Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
A nagyszerű színésznő

 Bandor Éva felvidéki színművésznő is Ex Libris Díjban részesül vasárnap A Magyar Művészetért Díjrendszer 43. Gáláján,Nagymegyeren, a díjat az alapító, Gubcsi Lajos adja át.

Bandor Éva színművész, Komárom 

Az 1971-ben Párkányban született Bandor Éva a magyar kormány által alapított híres művészeti díjjal, a Jászai Mari-díjjal kitüntetett színésznő, a Komáromi Jókai Színház tagja megszámlálhatatlan sok híres, nagyszerű szerepben. 1992–1996 között Pozsonyban színészdiplomát szerzett, majd a Kassai Thália Színházhoz, 2001-ben pedig a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Több helyütt vendégszerepelt Magyarországon. Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján 1996-ban különdíjat kapott, 1998-ban és 2003-ban kiváló alakítás díjat nyert, 2004-től Jászai Mari-díjas. 2015-ben Pekingben a nemzetközi filmesek zsűrije díjazta Bandor Évát, aki a legjobb női mellékszereplő kategóriában kapta a legjobbnak járó elismerést, a Tiantan-díjat a Gyerekek (Deti) című szlovák–cseh filmben nyújtott alakításáért. Bandor Éva a leghíresebb ázsiai rendező, Kim Ki-duk kezéből vette át a díjat. Rendszeres vendége a Karlovy Varyban rendezett nemzetközi filmfesztiváloknak. De járt Pilsenben a Szeress, vagy menj el, Trencsénteplicen a Nők a férjem életéből című filmek kapcsán, Miskolcon a Gyermekekkel. Két éve Cannes-ban a kassai születésű, de Miskolcon és Prágában tanult Kristóf György szlovák–magyar–cseh koprodukcióban forgatott Out – Kihűlés – című filmjében a francia Riviéra filmes világforgatagának volt részese. Főhőse, de inkább antihőse egy szlovákiai magyar, ötven felé közeledő családapa, aki eddig gyári hegesztőként élte a napjait, de most, hogy megszabadultak tőle a munkahelyén, a jobb megélhetés reményében egy hirdetés alapján elindul új állást keresni. Gazdasági migránsként egy rigai hajógyárban köt ki, itthon hagyva lányát és feleségét. Ez utóbbit alakítja a filmben Bandor Éva a rá jellemző finom eszközökkel. Nagyon szép mondatokat idéz tőle ennek kapcsán az Új Szó Online: „Férj és feleség között megmarad a szeretet. Mi is végig erre törekedtünk Terhes Sándorral, a férjemet megformáló partneremmel. Hogy ne legyen ez olyan elrongyolódott kapcsolat, amikor két ember már semmit sem tud mondani a másiknak. Itt mindkettőjüket meglegyinti a szabadság szele. Hosszú együtt töltött idő után egyedül marad a nő, mert a lánya sincs vele, ő már a saját életét éli. A rendezővel is végig ragaszkodtunk ahhoz, hogy szeretetre épülő történetet láttassunk.” Ha jól belegondolunk, erről szól Bandor Éva minden szerepe – és az élete. 
Hiszen ugyanerről és az ő műfaji sokrétűségére szól komáromi színésztársával, Olasz Istvánnal összeállított és számos helyen előadott változatos, színes műsora klasszikus és kortárs magyar költők verseiből SZER+ELEM+EZ? címmel.

 Kapcsolódó kép

További hírek

1966-ban e napon halt meg Tamási Áron, a zseniális erdélyi írónemzedék zseniális tagja. Ábel a rengetegben - idézhetnénk minden sort, de most ez illik ide, valahogy Trianont érzem:

"Bolha is érezhetett valami rosszat, mert velem együtt ő is megállott, és ugatni kezdett. A csendőr azt hitte, hogy a kutya őt ugatja, ami igaz is volt. Lekapta a válláról a puskát, és mérgesen ráfogta a kutyára. Abban a pillantásban biztosan tudtam, hogyha lőni talál, akkor a kutya nem lesz egyedül a halálban, mert vagy én, vagy a csendőr, vagy pedig mind a ketten melléje halunk. Áldott szerencsénkre azonban lövés nem történt, pedig Bolha sem meg nem hátrált, sem az ugatással fel nem hagyott. Hanem volt annyi eszem nekem is, hogy a szerencse farkát ott melegiben megfogjam. Ezt úgy csináltam, hogy odaszóltam szépen a kutyának:

- Bolha fiam, ne ugasd olyan módfelett a vitéz urat!

A kutya rám nézett, ellegyezte farkával a mérgét, és elindult az erdőbe visszafelé. Ezzel azt akarta mondani, hogy jól van, nem ugatom, de akkor látni sem akarom."

--Mi a múltban Ex Libris Díjban részesítettük a Tamási Áron Alkotóházat Farkaslakán, a Tamási Áron Gimnáziumot Székelyudvarhelyen,
valamint Bartók Béla-emlékdíjban 2006-ban a Tamási Áron emlékházat Farkaslakán és a Tamási Áron Színházat Sepsiszentgyörgyön.


Amikor a bántás gyógyír!!!
A svájci közrádió bírálni akart, mi köszönjük. Ime:
A svájci közrádió (SRF) szerint Orbán Viktor igen ügyesen használja ki a maga politikai céljaira a 100 éves trianoni szerződés ütötte sebet: virtuálisan helyreállította Nagy-Magyarországot, de anélkül, hogy ehhez áthelyezte volna a határokat, ami nagy dobás volt a részéről. Mindössze pénz kellett hozzá, igaz, nem kevés, hiszen minden évben óriási összegeket folyósít a szomszéd államokban élő magyaroknak. Iskolákra, egyetemekre, de még a labdarúgásra is. Cserében a kisebbségi magyarság túlnyomórészt a Fideszre voksol, amikor él 2014-ben kapott szavazati jogával. Azaz a környező országokban párhuzamos magyar világ jött létre – magyarázták a svájc közrádióban –, de Trianon fontos jelszó Magyarország napi politikájában is. Például amikor a miniszterelnök a minap olyan fényképet tett fel a netre, amelyen egy földgömb, rajta Nagy-Magyarországgal látható. De ugyanez nyilvánul meg az autók hátulján látható matricákon keresztül is.
(idézve a hvg.hu-ról)

A profikkal ismét felszállt a szabad madár - Dolhai Attila, az Operetszínház tánckara és a Musical együttes kivételes tehetségű, szabad, rögtönzött előadása.
https://www.facebook.com/operettszinhaz/videos/582867719024833/

 Az orvosi egyetem rektora bizonyára tudja, mit miért mond:
A fél világ Magyarországra irigykedik, hogy ezt így meg tudtuk csinálni. A korai restriktív intézkedéseken túl a nagyon fegyelmezett lakosságnak is köszönhető, hogy nem értük el azt a csúcsot, amit a többi ország. Ha ezt nem így csináljuk, akkor sokkal nagyobb baj lehetett volna." - mondta Merkely Béla.
A legtöbb országban adatok hiányában kezdték el a nyitást tette hozzá. - Nekünk vannak adataink, ezek alapján azt kell hogy mondjam, a lehető legjobb időpontban vagyunk a nyitásra. A fertőzöttség ennyire alacsonyan a járvány legelején állhatott.


TRIANON 100. - MILLENNIUM

1896 ezerféleképpen emlékezett a honfoglalásra. Köztük volt a hét monumentális emlékmű:
-A vidékiek közül kettő maradt fenn a mai Magyarországon: a pusztaszeri (a mai ópusztaszeri) és a győrszentmártoni (a mai pannonhalmi).
-A többi mementót elpusztították a területrablás után, a brassói Czenk-hegyre, a Zobor-hegyre, a dévényi, a munkácsi és

a

 

A képen a következők lehetnek: túra/szabadtéri

 

                                                  zimonyi várhegyre állított millenniumi emlékműveket megsemmisítették a fosztogató államok. A képen a zoborhegyi mű.

 

 (Kieg.: Délvidékről jelezték nekem, hogy a zimonyit nem rombolták le, csupán (?!) megcsonkították,)


Akiknek a neve nem mindig hangzik el érdemeik szerint.
HEREND: A Magyar Művészetért Díjat Takács Zoltán, az Árpád-díjat pedig Tamás Ákos iparművészek tervezték. 16 díjunk legszebbjei közé tartoznak. Eleve A Magyar Művészetért Díjrendszer számára tervezték, majd készítették el:
HEREND, A MESTER!