Festő Építészek Körét. Azóta a FÉK minden évben részt vesz - a Ligne et Couleur tagjaként - Párizs Városházáinak egyikében megrendezett gyűjteményes kiállításon. Rendszeres kiállítója és tagja vagyok a G-12 Képzőművész Körnek és Galériának.


Kapcsolódó galériák:
    Hayde


További hírek
Mert mindig, míg magyarnak élünk, emlékezni fogunk rájuk - köszönöm a 600. megtekintést

 

https://www.youtube.com/watch?v=CMFdKmjeBRg&t=31s


Gubcsi Lajos Dózsa balladájából a Jelenés részlete

ŐSBEMUTATÓ. - Gubcsi Lajos Dózsa balladájának, a Magyar pokol - 1514-nek a nyitányából, a Jelenésből ad elő részleteket Antal Ágnes és Antal Imre székely énekespár A Magyar Művészetért Díjrendszer 40. gáláján Budapesten. A tudósítást Gubcsi Előd készítette. 
Gubcsi Lajos Dózsa-háborúról írt rock-balladáját egyébként 2014-ben megzenésítette és a szárhegyi Tatárdombon Gyergyóban előadta (mintegy 10-12 szám feldolgozásával) a csíkszeredai Role együttes is. Ökrös Csaba hegedűművész pedig operát írt a balladára - utóbbi egyelőre nem került feldolgozásra, bemutatásra.

 Ma 80 éves Balczó András, a Nemzet Sportolója
És hozzáfűzöm, mert éppen ma gondoltam arra, egy pillanatban, amikor még egyáltalán nem tudtam, hogy ma 80 éves
-szóval ma gondoltam arra, hogy ő a nemzet jelképe, megvan benne minden, ami egy nemzet dicsőségét szimbolizálja.
(a kép 1972-ben készült, amikor Münchenben megnyerte az olimpiát)

 

 A képen a következők lehetnek: 1 személy, túra/szabadtéri


 

 


Őszinte részvétem kíséri a hírt: Meghalt Kerényi Imre rendező. 1988-ban színházi rendezői kategóriában elsőként neki nyújtottuk át A Magyar Művészetért Díjat a Csíksomlyói Passio rendezéséért, amellyel új színpadi kultúrát és témaválasztást teremtett.
Ld. 2000-ben megjelent könyvünk
Gubcsi Anikó-Gubcsi Lajos: 
Aranykönyv - A Magyar Művészetért 
http://www.mek.oszk.hu/01700/01741, 49-51. o.

 

 


Tudósítás a Meghalt, mert magyar - Az ártatlan áldozatok bennünk élnek nevű szoborcsoport felavatásáról
Trianon napján, 2018. június 4-én alapvető jelentőségű emlékművet avattak A Magyar Művészetért 40. gáláján, A MM Szoborkertjében: mindazon tízezrek emlékére, akiket az elmúlt századokban a Kárpát-medencében azért és csakis azért öltek meg irgalmatlan bosszúszomjból a szomszéd "népek", mert magyarok voltak - mert magyarok voltunk, vagyunk. 
Meghalt, mert magyar - emlékmű, szoborcsoport, melyet Böjte Csaba és Kusztos Tibor szentelt fel, és melyet Gubcsi Lajos író,  A MM elnöke állíttatott tucatnyi más történelmi szobor, A MM Szoborkert fő műveként: Melocco Miklós, Györfi Sándor és fiai, Kő Pál alkotásainak együttese. A film-clipet Gubcsi Előd készítette Tischler Zoltán fotói alapján.

Meghalt, mert magyar... A szoborkertünkben
A meghalt, mert magyar - Az ártatlan áldozatok bennünk élnek nevű új szoborcsoportunk felszentelő ünnepén a 7. koszorút a legfiatalabb generációk nevében két sokszoros világbajnok és világcsúcstartó, a távolsági íjász Prokaj Kiara és Mónusz László József helyezte el a Gubcsi Lajos által állíttatott emlékműnél Trianon napján, 2018. június 4-én A Magyar Művészetért Szoborkertjében.
Bővebb tudósítás itt látható 9 percben (Tischler Zoltán és Gubcsi Előd képes beszámolója)
https://www.youtube.com/watch?v=CMFdKmjeBRg&t=2s