Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár

 ÜTI-VÁGJA A BALLIB KÖZVÉLEMÉNY KOLTAI LAJOS VILÁGHÍRŰ OPERATŐRT, rendezőt, mert tanári állást átallott vállalni a színművészeti egyetem új felállásában.

Huhhh!
Büszkén írom le, hogy Koltai Lajosnak a legnagyobb tisztelettel nyújtottuk át A Magyar Művészetért Díjat 2002. dec-ében tartott gálánkon. S nem akárkik társaságában, velük együtt.
Idézek a korabeli sajtóból, eléggé tényszerű:
"Budapest. A Magyar Művészetért Díj kuratóriuma (Ágh István, Gubcsi Lajos, Korniss Péter, Kő Pál, Makovecz Imre, Martonyi János, Melocco Miklós, Sára Sándor) úgy döntött, hogy ebben az évben többek közt Duray Miklós politikust, közírót tünteti ki a díjjal. Az elismerést a politikus tegnap vette át Budapesten. További díjazottak: Kaján Tibor grafikus, Kocsis Imre festőművész, Koltai Lajos filmművész, Kovács Nagy Mária szobrász, Schrammel Imre kerámiaművész, Jákó István és Gál Sándor népművészek, a Reneszánsz részvénytársaság és a Bereg újjáépítésében részt vevő három építészcsoport.
A tizenöt évvel ezelőtt alapított díjat eddig közel 200 kiemelkedő személyiség kapta meg, többek közt Latinovits Zoltán, Nagy László, Törőcsik Mari, Szokolay Sándor, Esterházy Péter, Szabó István, Sütő András, Szlovákiából többek között Nagy János, valamint Dunaszerdahely városa, a Kortárs Magyar Galéria megalakításáért."
(ujszo.com)

 Jegy.hu | Koltai Lajos


További hírek

 Barbárság a 20. században

75 éve, 1946 februárjában már törvényessé is tették a törvénytelent, amit 1 éve már gyakoroltak. Hány éves állam volt az, amelynek ez a szintje? Ezeréves? No, no. Akkortájt 28 körül.
Népüldözők. Kimondták, leírták szemérmetlenül és elrettentően.
Csehszlovákiában választójogot csak szláv nemzetiségű személyek kaphatnak. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöke pedig imígyen szóla: "A trianoni határoknak előbb vagy utóbb etnikai határokká is kell válniok. ... Lehetővé akarjuk tenni a magyarok békés, zavartalan és rendezett távozását Szlovákiából."
A rend kedvéért írjuk le a múltat, melyből ki akarnának törölni:
A következő 16 vármegye a Felvidék:
Pozsony vármegye, székhelye Pozsony
Nyitra vármegye, székhelye Nyitra
Bars vármegye, székhelye Aranyosmarót
Hont vármegye, székhelye Ipolyság
Nógrád vármegye, székhelye Balassagyarmat
Borsod vármegye, székhelye Miskolc
Zemplén vármegye, székhelye Sátoraljaújhely
Abaúj-Torna vármegye, székhelye Kassa
Sáros vármegye, székhelye Eperjes
Gömör és Kishont vármegye, székhelye Rimaszombat
Szepes vármegye, székhelye Lőcse
Zólyom vármegye, székhelye Besztercebánya
Liptó vármegye, székhelye Liptószentmiklós
Árva vármegye, székhelye Alsókubin
Turóc vármegye, székhelye Turócszentmárton
Trencsén vármegye, székhelye Trencsén

Az ezeréves magyar Felvidék. - Térkép, atlasz, földgömb | Galéria Savaria  online piactér - Antik, műtárgy, régiség vásárlás és eladás


ÚJ KÖNYVEM ELSŐ GONDOLATA
Gubcsi Lajos: Hall még valaki? - Az Ismeretlen Ellenségnek
Történelmi zárványban
Covid-évi hangok. Érzéshullámok.
Bezártak bennünket. Akkor el sem hittük. Láttuk már a kínaiak tíz- és százmillióit maszkokban, a tudósítások egyszerre tűntek groteszknek és a kínai elnyomás filmkockáinak: lám, mit lehet tenni egy egyébként fegyelmezett néppel? Aztán 2020 márciusában minden korábbi negligálás ellenére is, hirtelen irányváltással nálunk is beléptek és azonnal fejbe is csaptak bennünket a szigorú korlátozások,
Az ellenséget senki nem ismerte, ezért a világ legtöbb állama úgy döntött, hogy a legrosszabbra készül fel, s ha kell, megnyomorítja saját népét, legalábbis népe korábbi szokásait. Kínaiak lettünk mi is néhány hét, hónap leforgása alatt.
A maszkok mögött ismeretlen arcok suhannak el mellettünk. A buszokon csak a bizonytalan tekinteteket látjuk. Olyan hülyének tűnök én is, mint ő szemben?
És beszorultunk otthonainkba.

KÉREM, CSAK AZ OLVASSA EL, akit nem zavar, ha dicsérik legújabb könyvemet. LEKTORI értékelés.
Gubcsi Lajos: Hall még valaki?! – Az Ismeretlen Ellenségnek
Lélekmagma
Ha egy szóban kellene összefoglalnom legújabb köteted lényegét, esszenciáját, azt mondanám: lélekmagma.
Bár az eddigieknél rövidebb munkáról van szó, mégis úgy érzem, a mennyiség ez esetben sem csorbította a minőséget, sőt a rövidség, tömörség, még keményebbé, kontrasztosabbá, élesebbé,
világosabbá teszi mindazt, amit láttatni akarsz.
Érzek benne valami olyat is, ami merőben más, merőben új, sőt fölötte áll az eddigieknek. A megélt sors bölcsessége, felülemelkedettsége, távolságtartása, vagy éppen közelítése az, amely kiérzik az indító kérdésfelvetésektől kezdve a spirituális-érzéki gondolatszövésen át a summázatig.
A jelenlegi bezártsági, bizonytalansági helyzet olyan feszültségeket indukál az emberben, mindannyiónkban, amit azonban nagyon nehéz megfogni, megfogalmazni, szavakba önteni. Ez neked a legújabb kötetedben minden eddiginél magasabb szinten és felfokozottabb érzelmi hőfokon, bár mégis mértékletes visszafogottsággal, sikerült. Egy rendkívül érett, kifinomult, egyszersmind felelősségteljességet tükröző gondolatfolyam formájában fogalmazod meg azt a belülről feszítő életérzést, a tehetetlenség, a félelem, a meghatározottság, a bezártság élethelyzetében vergődő ember életérzését, amelyet egyszerű szavakkal nehéz kifejezni. Csak különleges idegvégződések érzékenységével megáldott költői véna tudja letapogatni, leképezni és elénk tárni mindazt a megfoghatatlant, amit mindannyian átélünk ezekben a napokban.
Itt és most íme az ember (ecce homo). A ma embere, aki azt hiszi elbizakodottságában, hogy mindenre képes, és mindennek az ellenkezőjére is, ezért legyőzhetetlen. S mégis most azt éljük meg, hogy legyőzhetetlenségünk nagyon is sebezhető.
Gondolataid, érzéseid mindannyiunk ki nem mondott gondolatai. Szánkba adod, amit mindannyian legbelül érzünk, de nem vagyunk képesek szavakba önteni. Csak félrecsúszott mondatokba, pótcselekményekbe, sóhajokba szökik fel belőlünk. Ezért teremtette a Jóisten a költőt, hogy helyettünk is kimondja a kimondhatatlant.
Annyira szürreálissá vált mindaz, ami körülvesz bennünket, annyira kifordult magából a valóságunk, annyira lidércnyomásra, delíriumos rémálomra hasonlít az, amibe belepottyantunk, ami közepette élnünk kell a hétköznapjainkat, annyira nem tudjuk, meddig, hogyan, miért, hogy szinte belénk szorul, belénk sül a szó, és állunk tétován, megrökönyödve, várva a megváltást. Embert, jellemet próbáló, formáló időszak ez, amikor ki-ki megmutatja magát, akaratlanul is, igazi arcát nem tudván leplezni. Tűrő- és alkalmazkodóképességünk, sőt segítőkészségünk nap mint nap próbára tétetik.
Előhívódik, mint a hajdani, mára már elévültté vált fotón a fehér és a fekete, a fény és árnyék, ahol a kontrasztok élesen szétválnak. A szeretetnek, szerelemnek, családnak, barátságnak soha nincs nagyobb jelentősége, mint ilyenkor. Tudni hová tartozunk, mibe, kibe kapaszkodhatunk. Csak ez képes megtartani.
A próza, a vers, a verspróza vagy prózavers egymásba kapaszkodva, összefonódva, szinte zenélve, egymásra rímelve vagy feleselve, alkotja ezt a pandémia kori, zseniálisan okos és szép gondolatfolyamot, amelyben a bezártság, a mulandóság, a hiábavalóság érzésének felerősödése indukálja a nagy sorskérdésekre való válaszkeresést, miközben a képzelet mind magasabb régiók felé és mind messzebbre szárnyal, amelynek borongósságát olykor fanyar humor, keserédes melankólia, játékos allegóriák, szójátékok, képzelettársítások oldják, cizellálják, s teszik derűsebbé, bizakodóvá.
Nagyon mélyről fakadó hangok, érzéshullámok ezek, mintha a lélek legbensőbb, legérzékenyebb rétegei, rezdülései, magmatikus forrongásai törnének a felszínre, megpróbálva kibontani a mindent
elfedő felszíni kéreg alól a lényeget, az élet korok és idők feletti lényegét, amely minden szenvedély forrása és táplálója, amelyben ott van a lét és nemlét, a fájdalom és öröm, az elmúlás és feltámadás, a szürreális és valós, amely végül is mindig ugyanahhoz a kiindulóponthoz tér vissza, a szerelem és szeretet, a család, az otthon és a haza éltető erejéhez és fontosságához. Ennél a pontnál visszautalhatunk nagy költőnk, Petőfi, szállóigévé vált verssorára, miszerint „haza és szerelem, e kettő kell nekem”, majd konklúzióként Madách soraira, hogy „ember küzdj és bízva bízzál”. Ezek a soha el nem évülő gondolatok kapnak e kötetben is ismét sajátos színt és aktualitást, megerősítést és a jelen helyzethez igazodó újabb dimenziókat. Érett, erőteljes, elkötelezett ez a hang, amely a maga természetességében, mesterkéletlenül szólal meg, s minden zord dilemma, sötét előérzet ellenére optimista kicsengésű, bizakodó, reménykedő, reménykeltő.
Az írásokhoz Salvador Dali képei adnak képi és hangulati illusztrációt a gondolati és lelki rokonság valamiféle különös szimbiózisát hozva létre, ráerősítve a költői formába öntött, erős érzelmi töltetű, filozofikus, meditáló, egyben nagyon is valós mondanivalóra.
Varga Bótos Anna

Legújabb könyvem záró szavait idézem, mint credot:
Gubcsi Lajos: Hall még valaki?! – Az Ismeretlen Ellenségnek
"Magyarország adós azzal a stratégiával, amely az idők végezetéig segít számottevő magyar nemzeti erőnek megtartani erdélyi honfitársainkat. Van, volt, és mindig is lesz ennek történelmi mércéje, az egyetlen igazságos. Hogyan tekintenek ránk, mint szerető, hű anyjukra az erdélyi magyarok, mint példára és reménységre? Mint egy nagy toronyra a széthulló tájban."

ÉS ÍME AZ ÚJ KÖNYVEM, SZERETTEL AJÁNLOM
Gubcsi Lajos: Hall még valaki? - Az Ismeretlen Ellenségnek
Tartalomjegyzék:

Történelmi zárványban
(Covid-évi hangok. Érzéshullámok.)

I. … téptem, hogy majd lágy legyen

II. Nagy torony a széthulló tájban

 

Az Országos Széchényi Könyvtára Magyar Elektronikus Könyvtára - ahol közel 80 könyvem elérhető - csodákra képes, tegnap adtam le, ma már meg is jelentették. S ez minden esetben így működik, köszönet érte. (a mellékelt illusztráció Salvador Dali egyik festménye)