Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
100 év hazugság után

Mi van, Románia?! Ez lenne a 100. évfordulója?
Románia nem alkalmas arra, hogy átvegye januártól az EU soros elnöki tisztét Ausztriától. Bár átveszi, Csak nem alkalmas.
Ezt nem én mondom, hanem:
-az EU vezetői, elnöke, elnökhelyettese
-maga a román államfő
EU-Timmermans: „Az utóbb egy év fejleményei kérdéssé teszik, hogy sikerült-e bármiféle eredményt elérni az utóbbi tíz évben Romániában” 
EU Junckers: Románia nincs teljes mértékben tudatában annak, mekkora feladatot próbál meg végrehajtani. „Bár technikai értelemben Románia felkészült, a bukaresti kormány nem érti teljesen, mit jelent a többi EU-elnökség. Bölcsesség kell ahhoz, hogy meghallgassunk másokat és nagy akaratra van szükség ahhoz, hogy félretegyük saját aggodalmainkat. Nem vagyok biztos abban, hogy Románia kész lenne erre”
Johannis államfő: „A Bizottság jelentése, és az Európai Parlament álláspontja is ugyanarról szól: arról, hogy Románia visszaesett a 2007-es csatlakozás előtti időszakba.” 
Viszont a hazugsággyár sikeres 100 éve, Gyulafehérvár óta. Termel, mint egy sztahanovista. Másra most nem futja...
Nem is bánnám.
De szegény Erdély.

Utószó: Beke Ernő múzeumigazgató küldte nekem külön levélben az alábbi fontos megjegyzését Kézdivásárhelyről:

" Sajnos minden mondata írásodnak igaz! Azért mondom, hogy sajnos, mert ebben a csomagban mi székelyek is bele vagyunk csomagolva, akaratunk ellenére. Minden nap próbálkozunk tenni valami keveset a jobbulás felé, de amikor úgy tűnik, hogy partot fogtunk, kiderül, hogy lápos, süppedős latyakos részre vetődtünk! Ha ne adj Isten sikerrel járunk, akkor a román hatalom részéről hamar tesznek, intézkednek, hogy újra a vízben találjuk magunkat! Addig, amíg ők erősebbek, minden eszközzel rendelkeznek, és miénk egyedül az igazság, és utána a fájdalom, ami vele jár, és ha nem kapunk külső testvéri támogatást, maradunk a vízbe áztatva, amíg bírjuk!

Az a román politika, hogy nőket kell előre léptetni magas állami funkciókba, ráadásul párt vonalon, nem számítva a felkészületlenségüket, akár csak több kinevezett férfi esetében persze, nos, ez az elvtelen kapkodás oda vezet, ahol most van a többséget elért hatalmi körök vezetősége. Ennek a szomorú helyzetnek mi mellékszenvedői vagyunk!
Mozog, forr a nép a sok igazságtalanság, visszaélések miatt! A 2019-es év nem fog eltelni olyan simán, mint a 2018. év!
Valami készül, van a levegőben! A változást az Új Év melyik évszak fogja elhozni, az nemsokára kiderül!
Mi mindenképpen vagyunk, maradunk szülőföldünkön kitartva az ősi rögökön!
Barátsággal Beke Ernő.

 

További hírek
HA MEGDOBNAK KŐVEL...?
A magyar ellenzék képviselői az EU-ban árulók módjára viselkednek, amikor kiszavazzák és frakciójukkal kiszavaztatni próbálják a Fidesz képviselőit a tisztségekből, Kiviszik az országból és beviszik az EU-ban utcai viselkedésüket, azt, amit a tévé székházánál bevezettekk, mikor "rájuk csapódott az ajtó véletlenül". Primitív dolog.
Most a Fidesz kövesse ugyanezt, másolja le, és itthon szavazza ki ugyanezen felfogás alapján az ellenzékieket a zsíros tisztségekből? Joggal teheti, hiszen politikai ellenségei, a diszkrimináció-pankráció kicsinyes bajnokai megadták erre a zöld lámpát. Egyet is értenék ezzel: szevasztok, by-by.
Vagy hagyja őket a Fidesz ott, ahol most is vannak, a parlamenti vezető funkciókban, megmutatva, hol a dimenzió-különbség a pankráció és a politika között? Ezzel is egyetértenék.
S ha dönteni kellene? ÉN BIZONY kiszavaznám őket a funkcióikból. Ciao, ti akartátok. Ráadásul nem csak itthon, hanem büdös lehelettel az európai fórumokon is. Micsoda nagy röhögés lehet ott mások között, amikor látját a sáskákat össze-vissza röpdösni, győzködni arról hogy igen, verjétek ki a magyarokat!
Magyarok? Pitik. What a pity?

Istenem, Dobrev Klára, amint ügyködik ezen. Brrrrrrrr.

Képtalálat a következőre: „pankrátorok”


Meister Évi volt kedves idézni Rákóczi 1704-es gyulafehérvári fejedelemmé válásának évfordulóját. Én is hozzájárulnék: íme, az Ismét Vereckénél írt Rákóczi rockballadánk Benkő Lászlóval, Varga Miklóssal, Gubás Gabival, Kobzos Kiss Tamással és más, nagyszerű művész barátainkkal - a felvételek a munkácsi, ungvári várban, Veredkénél, Erdélyben készültek Wonke Rezső rendezésében. Nagy Endre producerrel. A film kér részben - s előtte a 6 és fél perces spot a stúdiófelvételről.
Szívből ajánlom munkánkat, ma is meleg önt el tőle.
A SPOT
https://www.youtube.com/watch?v=4keaeUiM_lk
A FILM ELSŐ RÉSZE (a 25. percnél ér véget az I. rész)
https://www.youtube.com/watch?v=l2GvbQL-GO4&t=72s
A FILM 2. RÉSZE:
https://www.youtube.com/watch?v=FmZ79vtXH7c&t=1283s
A képen a munkácsi vár

HOGY AZ A...!!! Nem találom a közölhető szót...!
Két román szenátor törvénytervezetet terjesztett be arról, hogy június 4. legyen számukra Trianon napja, nemzeti nap, győzelmi nap.
"A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte. (szóval értjük: Erdély visszatért anyaországához, hogy az a...!)
...ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót."
Állítólag bele lehet fulladni a korlátozhatatlan mohóságba.

Ökrös Csabáról
CSABÁRÓL MÉG:1 SZÓ ÉS SOK KÉP (soha nem közölt képek, most publikálom először, a 2007-es gálánkon készültek, mikor egyebek mellett Templi József váradi püspök úr felszentelte a Szoborkertünket - az egyik képen a püspök mellett Kobzos Kiss Tamás - ők, Csabával együtt most márt fent alkotnak baráti közösséget)
Szórádi Zsigmond bejegyzése idézi fel nekem ezt a bizonyos Makovecz-kiállításomat Óbudán. Mert Csaba ilyen volt. Előtte szóltam neki, nem tenné-e meg, hogy zenéjével megnyitja és lezárja a kiállítást. Nem is gondolkodott, igent mondott és őszinte szavakkal köszönte meg a lehetőséget. Aztán varázsolt a húrokon. Nem emlékszem, mert nem én voltam az est szervező intézménye, de feltételezem: fellépéséért nem kért honoráriumot, nyilván szóba se hozta. Az általam rendezett különböuő gálákon, ünnepeken legalább 15-szor fellépett, és mindig kiizárta a pénzt, a gázsit, sértésnek vette volna, De a legnagyobb emlékem mégis a Dózsa.opera marad: egy-másfél évig éjt nappallá téve dolgozott rajta minden szabad percében. És egyszer beállított váratlanul, elkészültem! Szétcsattant az örömtől. Azt, hogy bemutathassuk, soha senki nem támogatta, és ez hatalmas csalódás volt neki - nekem nem: ismerem a mai magyar kulturális támogatás jellegeit. Haver vagy? . ez itt a kérdés, Csaba nem volt "haver". Ő művész volt, szabad, elkötelezetlen, teljes. Szokták mondani, hogy a vérében is zene csörgedezett. Neki a levegővételében is.
(ifjabb Antal Imre felvéteiek)

Egy ZSENI ment el fiatalon, leírom még egyszer: egy ZSENI. Több díjunk tulajdonosa. És amit kevesen tudnak: a Dózsa-balladámhoz megírta az operát 2014-15-ben MAGYAR POKOL címmel. Egy három órás operát. Nem tudtuk bemutatni, a fiókunkban maradt. Magatartása a szerénység csúcsa, iskolapéldája.

Számtalan gálánk főszereplője, A Magyar Művészetért Díjunk, a Kodály-emlékdíjunk, az Ex Libris Díjunk tulajdonosa, jelöltünk volt a Regionális Prima Díjra, melyet szintén elnyert. Csabikám, te biztosan itt maradtál!


AZ ÉLMÉNY
Kárpátalján adtam át az Ex Libris Díjakat hétvégén 10 nagyszerű közösségnek, magyar iskoláknak, kiemelkedő személyeknek, A Turul Expo megnyitójára időzítettük, Alkalmam volt látni a rengeteg kiállítót: egyszerű, dolgos embereket, akiket a sors arra kényszerített, hogy kezük erejével és eszükkel megéljenek az Isten háta mögött is - mert Ukrajnában a Kárpátalján magyarnak lenni az tényleg sors- és akaratpróba. Láttam munkájuk ezer gyümölcsét, termékét, szerényen felsorakoztatva, hadd lássa a világ: nem adják fel soha. Megélnek, mint apáik, ősapáik. És az út előre visz, csakis előre, akárhány torlaszt és iszonyú kátyót építettek is rá az elmúlt 100 év mohó, uralkodni vágyó, ott jöttmentnek számító "urai".
Megtisztelő volt ott lenni.