Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
A Magyar Művészetért Díjrendszer 46. gálája
46. GÁLÁNK holnap Kiskunfélegyházán A Magyar Művészetért Díjrendszer ünnepén, PETŐFI FÖLDJÉN címmel.
-A Magyar Művészetért Díj:
Meister Éva színművész
Csoóri Sándor zeneművész
Csík János zeneművészt
Nagy Csaba tárogatóművész
Antal Imre és Ágnes zenész-énekes Székelyföld-Ausztria
-Ex Libris Díj:
Révész Csilla és Révész Tibor református lelkész házaspár, Felvidék-Zseliz
Werschitz Gyenizse Annamária etnográfus, kiskunkutató
Faltis Alexandra képzőművész, illusztrátor
Zetényi Csukás Ferenc történész, író
Baky Péter festőművész
Petőfi földjén - Gubcsi Lajos szerzői estje: lírájából és prózájából Schramek Géza színművész állított össze és ad elő válogatást.
Gubcsi Lajos Tánc a pokol tornácán c. Mohács-könyve tisztelet-példányainak átadása azoknak, akik szívükön viselik a Kiskunság, Félegyháza jó sorsát - felkonferálja Kállainé Vereb Mária, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke.
Hajagos Gyula atya
Juhász István, a Nyugdíjas Klubok volt elnöke
Hideg István, a Petőfi Bajtársi Egyesület elnöke
Hideg János középiskolai tanár - Kossuth Iskola
Dr. Bánki Horváth Mihály középiskolai tanár - Közgazdasági Szakközépiskola
Szunyi Anikó intézményvezető - Platán Utcai Általános Iskola
Zakar Anita - a Smile rádió műsorvezetője, Félegyházi Közlöny
Szabó József birkózóedző
Olasz Anita, a helyi Tourinform Iroda vezetője
Csáki Béla ny. polgármester - Fülöpjakab, ny. polgármester

Csankovszki Tibor intézményvezető – Fülöpjakab

Füzesi Attila vállalkozó, a fülöpjakabi iskola mecénása

 No photo description available.

 

 

További hírek
Gubcsi Lajos személyes meghívója is

2024. jún. 13. – A GÁLA – ÖNNEK IS

 

LEGYEN SZEMÉLYESEN A VENDÉGÜNK

 

A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján

2024. június 13-án 17-19:00, Klauzál Ház, Nagytétényi út 31-33.

 

Az ünnepi műsorban fellép:

Varga Miklós zenész, rockénekes

Rátóti Zoltán színművész

Molnár Levente operaénekes

Agócs Gergely zenész, etnográfus

Jánosi András és a Hungaricus együttes

Salamon Beáta, Porteleki Zoltán és további 7 díjazott népzenész társuk: Dezső Attila, Kovács Márton, Kuczera Barbara, Molnár Péter,             Péter Tamás, Porteleki Zoltán, Szilágyi Tóni

Schramek Géza színművész, - áldást mond Kusztos Tibor ny. lelkész

 

A BELÉPÉS DÍJTALAN, ha tehetik, regisztráljanak

kommunikacio@klauzalhaz.hu mailcímen.

 

A DÍJAZOTTAK

 

-A Magyar Művészetért Díj

 

Csíki Székely Múzeum Erdély

Molnár Levente operaénekes, Erdély

Porteleki László népzenész

Rátóti Zoltán színművész

Salamon Beáta népzenész

 

-Zrínyi Ilona-díj

Nagy Tímea olimpiai bajnok

 

-Árpád fejedelem-díj

Rákóczi Szövetség

 

-A Színész Díj

ifj. Vidnyánszki Attila színművész

 

Ex Libris Díj

 

Agócs Gergely etnográfus, népzenekutató, Felvidék

Barabás László néprajzkutató, Erdély

Dezső Attila népzenész, Erdély

Falath Zsuzsanna muzeológus, Felvidék

Fazakas Zoltán József dr. ügyvéd, Erdély-Magyarország

Frigyesy Ágnes és a Budapesti Székely Kör

Hollós László szerkesztő, producer

Jánosi András és a Hungaricus, magyar régizene, népzene

Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Erdély

Kovács Ferenc festőművész

Kovács Márton népzenész

Kovalcsik Cirill ferences szerzetes

Kuczera Barbara népzenész

Molnár Péter népzenész

Nagy Perge László grafikus, Délvidék

Péter Tamás népzenész

Porteleki Zoltán népzenész

Romániai Magyar Dalosszövetség, Erdély

Schön György közművelő, közösségszervező

Szilágyi Tóni zenész, Erdély

 


Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján

Porteleki Zoltán: brácsa, hegedűkontra, cimbalom, citera, ének - Ex Libris Díj jún. 13-án

A Magyar Művészetért 47. Gáláján két nagyszerű ozorai zenésszel is találkozunk, a Porteleki testvérekkel, akik – bár Budapesten születtek – a kis dunántúli történelmi faluban tanulták a zenét nagyszüleiktől. Zoltán, "Kolbi" általános iskolás korában citerázni tanult. 12-13 évesen érdekelték más népi hangszerek, elsősorban a tekerőlant. Porteleki Zoltán bátyja, Porteleki László invitálására jött vissza Budapestre az Óbudai Népzenei Iskolába. Ifj. Csoóri Sándortól tanult tekerőn és brácsán játszani. A vele egykorú növendékek-barátokból megalakították a Forrás zenekart, tehát 14-15 évesen már a zenélés volt a legfontosabb számára. 1987-ben lett a Téka zenekar tagja 1999-ig. Ezután a Méta zenekarban muzsikált tovább, ebben a formációban kerültek az Állami Népi Együtteshez zenélni. 2003-tól a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központ munkatársa. Ahogyan vallja: „A szinte állandó zenélés és az ehhez kapcsolódó erdélyi és felvidéki gyűjtőutak voltak az én "iskoláim."


Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
DEZSŐ ATTILA ERDÉLYI NÉPZENÉSZ IS EX LIBRIS DÍJBAN részesül A Magyar Művészetért 47. Gáláján jún. 13-án
Dezső Attila Székelyudvarhelyen született. Jelenleg Csíkszeredában lakik és dolgozik controlling vezetőként. Katlan nevű zenekarának székhelye Kolozsváron van, ott él a zenekar nagy része, ott alakultak kiváló együttessé, hisz ott voltak egyetemisták, ott kezdtek el napi szinten együtt zenélni. Közgazdaságtant tanult ott.  Mivel édesapja lelkész, sok helyen élt a család, a székelyföldi Bögözbe 2019-ben költöztek.
Hegedülni a zeneiskolában kezdett Fazakas Levente tanítványaként, de meghatározó volt, hogy folyamatosan táncházban zenélhetett táncházzenészekkel, valamint adatközlőkkel. 
Idézzük őt: „Rengeteget tanultam Amerikában is. Egy olyan háttérrel rendelkeztem, amiben csak népzene vett körül gyerekkoromtól kezdve, és ezt követően nagy váltás volt bluegrasst és country-t tanulni. Visszatekintve szükség is volt arra, hogy mást is lássak, tanuljak, tapasztaljak. Szükségem volt más nézőpontra, hogy teljesebb képet tudjak alkotni saját kultúránkról.  Most a Katlan nevűzenekarommal arra törekszünk, hogy a tancházmozgalomba új nézőpontot,frissességet hozzunk, ezzel erősítve a magyar kultúrát.”


Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján

LEGNEMESEBB ZENÉNKBŐL - JÁNOSI ANDRÁS és a HUNGARICUS EGYÜTTES is Ex Libris Díjban részesül A Magyar Művészetért 47. Gáláján jún. 13-án

Jánosi András és a Hungaricus - magyar régizene, népzene
Jánosi András népzenész, zenetanár, zenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja több évtizede kutatja a magyar néphagyományban megőrzött, eleven táncdallamokat és a levéltárak mélyére temetett régi kottákat. A Hungaricus másik két tagja, Apró Anna és Légrády Eszter a Zeneakadémia Népzene Tanszékén végzett népzenetanárok és országos, valamint nemzetközi zenei versenyek díjazott előadói. Az együttes neve a magyar táncok 16-18. századi elnevezését idézi. Céljuk 2019-es megalakulásukkor az volt, hogy a korábbi századok régi magyar zenei gyűjteményeinek dallamanyagát életre keltsék és közkinccsé tegyék. Megalakulásuk határon túli koncertjeikhez kötődik: jótékonysági koncerteket szerveztek Felvidéken és Délvidéken (a két alapító muzsikus társ e területekről származott), amelyeken Berzsenyi-kori zenét játszottak hegedű, koboz, ének felállásban. Tulajdonképpen ezeken a koncertsorozatokon váltak együttessé és vették fel a 18. századi táncaink elnevezését idéző Hungaricus nevet. Koncertsorozatuk volt Kassa környékén és Gömörben, Csíkszeredában, Gyimesbükkön, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon, Farkaslakán, s elrepítették Dél-Koreáig a felvidéki, rozsnyói régi zenét. A legtöbb helyen templomokban szerepeltek, a hely szellemiségét tekintve itt találták meg zenéjük legméltóbb helyét.


Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Erdély szellemében - Ex Libris Díjjal mondunk köszönetet dr. Fazakas József Zoltán ügyvédnek A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján jún. 13-án, kezdem is azzal, hogy miért....

Dr. Fazakas Zoltán Józsefnek adott díjunk fő indoka az a hihetetlen magasszínvonalú, elkötelezett és szülőföldjéhez hűséges szellemi munka, amellyel szinte naponta a magyar közvélemény elé tárja az erdélyi magyarság legjelesebb személyiségeinek, tetteinek, eseményeinek sokszor meghatóan alapos részleteit. Ebben szinte példa nélküli – éppen ezért kívánunk sok hasonló szellemi versenytársat mindnyájunk, az Erdélyt szeretők javára.
Marosvásárhelyen, református családban született 1983-ban. Jogász diplomáját a „Tanulmányi Emlékérem” arany fokozatával 2007-ben vehette át „summa cum laude” minősítéssel a Miskolci Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Doktori Iskolájában a doktori fokozatot 2021-ben szerezte meg „summa cum laude” minősítéssel a magyar és román nemzeti eszme összehasonlító jogi vizsgálatáról. 2011 tavaszán sikeres jogi szakvizsgát tett és megalapította a Fazakas Ügyvédi Irodát, amelynek keretei között napjainkig is ügyvédi hivatását gyakorolja.
A hivatásgyakorlás és a tudományos munka eredményeként 2016-ban Wolters Kluwer Jogászdíjban részesült, 2018. szeptemberétől kezdetben tanársegédként, majd adjunktusként, később egyetemi docensként tanít. 2023-ban a Magyarságkutató Intézet szakmai és operatív főigazgató-helyettesévé nevezték ki. A határon túli magyar közösségek sorsát szívén viselve 2023 februárjától Kolozsváron a SAPIENTIA Egyetem Jogtudományi Intézete oktatójaként a magyar jogászképzésben is részt vesz, s egyéb magyarországi kutatásokban is, elsősorban az alkotmányjog és a jogtörténet területén. Ellátja az Erdélyi Jogélet szakterületi felelős szerkesztői feladatait is.

Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
ÉS ISMÉT A FELVIDÉKÉRT - A Magyar Művészetért 47. gáláján Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesül Cirill atya, ferences szerzetes, aki 22 éven át volt Érsekújváron a hit és a hívők bázisa.

Kovalcsik Cirill atya, ferences szerzetes: Jelenleg a budai ferences templom lelkésze, tanít a Szentendrei Ferences Gimnáziumban, korábban a szlovák tartományfőnök meghívására vállalta el a felvidéki missziós munkát Érsekújváron, s ott 22 éven át nemcsak jó pásztorként lelkiismeretesen gondozta az ottani magyar katolikus hívőknek a lelki világát, hanem a város egész magyar közösségének meghatározó és megbecsült személyiségévé tudott válni. A szorosan vett lelkipásztori munka mellett, több kisebb közösség formálódott, melyekben mélyebben lehetett megélni a nagyobb közösséghez tartozást. Erősítette a magyar nemzethez való tartozást. Érsekújvár 2003-ban Pro urbe-díjjal ismerte el, 2019-ben polgármesteri díját kapott, a Rákóczi Szövetség pedig 2010-ben Esterházy-díjjal tüntette ki, 2023-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át. Közösségteremtő és közösségformáló ereje miatt nagy tisztelet övezi személyét. Identitásőrző küldetése pótolhatatlan a városban. Cirill atya arról nevezetes, hogy szinte minden ferences templomot látogató érsekújvári magyar hívőjét név szerint ismer, a gyerekeket is, akikkel külön foglalkozik a miséken, és többször előfordul, hogy megszólítva valamelyiküket, bevonja őket az istentiszteletbe.