Válaszok levelünkre - maga a dilemma a levelek végén Szervusz Lajos!
Az MM eddig nagyszerűen teljesítette küldetését, elismerte azok munkáját, akik nemzetünk szellemi építkezésében részt vállaltak. Remélem, hogy új szelek fújnak a politikában, és hogy az új kormány a NEMZETET fogja képviselni. Ebben az esetben viszont természetes, hogy az MM elfoglalja méltó helyét a nemzet intézményrendszerében, és hogy igénybe vegye azokat a lehetőségeket, amelyek az új korszak beköszöntével megnyílnak. Nem baj az, hogyha az MM megerősödik, és nagyobb súllyal jelenik meg a magyar kulturális életben.
Én legalább is ideátról így látom.
Litomericzky Nándor építész a Felvidékről
Kedves Barátom, Lajos!
Ugyan, már több alkalommal megírtam s élőben is elmondtam, csodálója vagyok
makacs kitartásodnak, egyszerűen példátlan jobbító szándékodnak. Ha nagy
szavakat akarnék használni, Széchenyihez hasonlítanálak. De nem teszem,
hiszen mögötted nincs nagybirtok, nem mások munkájának gyümölcseiből
építgeted a nemzetet, s oly veretes családfád sincsen. Viszont kétkezi
szellemi munkában, a "magad Uram, ha..." metodikában alig ha vagy verhető.
Ezt nevezem gubcsizmusnak.
Szóval, szerintem kicsit sok a díjeső, s ezért nem tör át a médiablokádon, holott csak a vak nem látja, hogy e díjak voltaképp értékmenedékek olyan alkotóknak, akikre egyébként (s méltatlanul) rá sem hederít a" közvélemény", vagy inkább az éppeni kurzus. No meg, nemzetiként ezen alkotó személyiségek olyan kultúraszegmens képviselői, akikre nem
nagyon kíváncsi a honi fősodrú média.
Meggyőződésem, hogy ha az eddigi útról letérsz, másokat is beengedsz a
"palánkok" közé, minden megváltozik. Eddig egy általad teljesen szabadon
kiválasztott grémium döntött, s a külvilágnak nem volt fikarcnyi beleszólása
sem. Vajh, ki biztosítja, hogy továbbra is Gubcsi-szemlélet uralja a
kiválasztást? És vajh, tűri ezt Gubcsi Lajos? Szerintem nem! Hasonló okból
tartanék az állami szerepvállalástól is, amely bár egy oldalon megemeli a
díjak helyi értékét, ám ismerve az állam-kormányok természetrajzát, inkább
ne keverjük a magánkezdeményezést az államival.
Kis példaként említem a Gábor Dénes-díj ügyét. A honi műszaki értelmiség
nemes díja, teljesen magán kezdeményezés, Jamrik Péter barátom nemes
szándéka, amelyhez ilyen-olyan mértékben az állam is hozzá járult. A média
viszonylagos érdeklődése, a parlamenti díjátadás pompája, a díjazottak igen
magas kvalitásai ellenére a hírek szerint halódik. Leginkább már csak évi
1-2 díjra lenne fedezet, ám a műszaki és tudományos értelmiség megérdemli,
igényli e díj erejét, értékadóságát...mi lesz? Ki tudja.
Úgy vélem, Lajos, Neked nincs szükséged megalkuvásokra, máig Te vagy a kakas
(bocs!) a dombon, maradj is meg annak. Ha rám hallgatsz, a fő
csapásirányokat megőrzöd (MINDENEK ELŐTT A Magyar Művészetértet, az vagy Te!), a többit hagyd.
Reménykedjünk benne, hogy a most következő rezsim értőbb lesz, értékekkel azonosuló, s puszta létével segíti majd a gubcsizmust.
Régi barátsággal, féltéssel ölel Téged és Családodat:
Pomezanski György
Kedves Lajos!
Ha már megtiszteltetek e kérdéssel: véleményem szerint az MM bátran
elfoglalhatja helyét az említett kulturális intézményrendszerben és
kihasíthatja a neki méltán járó szeletet. Nyilván fontos lenne, hogy
ugyanakkor megőrizze viszonylagos különállóságát, ne váljon függővé az
állami / európai forrásoktól.
Szeretettel: Bognár Szilvi
Kedves Lajos,
nagyszerű munkátokat szeretettel kísérjük figyelemmel.
Véleményem szerint a legmegfelelőbb forma közhasznú egyesület alapítása volna (9 alapító tag)
A jelenlegi törvények között ez két éven belül tenné lehetővé a legkülönbözőbb európai és magyar támogatások lehívását.
Addig egyedi és alkalmi céltámogatásokat lehetne kérni a munkátokhoz.
Barátsággal ölel: Turcsány Péter
Kedves Lajos,
Megtisztelt, hogy a kérdésével megkeresett. Én azt hiszem, nagyon jó a díjuk sora magánkezdeményezésként is, de még jobb, ha egy rangos intézményi kapcsolatrendszerhez is kötődik. Minden jót a jövőben, sok sikert, mint eddig is!
Keserü Katalin, Magyar Művészeti Akadémia
Lajos! Köszönöm megtisztelő leveled!
Véleményem:
Ha a felülről jövő politikai által befolyásolt vélemény dönt a díj kiosztásában, nem feltétlen a csendben ám tiszta lélekkel alkotó művészek fogják megkapni.
DE! Pontosan a politikának kell a köz emberének művészetét méltó módon elismerni végre.
Javaslat:
Igen is tessék a politikai vezetést bevonni, de maradjon meg az alulról jövő, tiszta szándékú ítélkezés!
Mérhetetlen munkádhoz, végtelen erőt, egészséget kívánok!
Gulyás László Vándormuzsikus, Kiskunfélegyháza
Köszönöm, hogy érdekel a véleményem. Azt gondolom, hogy néha egy-egy szórványban élô, de munkájában kitartó és következetes embernek nagyon sokat jelent az, ha díjazzák, értékelik amit tesz. 'Fôként, ha a díj, a díjosztó szervezet "tiszta", független. Éppen ezért úgy gondolom, sokkal többet ér egy független baráti kör által megítélt érdemoklevél, mint egy kormányzat által esetleg megkoptatott, vagy sokszor "bemocskolt" méltatás. Szóval én a korábbi hagyományt támogatnám, bár könnyű a más energiája fölött "rendelkezni".
Bármilyen döntés szülessen, kitartást és erôt kívánok munkátokhoz.
Csata Orsolya, Gyergyószentmiklós
Én a második opció mellett tenném le a garast.. érthetően.. azt hiszem te is ezt szeretnéd megerősítve látni… különben könnyen méltatlanul mellőzött, a médiakörökből kimaradó, néhány lelkes ember erőltett menetben való erőfeszítéseként nem juthat el mindazokhoz, akiket el kellene érnie.. azaz nagyobb nyilvánosságot, támogatást, szélesebb, tömegesebb bázist kívánna, s ettől a támogatottságtól megerősödve több szellemi, kulturális erőt is képviselhetne. Az az igazság, hogy a pénztárcája és a lehetőségei mindenkinek nagyon kiürülőben vannak. Tehát jószerivel mindenki csak a saját munkáját ajánlhatja fel.. Ki-ki szakmája és hozzáértése szerint.. Érdemi pénzbeli segítségre csak vagy azoktól számíthat az MM, akiknek van feleslege, vagy akik azért szakítanak mégis rá, mert valamennyire megszállottak, elhivatottak, és esetleg saját büdzséjük megszorításával is szánnak erre .. S bizonyos önkéntes intézményi támogatóktól, de ez nem biztos, hogy elég az üdvösséghez. A másik oldalon pedig az intézményi szintű pályázati lehetőségekből meg az kap, aki élelmesebb, és nem biztos, hogy mindig az, aki meg is érdemelné.. . Reméljük azonban, hogy ennek a rendszere is átalakuláson fog majd átmenni.. Tehát az első opciónál ez az intézményi lehetőség kimarad.
Varga Bótos Anna, Budapest
Kedves Lajos!
Nekem az a véleményem, hogy a MM maradjon meg így is, és kapcsolódjon be a hazai és nemzetközi pályázati rendszerbe is. Minél több támogatást sikerül megnyernetek, annál több mindent tudtok segíteni és létrehozni. Ha nem pályáztok, akkor megnyerik mások, és nem biztos, hogy teljesen hasznos dologra fordítják.
Sok szeretettel Kovács Géza, Sepsiszentgyögy
Kedves Barátaink A Magyar Művészetértben
- Ti, akik megtiszteltek figyelmetekkel híreink kapcsán!
1987 óta létezik A Magyar Művészetért Díj, mintegy 300 díjazott javára eddig, s időben korlátozatlanul a jövőben. 2001-től folyamatosan létrehozunk új díjakat, összesen mintegy 1000 díjazott javára. Ezek egy része is nagyon hosszú távra szól, pl. az Árpád-díj, az Ex Libris Díj.
Sokan alapítványnak gondolják A Magyar Művészetértet. Ez azonban nincs így. Több annál. Áldozatkész emberek baráti együttműködése, kötetlen, privát-közösségi formában, tényleg baráti tettként. Ki meddig és mennyire bírja a saját erejéből, a saját pénzéből. Ez így is marad. A MM soha nem vett igénybe közpénzt, nem pályázott, nem is fogadott el. Független maradt e tekintetben is, a szól legteljesebb értelmében. Az elmúlt 8 évben idegen és elfogadhatatlan volt számára a kormányzati környezet. MÉGIS: így is minden évben több lett, kiterjedtebb, alaposabb, adakozóbb.
Remélhetően új szakasz kezdődik a magyar nemzeti kultúra számára is, mi ennek vagyunk töretlen hívei. E levélnek az a célja, hogy viszonylag széles, az egész világra kiterjedő olvasói, szimpatizánsi körben feltegye a kérdést:
-MARADJON-E A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT és minden általa alapított egyéb díj ilyen saját erőre támaszkodó önálló baráti közösség, a végkimerülésig akár, de büszkén önzetlen.
-VAGY induljunk ki abból, hogy a magyar művészet javára megváltozik a magyar nemzeti kultúra távlata, és az MM foglalja el a helyét abban a kulturális intézményrendszerben, amelynek része az állami, más közösségi, európai források, pályázati lehetőségek igénybe vétele.
Kedves Barátom! Ez kérdés, nem költői, nincs benne a válasz. Mérlegeljük, amelyben a Tőled kapott reflexió is szerepet játszik. Köszönettel Gubcsi Lajos |