2007. 19. 20.
Árpád-emlékdij a Székely Nemzeti Tanácsnak - az autonómiáért
Ünnepélyes keretek között ismerték el tegnap este Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az autonómia megteremtéséért folytatott küzdelmét. Az Árpád fejedelem-díjat Fodor Imre, az SZNT elnöke vette át a Bod Péter Megyei Könyvtárban.

A Gábor Áron Teremben Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató az idei emlékév kapcsán szólt Árpád fejedelemr?l, majd Gubcsi Lajos, a Magyar M?vészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt az alapítvány és a Herendi Porcelánmanufaktúra által alapított Árpád fejedelem-díjról, annak hátterér?l és jelent?ségér?l. Mint mondta, ,,egy büszke nép nem t?ri, hogy elvegyék a történelmét", utalt az eddigi kitüntetettekre, akik ,,amagyar nemzet gerincei". M?vészek mellett idén Orbán Viktornak is átadták, s megjegyezte, amikor létrehozták a díjat, arra gondoltak, ,,itt az ideje, hogy köszöntsük azokat, akik ennek a jeles népnek, jeles nemzetnek a történelmét óvják". Ötven elismerésb?l tizenhármat Erdélybe hoztak, majd a székely autonómia apropóján megjegyezte: számára nagyon fontos az, hogy az ember tetteiben, gondolataiban, céljai megvalósításában független lehessen.
Miután Fodor Imre, az SZNT elnöke átvette az Árpád fejedelem-díjat, kijelentette: az SZNT felvállalta megmaradásunk zálogát, azt, hogy eredményesen küzdjön azért, hogy megoldódjon az erdélyi kérdés, az autonómia. Ha ez nem sikerül, a szászok sorsára jutunk — figyelmeztetett. Azt is elmondta, a népszavazás vége felé járnak, Marosvásárhelyen az RMDSZ körzeti szervezetei is segítik ?ket. Befejezésként megígérte, ,,továbbvisszük ezeket a dolgokat úgy, ahogy eddig is tettük". Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke végül megjegyezte, megel?legezett ez a díj, mert az SZNT akkor fogja megérdemelni, amikor Gubcsi Lajos ,,székely autonóm földre fog lépni, de hisszük, ez be is fog következni".
Szerz?: Mózes László  
Egy nappal korábban Gubcsi Lajos az erdélyi táncházmozgalomnak szánt Árpád fejedelem-díjat a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnökének, Deák Gyulának (jobbról) adta át a Háromszék Táncegyüttes bemutatója alkalmából, kiemelve az együttes hozzájárulását az erdélyi néptánc- és népzenehagyományok meg?rzéséhez és továbbadásához.
Az adományozó a díjat a jöv? heti csíkszeredai harmincéves táncháztalálkozón is bemutatja.
Szerz?: Farkas Réka  
Árpád fejedelem-emlékdíjak Pozsonyban

A pozsonyi csata és magyar gy?zelem 1100. évfordulóján Árpád fejedelem-emlékdíjakat adnak át Pozsonyban Dobos László írónak, Erdélyi Géza református püspöknek, a pozsonyi magyar pedagógusképzés tiszteletére a Magyar Tanszéknek és Szörényi Leventének. A díjat az alapítók – A Magyar M?vészetért és Herend – nevében a kuratórium elnöke, Gubcsi Lajos adja át a pozsonyi Magyar Casinoban júl. 5-én este.

Az Árpád-emlékdíj emléklapjából:
„Amikor e díjat 2007-ben megalapítottuk, tisztelettel emlékeztünk arra, hogy akkor 1100 éve halt meg Árpád fejedelem, közvetlenül az után, hogy a magyar sereg Pozsonynál  megsemmisít? csapást mért a Pannónia visszafoglalására indult IV. Lajos keleti frank király hadára, a bajor és egyesült nyugat-európai hadakra, s az Ennsig tolta ki az új haza határait. Árpád kivételes jelent?ség? uralkodónk, egy olyan korban, amikor az uralkodás a nép sorsa, jöv?je el?tti teljes hódolatot jelentette. A honfoglalás a magyarság legdics?ségesebb tette…
Az Árpád fejedelem-emlékdíjat a jöv? évtizedekben is jeles magyarjainknak, magánszemélyeknek, történelmi emlékeket hordozó intézményeinknek, közösségeinknek a történelmi Magyarország egészén: a múltban alkotott örökség, a várrendszer ?rz?inek, az egyházaknak, a jöv?t alkotó közösségeknek, s igen nagy hangsúllyal a személyes elhivatottság képvisel?inek adjuk át.”
Ugyancsak a pozsonyi ünnepség keretében Kodály Zoltán-emlékdíjat kap a Magyar Tudományos Kisebbségkutató Intézete és Méry Margit, a Pozsonyi Rádió magyar népzenei szerkeszt?je, Szvorák Kati népdalénekes pedig Bartók Béla-emlékdíjban részesül.

Az Árpád fejedelem-emlékdíj adományozásakor az emlékbizottság és A Magyar M?vészetért Kuratóriuma számára különösen fontosnak t?nt, t?nik az idén az, hogyan tudunk e díjjal emlékezni és emlékeztetni Árpádházi Szent Erzsébetre, a szegényekért mindig áldozó, más szempontból gyötrelmes, mártír életére, születésének e 800. évében, 2007-ben.
Sok javaslat szerepelt el?ttünk, mivel folyamatosan egyeztettünk a magyar történelem, egyháztörténet kiváló képvisel?ivel. Szent Erzsébet életének németországi vonatkozásai miatt felmerült Wartburg vára, ahol négy éves korától nevelkedett, mint Hermann jegyese; Marburg, ahol hercegn?ként élt; a Német Lovagrend, amelynek patrónája; itt pedig a róla elnevezett Szent Erzsébet-templom, a róla fentmaradt és ?rzött gyönyör? domborm?vel, s Erzsébet – második férjének keresztes hadjáratban történt eleste után - Marburgban végig szigorú aszkézisban és teljes szegénységben élt, mégis menhelyet alapított és tartott fent özvegyi járandóságából; a mai Erfurti Püspökség, amely ma kincseként tartja számon és gondozza szentünk nevét.
Szent Erzsébet 24 évesen Marburgban halt meg, s már négy évvel kés?bb szentté avatták!
S gondoltunk az itthoni helyekre. Sopronra vagy Sárospatakra, e két város valamelyikében született, s mindkett? szerepel amúgyis az Árpád fejedelem-emlékdíj jelöltjei között. S szóba jött a nagyszer? Szent Erzsébet-templom Budapesten a Rózsák terén, egy emlékhely, amelyet a száz évvel ezel?tti magyarság oly nagy hálával emelt születésének 700. évfordulóján.
Gondolatban el is juttatjuk e helyekre az Árpád fejedelem-emlékdíjat, ki is fejezzük tiszteletünket és hálánkat.
Mert a valóságban más megoldást találtunk.
E megoldás segít azon eredeti szándékunk megvalósításában is, hogy a gyimesi és a moldvai csángó magyaroknak mindenképpen szántunk Árpád-emlékdíjat adományozni.
Hihetetlen szellemi és erkölcsi bátorság, önállóság és kitartás eredményeként él és tanít Gyimesben, Gyimesfels?lokán egy középiskola, egy jeles magyar intézmény, hogy Moldva és Gyimes – már-már elveszettnek hitt – csángó fiataljait, a gyerekeket meg?rizze örök magyarságukban.
Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium a neve Gyimesfels?lokán e helynek.
S elvisszük oda Árpád fejedelem emlékdíját szeptember 16-án, a tanévnyitást jelz? esti szentmisére. Így véli a kuratórium és az emlékbizottság.
Ráadásul el?z? nap, szeptember 15-én a honfoglalás legszebb szimbóluma, Verecke tiszteletére adjuk át az Árpád fejedelem-emlékdíjat fent, a Vereckén, és egy kicsit lentebb, a történelmi Munkács városában a kárpátaljai magyarság szeretetével.

És egy szép vers, ide ill?
Ratkó József: Segítsd a királyt c. drámája, részlet, 7. jelenet:
ISTVÁN
Te, aki látást követelsz a vaktól,
s a lába-vesztett embertõl, hogy járjon,
s imára fogja kezét a kezetlen.
Uram, ne kérd azt, ami lehetetlen!
Aki most tanul, tanúnak ne hívd!
A hit, ha vak, akkor csak bajt okoz!
Rosszul mérted fel, Uram, az én erõmet!
Málhádat tovább nem tudom cipelni.
Nincsenek immár csak halottaim! .
Lenni nem kezdett s véghetetlen Úr, ki
markoddal megmérsz minden vizeket,
s araszoddal az egeket beéred,
ki haragodnak egy leheletével
világot fújsz el, csillagot kioltasz,
s föld megindul, hegyek hanyatlanak
egy intésedre, Uram, égig érõ
s hatalmaskodó népeket elejtesz,
míg virágoznak választottaid .
vigyázz reánk, hogy álljunk meg a hitben;
segíteni ne vesztegelj nekünk,
s hogy el ne esnénk; óvjad lábainkat!
Tanítsd meg, akik ellened uszulnak,
és földeinket elcsipegetik,
és sóvárognak falvaink iránt,
és kiirtanák szülötte-szavunkat,
hahogy dicsérni Tégedet ne tudjunk,
és minden módon ártani akarnak,
tanítsd meg õket, Uram, haragodra!
S intsd meg, akik a szent munkát segélik,
s hitre hajtott népedet pásztorolják .
örök hálát hogy tõled várjanak , mert
igen gõgösek immár, mintha õk
adták volna e földet is alánk!
Juttasd eszükbe, ki vagy Te, Uram,
s kicsodák õk! És tedd, hogy ne legyünk
gyalázatja a szomszéd nemzeteknek,
ne legyünk csúfja és játékai,
a messzire való maradékaink
rút járom alá ne vettessenek! Ámen.
(Megjelent Gubcsi Lajos-Gubcsi Anikó: Aranykönyv - A Magyar M?vészetért, 2000-ben)