Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Hajrá Martos, Szabadegyetem
Gubcsi Lajos Ex Libris Díja

 

A Martosi Szabadegyetemnek is átnyújtjuk Gubcsi Lajos Ex Libris Díját A Magyar Művészetért Díjrendszer 43. gáláján Felvidéken, Nagymegyeren március 16-én - az ünnepet Március 15-e emlékének szentelve:
Martosi Szabadegyetem, Martos
A Martosi Szabadegyetemet, hagyományteremtő és egyúttal hiánypótló céllal az erdélyi Tusványos mintájára 2013-ban tartották meg először, a fesztivállal egybekötött szabadegyetem azóta a felvidéki magyarság egyik legnagyobb nyári rendezvényévé vált. Ez az a mára ismertté vált nyári szabadegyetem és zenei fesztivál, amit a legtöbben MartFesztként ismernek. Leggyakoribb vitatémáikban a családra, a nemzetpolitikára, a kisebbségi érdekérvényesítésre és néhány időszerű bel és külpolitikai összefüggésre koncentrálnak, főleg a Via Nova Ifjúsági Csoport és a révkomáromi Selye János Egyetem hallgatói önkormányzata szervezésében, a magyar kormány támogatásával. Legutóbbi rendezvényükön, tavaly a fiatal családok kiemelkedő szerepe mellett a korábbinál nagyobb teret kapott a népművészet és a színjátszás, azaz a táncház és külhoni területekről érkezett néptáncosok bemutatói, illetve profi és amatőr színházi előadások. Kiemelhetjük programjukból a szabadegyetem fővédnökének, Kövér László házelnöknek a hagyományos fórumát – amelyeken a vezető magyar politikus nagy hangsúllyal fejtette ki többször is a nemzetegyesítésről vallott gondolatait – és ugyanígy népszerűség övezi a külhoni magyar pártelnökök kerekasztal-beszélgetését. Munkájuk sokrétűségére utal a főszervező, Gubik László programsora: "A Martosi Szabadegyetem szervezőinek és önkénteseinek, valamint 6 éves hagyományának hála idén rendezvényligetet és népfőiskola épül Martoson. Valódi szellemi otthona lesz az értékes kikapcsolódásra vágyó embereknek, ahol megfér egymás mellett a művelődés és a szórakozás, a tehetséggondozás és a szenior képzés, a színház és a sport, a gyerekprogram és a fesztivál. Mindez nem csak az év 5, hanem immár 365 napján! Csapatunk pedig alig várja, hogy új otthonban alkosson és mosolyt csaljon a felvidéki magyarság és minden jószándékú ember arcára!"
Fórumaik nagy erővel visszatérő témája a kisebbségi érdekérvényesítés és az „Otthonunk itt van” mindenre kiterjedő gondolatsora. Érzéseiket talán Kövér László legutóbb itt kifejtett szavai adják vissza: „Vegyük komolyan azt, hogy a történelmi múltunkból legalább annyi minden összeköt minket, mint amennyi elválaszt, a jövőnket tekintve pedig sokkal több van, ami összeköt bennünket, sőt minden józan mérlegelés szerint, csak együtt tudjuk a saját jövőnket biztosítani, külön-külön el fogunk veszni.” Ezért igaz tehát a mottó: Az otthon itt van.


 

További hírek

1966-ban e napon halt meg Tamási Áron, a zseniális erdélyi írónemzedék zseniális tagja. Ábel a rengetegben - idézhetnénk minden sort, de most ez illik ide, valahogy Trianont érzem:

"Bolha is érezhetett valami rosszat, mert velem együtt ő is megállott, és ugatni kezdett. A csendőr azt hitte, hogy a kutya őt ugatja, ami igaz is volt. Lekapta a válláról a puskát, és mérgesen ráfogta a kutyára. Abban a pillantásban biztosan tudtam, hogyha lőni talál, akkor a kutya nem lesz egyedül a halálban, mert vagy én, vagy a csendőr, vagy pedig mind a ketten melléje halunk. Áldott szerencsénkre azonban lövés nem történt, pedig Bolha sem meg nem hátrált, sem az ugatással fel nem hagyott. Hanem volt annyi eszem nekem is, hogy a szerencse farkát ott melegiben megfogjam. Ezt úgy csináltam, hogy odaszóltam szépen a kutyának:

- Bolha fiam, ne ugasd olyan módfelett a vitéz urat!

A kutya rám nézett, ellegyezte farkával a mérgét, és elindult az erdőbe visszafelé. Ezzel azt akarta mondani, hogy jól van, nem ugatom, de akkor látni sem akarom."

--Mi a múltban Ex Libris Díjban részesítettük a Tamási Áron Alkotóházat Farkaslakán, a Tamási Áron Gimnáziumot Székelyudvarhelyen,
valamint Bartók Béla-emlékdíjban 2006-ban a Tamási Áron emlékházat Farkaslakán és a Tamási Áron Színházat Sepsiszentgyörgyön.


Amikor a bántás gyógyír!!!
A svájci közrádió bírálni akart, mi köszönjük. Ime:
A svájci közrádió (SRF) szerint Orbán Viktor igen ügyesen használja ki a maga politikai céljaira a 100 éves trianoni szerződés ütötte sebet: virtuálisan helyreállította Nagy-Magyarországot, de anélkül, hogy ehhez áthelyezte volna a határokat, ami nagy dobás volt a részéről. Mindössze pénz kellett hozzá, igaz, nem kevés, hiszen minden évben óriási összegeket folyósít a szomszéd államokban élő magyaroknak. Iskolákra, egyetemekre, de még a labdarúgásra is. Cserében a kisebbségi magyarság túlnyomórészt a Fideszre voksol, amikor él 2014-ben kapott szavazati jogával. Azaz a környező országokban párhuzamos magyar világ jött létre – magyarázták a svájc közrádióban –, de Trianon fontos jelszó Magyarország napi politikájában is. Például amikor a miniszterelnök a minap olyan fényképet tett fel a netre, amelyen egy földgömb, rajta Nagy-Magyarországgal látható. De ugyanez nyilvánul meg az autók hátulján látható matricákon keresztül is.
(idézve a hvg.hu-ról)

A profikkal ismét felszállt a szabad madár - Dolhai Attila, az Operetszínház tánckara és a Musical együttes kivételes tehetségű, szabad, rögtönzött előadása.
https://www.facebook.com/operettszinhaz/videos/582867719024833/

 Az orvosi egyetem rektora bizonyára tudja, mit miért mond:
A fél világ Magyarországra irigykedik, hogy ezt így meg tudtuk csinálni. A korai restriktív intézkedéseken túl a nagyon fegyelmezett lakosságnak is köszönhető, hogy nem értük el azt a csúcsot, amit a többi ország. Ha ezt nem így csináljuk, akkor sokkal nagyobb baj lehetett volna." - mondta Merkely Béla.
A legtöbb országban adatok hiányában kezdték el a nyitást tette hozzá. - Nekünk vannak adataink, ezek alapján azt kell hogy mondjam, a lehető legjobb időpontban vagyunk a nyitásra. A fertőzöttség ennyire alacsonyan a járvány legelején állhatott.


TRIANON 100. - MILLENNIUM

1896 ezerféleképpen emlékezett a honfoglalásra. Köztük volt a hét monumentális emlékmű:
-A vidékiek közül kettő maradt fenn a mai Magyarországon: a pusztaszeri (a mai ópusztaszeri) és a győrszentmártoni (a mai pannonhalmi).
-A többi mementót elpusztították a területrablás után, a brassói Czenk-hegyre, a Zobor-hegyre, a dévényi, a munkácsi és

a

 

A képen a következők lehetnek: túra/szabadtéri

 

                                                  zimonyi várhegyre állított millenniumi emlékműveket megsemmisítették a fosztogató államok. A képen a zoborhegyi mű.

 

 (Kieg.: Délvidékről jelezték nekem, hogy a zimonyit nem rombolták le, csupán (?!) megcsonkították,)


Akiknek a neve nem mindig hangzik el érdemeik szerint.
HEREND: A Magyar Művészetért Díjat Takács Zoltán, az Árpád-díjat pedig Tamás Ákos iparművészek tervezték. 16 díjunk legszebbjei közé tartoznak. Eleve A Magyar Művészetért Díjrendszer számára tervezték, majd készítették el:
HEREND, A MESTER!