| A Széchenyi-emlékünnep 2010. márc. 3-án az MTA-n - emlékdíjak átadásával |
A belépés szabad és díjtalan  Széchenyi István emlékünnep halálának 150. évfordulójáraForgatókönyv Bevezetőül Gubcsi Lajos, a Széchenyi-emlékdíj alapítója méltatja Széchenyi Istvánt. 1. Játszik a Kodály vonósnégyes – Falvay Attila bekonferálja a darabot és bemutatja az együttes tagjait. 2. Ma van éppen 35 éve annak, hogy elhunyt a 20. század egyik legjelentősebb magyar írója, Németh László. Ezen alkalomból szeretnénk neki posztumusz adományozni az Árpád fejedelem-díjat: Németh László Árpád fejedelem-díjához Éppen, napra 35 éve, 1975. március 3-án halt meg a huszadik század egyik legnagyobb magyar regény- és drámaírója, Németh László. Nagyszerű esszéíró, kitűnő műfordító, a népi írók egyik vezető személyisége. Éppen 80 évvel ezelőtt robbant be az irodalomba a Gyász című nagy lélektani regénye, benne az alapvonásokkal: az elmélyült pszichológiai elemzéssel, a görög tragédiákra jellemző sorsfelfogással, a kíméletlenül őszinte társadalomrajzzal, kör- és kórképpel. S ugyanezt a drámai női sorsot látjuk viszont majd 1947-ben az Iszony című sorsregényben, Kárász Nelli kiúttalan életében, hogy aztán a sort folytassuk az 1956-os Égető Eszterrel, az 1965-ös Irgalommal. Lebilincselő stílusú esszéivel nagy hatást gyakorolt kora értelmiségére, csakúgy, mint történelmi drámáival Galileiről, a két Bolyairól, Gandhiról és Huszról. S hozzászólt, mégpedig generációk számára meghatározó módon mai ünneplésünk főhősének megítéléséhez is: az 1946-ban, abban a sorsfordító időben megírt Széchenyi című drámája igazán Németh Lászlóra vall: nagy történelmi személyiségei ugyan mind megbuknak, tragédiába illő sorsukkal, de mert mindvégig kitartanak eszméik mellett, s a későbbi korok őket igazolják, bukásukban győznek és válnak halhatatlanná. Amikor történetesen éppen 85 évvel ezelőtt, 1925-ben megnyerte a Nyugat című folyóirat novellapályázatát, a Horváthné meghal című elbeszélésével, egyben megvetette a parasztvilághoz való írásos hűségének alapjait is. Ez vitte őt a 30-as évek elején a népi írók akkor kibontakozó mozgalmához. Mindvégig hitt a parasztság, a kistermelők szabad társulásán alapuló magyar társadalomban, a kultúra megemelésében, abban, hogy az általános értelmiségi lét, tudat erősebbé teszi az országot mind a kapitalizmussal, mind a szocializmussal szemben: erről írta második esszékötetét 1940-ben A minőség forradalma címmel. S ugyanekkor jelent meg másik nagy társadalmi alapvetése is, a Kisebbségben című tanulmánya, benne a hit abban, hogy az ország legértékesebb rétege a válságos világban a szelíd, elmélkedő mélymagyar karakter, mindenekelőtt a földjét művelő paraszti népesség. És hozzászólt 1956-hoz is, november 2-án az Emelkedő nemzet című bátorításával. Ünnepi percek következnek. Most, amikor átadjuk lányának, Németh Juditnak, s személyében további három lányának az Árpád fejedelem-díjat, melyet A Magyar Művészetért és Herend alapított, visszaidézzük Németh Lászlóra is érvényesen, amit az ő drámája kapcsán Széchenyit, a két Bolyait illetően elmondtunk, idézve tehát: „de mert mindvégig kitartanak eszméik mellett, s a későbbi korok őket igazolják, bukásukban győznek és válnak halhatatlanná.” Az Árpád fejedelem-díjat, melyet A Magyar Művészetért és Herend alapított és adományoz 2007 óta, Németh Judit akadémikus, Németh László lánya veszi át. JÁTSZIK KOBZOS KISS TAMÁS az Árpád-díjhoz 3. Kérem, engedjék meg, hogy a Széchenyi-emlékdíjak átadása előtt felolvassam Gubcsi Lajos: Az utolsó pillanat című balladaversét, melyet erre az alkalomra írt: Az utolsó pillanat Széchenyi emlékére A legnagyobb magyar megbolydult elmével bolyong. A hon sorsát tisztábban csak az Isten, vagy ő se látta „ - A forradalom, mert lámpavasra akasztott, bolond Vérpadig verte a nemzetet az akasztott véres árnya!” Őrültek közé zárva Döblingben, bénultan a szégyenpadon A sárba taposott nemzet sorsán bomolva baljós végzetig. A sötétből ő hozta Kikelet-világosra az országát egykoron Míg ő zárkába szökött, vérzápor zúdult, meg sem állt Aradig Sorsa a nemzet sorsa. Él, hal is, ha kell. Alku csak a halálban. „ - Az alkotás szelleme hatalmasb, mint bármely dicsekvő szív Sugarat rajzolj az égre, szivárványt, de riadj a lesújtó villámban Sors, hogy’ szeghettem esküm’, ha a harc a királyom ellen hív? Téboly, hol az ősök kardja s a hűségeskü egymás ellenére ront Hazám fölé Glóriát kértem: vér nem ömölhet testvértől testvérből Dolgos szorgalom, hű hit holtig, az ész diadala, és szeresd a hont! De csavard ki a fegyvert Uram, ha szeretsz, a halált osztók kezéből Széchenyi vagyok, labanc is, de kuruc, rebellis és a király híve Lerogyva hazám tetemén, jajgatást hallok s rémült kiáltásokat Ketrecben magam is - egykoron a nemzet újért kiáltó Főnix-lelke - Riadtan látom a haladás halálát, Uram, a rám mért csapásodat Megbolydult ország, háborgó szív, kettétört hit: ez magyar népem? Élni vagy meghalni? - élni koncokért, s halni holtsápadt jövőért? Hazám, hazám, te mindenem… a Kárpátok között egy hideg verem Hazám, annyit sem értesz meg belőlem, amihez most e fegyver ért…” Remegő kezében a gyilok, ravaszán rajtra kész az ördög keze - Élni kiért lenne érdemes, gróf úr?! – az Ön eszméje halott! Fejében golyóval a földre hull bátor reformok magyar istene Idegenben, hol honáért született, halottkém néz le rá ugyanott 4. 2010-ben, Széchenyi István halálának 150. évfordulója emlékére Széchenyi István-emlékdíjat adományozunk: -Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár – Pap Géza püspök -Lámfalussy Sándor bankár -Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség - Székely Tibor -MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézete – Závodszky Péter -Professzorok Batthyány Köre – Dux László -Rákóczi Szövetség – Dr. Halzl József -Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége - Pék László A díjakat a kuratórium tagjai nyújtják át: Csaba László, Eperjes Károly, Gubcsi Lajos, Kassai Lajos, Náray-Szabó Gábor és Parragh László. LAUDÁCIÓK Az Erdélyi Református Egyházkerület 1990 után az Erdélyi Református Egyházkerület elsőrendű feladatként tűzte ki célul a református felekezeti oktatás újraszervezését. A helyzet nehéz volt, szinte kilátástalan: az egykori épületek állami tulajdonban, a valamikori infrastruktúra szétrombolva, gazdasági háttér nélkül és egy olyan oktatási törvény mellett, amely nem ismerte el a felekezeti oktatást. Mindezek ellenére a munka elindult. Elsőnek 1990-ben, épület nélkül, újraindult a Kolozsvári Református Kollégium. Lassan körvonalazódni látszott a cél is: először vissza kell szerezni a régi, nagynevű református kollégiumokat. A kolozsvári példán okulva a kivitelezés módja változott: „új honfoglalás” kezdődött el. Mindenik régi református kollégiumban egy-egy felekezeti osztály indítását kezdeményezték, amelyek később tagozattá, majd önálló intézményekké nőttek. Így indult újra a református felekezeti oktatás 1992-ben Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban, 1993-ban Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban, 1994-ben Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképzőben és Kézdivásárhelyen, a Bod Péter Tanítóképzőben. Szükség volt az iskolákban tanító vallástanárokra. Az egyházkerület már 1990-ben beindította a Vallástanárképző Fakultást, amely kezdetben a teológia mellett működött, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem önálló fakultásává nőtte ki magát. Ugyancsak szükség volt egy intézményre, amely szakmailag összefogja, koordinálja az iskolákat. Így született meg a Református Pedagógiai Intézet. Szép lassan az intézményhálózat bővülni kezdett: létesültek általános iskolák, óvodák, bentlakások. 2003-tól a román állam kezdte visszaszolgáltatni az egyházkerületnek az iskolaépületeket. Ezeknek az ingatlanoknak a nagy része lerobbant, felújításra szoruló állapotban van. Távolról sem mondható tehát, hogy az egyházkerület túl van a nehezén. Változatlanul, 20 éve folyamatosan folytatni kell a harcot a felekezeti oktatás teljes jogú, minden oktatási szinten történő elismertetéséért, finanszírozásáért. Valami 20 évvel ezelőtt elkezdődött. Iskolaépítés a jövő építését jelenti. „Uraink jól tudják, hogy jövőnk oda van letéve – palatábla, palavessző formájában – az iskolák falai közé. Ezért verik széjjel azokat a jogtiprásnak minden eszközével.” – írta Sütő András a Nagyenyedi Fügevirág c. esszéjében. Adja Isten, hogy ne így legyen, és az Erdélyi Református Egyházkerület 20 éve elkezdett iskolaépítő politikája gazdag gyümölcsöket teremjen. Szeretettel adjuk át a Széchenyi-emlékdíjat Pap Géza református püspök úrnak. KOBZOS JÁTSZIK A REFORMÁTUSOKHOZ Lámfalussy Sándor Az egész világon ismert magyar származású nemzetközi bankár az Európai Monetáris Intézet első elnöke volt, őt tekintik az euró atyjának. Belgiumban és Oxfordban szerzett közgazdász diplomát, majd doktorátusi fokozatot. 1993-ig Bázelben vezette a Nemzetközi Fizetések Bankját. A Jacquea Delors-bizottság tagjaként kidolgozta az Európai Monetáris Unió megalkotásának tervét, majd a monetáris intézet elnökeként ő volt az euró bevezetésének felelős előkészítője. Az európai monetáris intézményrendszer egészére nagy hatással van a véleménye, melyet Londontól Frankfurtig és Brüsszelig gyakran kikérnek. A francia Becsületrend Parancsnoka. Csaknem másfél évtizede vezeti a Louvain-la-Neuve-i Katolikus Egyetem Európa Tanulmányok Intézetét. 2000-ben az Európai Értékpapírpiacokat Szabályozó Bölcsek Tanácsa elnökévé választották. Ugyancsak tagja a Bölcsek Tanácsának Magyarországon is, erre Sólyom László kérte fel. 2001-ben Corvin-lánccal, majd a Magyar Köztársasági Érdemrenddel ismerték el a munkáját itthon is. Lámfalussy Sándor, bár évtizedek óta külföldön él, sosem szakadt el a magyarságtól, mindíg figyelemmel kísérte hazája sorsát és ha kell, segített. Volt a kormányfő és az államfő tanácsadó testületének elnöke és folytonosan segítette a jegybank munkáját. 1991-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2008-ban jelent meg magyarul a pénzügyi válságokról szóló kötete, ami akadémiai nívódíjban részesült. Ha van valaki, aki Széchenyi gondolatvilágát mai felfordult világunkban hitelesen képviseli, Ő biztos az. Kérjük, szíveskedjen átvenni a díjat, hogy aztán máris rohanhasson a Londonba induló repülőgéphez. Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség A Szövetség 1991-ben alakult társadalmi szervezet, amely azoknak az úttörő egyesületeknek az összefogásával jött létre, amelyek már a 1980-as évek közepétől a magyar huszár hagyományok őrzését tűzték ki célul: a Történelmi Lovas Egyesület Sándor Huszárai, a Jászberényi Nádor Huszárbandérium, a Váci Miklós Huszárok, a Balaton-felvidéki Radetzky Huszár Egyesület és a Pápai Huszárok Egyesülete. Példájuk nyomán gombamód szaporodtak el országszerte a különböző történelmi korok magyar katona kultúráját megjelenítő egyenruhás hagyományőrző egyesületek. Honfoglaláskoriak, lovagkoriak, a török idők végvári vitézei, kurucok, az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc honvédei, a monarchia és a világháborúk magyar királyi honvédei, gyalogos és tüzér katonák és főként a világ könnyűlovasságának legjobbjai, a magyar huszárok. Az elmúlt évek dinamikus fejlődésének következtében mára a legnagyobb hazai – de európai kitekintéssel is egyedülálló szervezettségű - történelmi egyenruhás katonai hagyományőrző szervezeté vált. Az ernyőszervezetté fejlődött közhasznú szövetség fő célkitűzése: a magyar katonai hagyományok ápolása, a magyarságtudat, a hazaszeretet erősítése, nemzeti értékeink felmutatása és megbecsültségének növelése. Kulturális értékmentés, az értékek átadása a jelen és a jövő nemzedékeinek. Tevékenységük kiterjed az egész Kárpát-medence területére. Magyarország csaknem minden megyéjére, Erdélyre, a Felvidékre, (Burgenlandra) a Várvidékre, és a Délvidékre egyaránt. Tagegyesületük az USA-beli Kaliforniai Magyar Huszárbandérium is. Egyre szorosabb és értékesebb az együttműködése a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumával, az Egri Vármúzeummal, a Nyíregyházi és a Sárvári Huszármúzeumokkal. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség rendelkezik a katonai hagyományőrzés területén országosan és nemzetközileg is elismert hiteles szakemberekkel, lovas, történész, régész, egyenruha,- fegyverszakértő, pirotechnikus, látványtervező, rendezvényszervező, de a művészetek területéről a népzene és a néptánc jeles képviselői közül is. Szinte a kísérleti régészet szintjén rekonstruálják a fegyverhasználat mozgásanyagát, a lovas és gyalogos hadművészet egyes példáinak bemutatásával. A „Magyar Huszár” az egész világon elismert „hungaricum”, s reméljük, amint a magyar népéletben már régen, úgy a közeli jövőben hivatalosan is a Magyar Köztársaság nemzeti jelképévé válik A Huszár és katonai hagyományok őrzői így nap mint nap méltó emléket állítanak egyik nagy elődjüknek, Széchényi Istvánnak is, aki maga is 15 évig szolgált huszártisztként s ma is a nagy műveltségű, hazájához, nemzetéhez életfogytáig hűséges, önfeláldozó katona egyik legszebb példája. A Magyar Tudományos Akadémia Enzimológiai Intézete Van Magyarországon néhány olyan nemzetközileg elismert tudományos műhely, amelyről itthon, a szűkebb szakmai körökön túl meglehetősen keveset tudunk, pedig ezek a műhelyek fontos szerepet töltenek be a hazai szellemi élet alakításában, az ország nemzetközi integrációjában, a szakemberek képzésében és a felsőfokú oktatásban. Ilyen tudományos műhely az MTA Enzimológiai Intézete, amely egy szerény megjelenésű épületben működik Budán, a Karolina úton. Pedig ez az Intézet rajta van a tudomány világtérképén, jeles külföldi tudósok tartanak itt rendszeresen előadásokat a molekuláris biológiai, biokémiai, biofizikai témában. Az intézet kutatói járván a világot jó hírét viszik Magyarországnak, de azután új tudással és ismeretekkel gazdagodva, hazatérve az ország szellemi erejét gyarapítják, tudásukat itthon hasznosítják az oktatásban és a gazdaságban. Az intézet nem csak nemzetközi hírű tudományos műhely, de iskola is, ahol számos jeles egyetemi tanár, ipari vezető, neves tudós nevelkedett. A hazai biotechnológia tudományos háttereként a magyar ipar számára is a tudás és technológiai fejlődés egyik forrása. A kárpát medencei magyar tudományos közösségnek is egyféle szellemi központot jelent az Intézet, ahonnan szellemi muníciót, szakmai támogatást és baráti segítséget várhat. Egy ország minőségét, nemzetközi reputációját és megtartó képességét azok a közösségek és szellemi műhelyek határozzák meg, amelyek a maguk területén igazi értéket hoznak létre, s amelyek biztosítják az egyén számára az alkotó szakmai kibontakozás esélyét, az intellektuális tevékenység örömét és a hasznosság érzését. Ilyen műhely az MTA Enzimológiai Intézete, s ezt elismerve ítélte oda a kuratórium a Széchenyi István-emlékdíjat. A díjat Zavodszky Péter, az intézet igazgatója veszi át. A Professzorok Batthyány Köre 1995-ben alakult azzal a céllal, hogy a polgári értékrendet magukénak valló, ezen értékrend érvényesítéséért tenni akaró egyetemi tanárok közös munkájának keretet biztosítson. Keresik a jelen kihívásaira hosszabb távon is érvényes válaszokat, hogy ezzel is előmozdítsák a nemzet erkölcsi és gazdasági felemelkedését. Szakértők bevonásával elkészítették az első, következetesen nemzeti jövőképet, a Szent István Tervet, mely széles körben fejtette és fejti ki ma is a hatását a magyar közgondolkodásban. Nyilatkozatukban, melyet számos közéleti személyiség is aláírt, a 2004. decemberi népszavazást megelőzően igent mondtak a kettős állampolgárságra. Már nyilvánosságra kerülésének másnapján elítélően nyilatkoztak az őszödi beszédről, felszólítva a magyar értelmiséget, hogy ebben a helyzetben hallassa hangját, a köztársasági elnököt pedig arra kérték, hogy kezdeményezze a kormány távozását. Személyre szóló levélben emlékeztették Országgyűlés tagjait, hogy törvényhozó munkájuk során felelősségük tudatában kell döntéseiket meghozniuk, következetesen ragaszkodniuk kell az Alkotmányhoz és esküjükhöz. Felemelték a szavukat az oktatás és a tudomány világát is megérintő erkölcsi hanyatlás, a mindent elborító anyagiasság ellen. A Kör tagjai közül számosan fejtenek ki élénk közírói tevékenységet, írásaik olvashatók a napi és a szaksajtóban. A kétszáznál több tagot számláló egyesület anyagi forrásait kizárólag a befizetett tagdíjakból biztosítja. A díjat Hámori József akadémikus veszi át. JÁTSZIK KOBZOS KISS TAMÁS RÁKÓCZIHOZ A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG Az 1989-ban megalapított Rákóczi Szövetség két cél megvalósításán munkálkodik. Egyfelől névadójának, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek szellemi örökségét kívánja ápolni és népszerűsíteni, másrészt sokoldalú tevékenységével a magyarországi és a határon túli magyar közösségek kapcsolatépítésén munkálkodik, segíti a szomszédos országokban élő magyar közösségek identitásának megőrzését. A Szövetségnek jelenleg több mint 10 ezer tagja van, helyi szervezeteinek száma 233, szervezetei vannak a szomszédos országokban is. Szervezeti életének fontos tényezője a Rákóczi Klub. A Szövetség még 1989-ben létrehozta Alapítványát, amely jelenleg „Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány” néven működik és fő feladata a felvidéki és kárpátaljai magyarság kultúrájának és oktatásügyének sokoldalú támogatása. Mivel a határon túli magyarság megmaradásának legfontosabb feltétele a magyar identitástudat kialakítása és elmélyítése a felnövekvő nemzedékeknél, a Szövetség tevékenységében kiemelkedően fontos szerepet szán az ifjúságszervezésnek és a magyar nyelvű oktatás ügyének. Általános iskolás gyermekek részére a Szövetség két színhelyen is nyári táborokat szervez. Esztergomban elsősorban kárpátaljai gyermekek vesznek részt, Baján pedig délvidéki szórványtelepüléseken élő magyar gyermekek. A középiskolások számára két színhelyen rendez a Szövetség nyári táborokat: Győrött és Sátoraljaújhelyen. Számukra két fontos történelmi vetélkedőt rendez a Szövetség, tavasszal a Pannonhalmi Főapátsággal közösen zajlik a Cultura Nostra történelmi vetélkedő. A másik az 1956-os forradalom emlékére 1993 óta minden évben megrendezett nagyszabású Gloria Victis ifjúsági emlékünnepség részét képezi. Rendkívül népszerű a középiskolás korosztályok között az 1994 év óta minden évben megrendezésre kerülő március 15-i diákutaztatási program. A Rákóczi Szövetség 2005 óta minden évben a magyarországi civil társadalom adományaira alapozva beiratkozási ösztöndíjban részesíti azokat a gyermekeket, akiket szüleik magyar tannyelvű iskolába íratnak be a Felvidéken. Évenként közel 2000 gyermek családja kapja meg – ösztöndíj átadási ünnepség keretében – ezt a támogatást. Ma már 92 középiskolai Rákóczi szervezet működik nagyrészt Magyarországon, kisebb részt a Felvidéken és Erdélyben. A Szövetség középiskolás korú tagjainak száma meghaladja a 3000-et. A középiskolás szervezetek részére vezetőképzőket és hétvégi tanulmányi kirándulásokat szervezünk, elsősorban a Felvidékre. A díjat Halzl József, a szövetség elnöke veszi át. Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Az alapítók két évtized óta konok hittel őrzik az örökséget, folyamatosan tervezték és szervezték a felvidéki magyar közösség nevelési és oktatási intézményeinek a jövőjét. A csehszlovákiai „bársonyos forradalmat” követően néha nyugodtabb politikai légkörben, máskor ellenséges közegben kellett a felvidéki magyar közösségnek, köztük a pedagógustársadalomnak tenni a dolgát. Az alternatív oktatási koncepció elutasításától a kétnyelvű bizonyítványok kiadásáért folytatott harcokon át vezet az út, rajta a harc a történelmi és a földrajzi magyar megnevezésekért, a tiltakozások az iskolai nyelvhasználati korlátozások ellen, a diákok szlovák nyelvismeretének elmarasztalása miatt, mely talán egyszer a hatalom belátásából adódóan kedvezőbb irányba fordul. Mindeközben a Pedagógusszövetség civil szerveződésként kivette részét a szlovákiai közoktatási rendszer átalakításából. Kezdeményezte a törvényi változások megszületését, az oktatásügyi hatáskörök átruházását az államról az önkormányzatokra, a normatív támogatás létrejöttét. A magyarországi egyetemek szlovákiai kihelyezett részlegei létrehozásának kezdeményezésével segítette a Selye János Egyetem megszületését. Létrehozta a Pázmány Péter Alapítványt és a Comenius Pedagógiai Intézetet, az intézményvezetők és az óvodapedagógusok országos társulásait. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége igyekszik betölteni azt az űrt, mely a kisebbségi szakmai háttérintézmény-rendszer hiányából adódik Szlovákiában. A szövetség szakmai építkezését mutatják a szlovákiai magyar pedagógusok rozsnyói országos találkozója, a nyári egyetemek, a pedagógus-továbbképzések, a kiadványok, a beiratkozási, a tehetséggondozó, a szórvány és egyéb programok, a magyar diákok számára szervezett anyanyelvi tanulmányi versenyek és táborok. Az országos tanévnyitók évről évre megerősítést adnak abban, hogy a felvidéki magyar közösség számára nem közömbös anyanyelvi iskoláinak sorsa. A szövetség továbbra sem feledkezhet meg a hagyományos értékekről, a nemzeti kulturális sajátosságok továbbéltetéséről, a tisztességes emberi magatartás kialakításáról. A Pedagógusszövetség igyekszik a felvidéki magyar iskolákban olyan szellemiséget kialakítani, mely segíti az iskolák diákjait a bennük rejlő értékek kibontakozásában, egyaránt éreztetve velük a gyökér megtartó erejét és a szárnyalás szabadságát, hogy az alma materek a kisebbségi közösségek otthonai és a tudás bástyái legyenek. A díjat Pék László, a szövetség elnöke veszi át. S végül Ex Libris Díjat adományozunk Dr. Szőcs Gyula orvosnak, a nagyenyedi Keresztszülő Program hazai szervezőjének: JÁTSZIK A KODÁLY VONÓSNÉGYES 4. Széchenyi szellemében szeretnénk bejelentést tenni arról a nagy erejű kezdeményezésről, amelynek keretében magánszemélyek és intézmények keresztszülői felelősséget vállalnak azért, hogy az általuk konkréten támogatott diákok – minél többen – tanulhassanak a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. (LD. www.bethlengabor.ro) Kérem Szőcs Ildikó asszonyt, a Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány elnökét, a kollégium igazgatónőjét és Szőcs Gyula mecénást, ismertessék a Keresztszülő Programot: Ismertetik 5. A mai bejentés tiszteletére, munkája elismeréseként Ex Libris Díjat kap Dr. Szőcs Gyula mecénás, a nagyenyedi támogatás hazai koordinátora Trianon óta minden igaz magyar szívben olyan űr tátong, amelyet minden igaz magyar ész minden percben befedni kíván. Se szeri, se száma azoknak, akik mindig, minden helyzetben a nyakukba veszik a tarisznyájukat, a táncos lábukat, a hegedűjüket, a gyógyító kezüket, a tanító eszüket, éneklő hangjukat, s elindulnak elsősorban a mai Magyarországnál nagyobb Erdély és Partium felé. Tették és teszik minden időben, minden zsarnok megcsúfolására, minden hazai áruló lélek visszavetésére. Magyarország a szívekben nagy. A szívek diktálta tettekben. A tettek és a szívek végtelen láncolatában, időben és térben végtelenül a Kárpát-medencében. Egy olyan orvosnak nyújtunk át ma Ex Libris Díjat, aki egyenlő velük, ők ő, és ő velük ugyanaz. Pénztárcát és telefont, benzint és időt nem kímélve veszi a nyakába Erdélyt ő is évtizedek óta. Mondhatnánk, hogy párját ritkítóan, de nem… éppen hogy ezred-, tízezred magával. Az ő útja főleg Nagyenyedre és Háromszékre vezet. Nem biztos, hogy meghirdethettük volna ma a nagyenyedi Bethlen Gábor leendő diákjainak megsegítésére hivatott keresztszülő programot, ha ezt egyszer meg nem álmodja, s a nagyenyediekkel együtt végig nem viszi Dr. Szőcs Gyula, szülész és nőgyógyász, az orvos Nagyenyed jövőjéért. Ezért köszönettel és hálával adjuk át neki a Gubcsi Lajos által alapított és adományozott Ex Libris Díjat. A VÉGÉN JÁTSZIK A KODÁLY VONÓSNÉGYES |
| Ön a(z) 148406. látogatónk! | SZERKESZTŐ: DR: GUBCSI LAJOS |
| ©2005 WWW.AMM-GUBCSI.HU. Minden jog fenntartva! | |