Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Gubcsi Lajos életrajza - 75 év

Gubcsi Lajos - 75

ÖNÉLETRAJZ

Név: Gubcsi Lajos PhD

Szül: 1948. június 7. Kiskunfélegyháza

1970 Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Szak, közgazdász diploma, angol, német és orosz felsőfokú nyelvvizsga. 1971 egyetemi doktori disszertáció nemzetközi pénzügyekből, 1973 MÚOSZ újságíró diploma, 1978 MTA Közgazdaságtudományok kandidátusa, nemzetközi pénzügyek témában, 1986 címzetes egyetemi docens.

1970-74 a Magyar Rádió, majd 1974-80 a Magyar Tv szerkesztő-műsorvezetője, 1980-83 az Akadémiai Nyomda ált. igazgatóhelyettes, 1983 a kiadó és a nyomda igazgatója, 1984-89 a Magyar Ifjúság c. hetilap főszerkesztője.

1990-1996 a G+L Pénzügyi Kft. ügyvezetője, 1994-97 A Magyar Művészetért Kht. ügyvezetője, 1997-2007 a GL-4 pénzügyi-marketing tanácsadó kft ügyvezetője

2007-2010 A Magyar Művészetért Kft. ügyvezetője, 2010-2011 a HM Zrínyi Kft. ügyvezetője, 2011- G Marketing & Média Kft. ügyvezetője.

1987 óta A Magyar Művészetért Díj, majd Díjrendszer alapító elnöke. A díjrendszerhez 16 különféle díj tartozik, „zászlóshajójuk A Magyar Művészetért Díj, amelyből eddig 370 díjat adtak át a művészetek valamennyi ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban. Mellette létrehoztak további 15 díjat, s így 9összesen kb. 1550 díjat adtak át eddig. 2022-ben a 35. évfordulón tartották a 45. jubileumi díjátadó gálát.
2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia pártoló tagja, 2011 óta a Magyar Atlanti Tanács tagja.

 

Alapított közéleti szervezetei, díjai:

1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági Egyetemen

1973-78 Országos Előadói Iroda

1980 – Fiatal Közgazdászok Országos Szervezete alapító elnöke

1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány

1987-89 Magister Alapítvány

1987 A Magyar Művészetért Díj

1994 A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság

-1996-ban megalapította a művészi ágak integrált, Vándorúton - A Magyar Művészetért Élőtárlata című kiállítását, tárlata vezető kortárs művészek mintegy 50 alkotásából áll

1997 Magyar Közgazdasági Társaság Kommunikáció Szakosztályának alapító elnöke

2002 Kossuth Lajos- és Széchényi Ferenc emlékszobor adományozása a közélet szereplőinek Herenddel közösen

2004 A Magyar Művészetért – Bubik István-díj

2005 A Summum Bonum Díj alapítója magyar orvosok elismerésére

2006 a Bartók Béla-emlékdíj létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen

2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj alapítása Herenddel

2007 Árpád fejedelem díj alapítása Herenddel

2008 Mátyás király-díj alapítása Herenddel

2009 Petőfi Sándor-emlékdíj alapítása Herenddel

2009-2038 időszakra a Gubcsi Lajos Ex Libris Díj alapítása

2010- Magyar Művészek Köre Egyesület közhasznú szervezet alapító elnöke, 2023 óta A Magyar Művészetért Egyesület néven

2010 Széchenyi István-emlékdíj Herenddel

2010 Rákóczi Ferenc-díj alapítása Herenddel

2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel

2012 A Színész Díj alapítása Herenddel

2013 Zrínyi Ilona Díj alapítója Györfi Sándor szobrászművésszel

 

-2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak ajándékozta az Őseink nevű szoborcsoportot, Györfi Sándor alkotását „Hun, magyar és kun őseink szeretett emlékére”.

-2007 őszén az Élet című szoborcsoportot ajándékozta a Székelyföldnek, „Hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll. Melocco Miklós és Györfi Sándor alkotása..
-2007. június 13-án felavatta A Magyar Művészetért Szoborkertjét, annak történelmi szoborcsoportját: itt 2002 óta állítanak fel szobrokat, összesen 16 köztéri méretű szobrot. Külön fejezetet alkot a „Meghalt, mert magyar – Az ártatlan áldozatok bennünk élnek” 2018 óta.

 

- 2006 - a Kun Himnusz társszerzője, zene Szabados György

-2010 Az Ismét Vereckénél című Rákóczi rockballada (zene Benkő László) és a Kun Himnusz társszerzője (zene Szabados György)

-2014 – 1514 – Magyar pokol című Dózsa-opera librettójának írója (zene Ökrös Csaba)

 

KÖNYVEI: 80 könyv szerzője, ezen belül 10 könyv önálló szerkesztője. A 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a magyar kultúrával összefüggő művészettörténeti albumok, és saját lírai és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sorozatba foglalta a Kárpát-medence magyarságát „Üzenet a végekről” címmel. Sok száz cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban. Szerkesztett művei közül kiemelkedik az „1000-1100 év a Kárpát-medencében” és „A hazáért mindhalálig” magyar és angol változata. Legújabb, 13 részes történelmi kisregény sorozata a „13 ördögi év – A máglyától Mohácsig 1514-1526”, illetve ezek összefoglaló kötete, egyben szerzői munkássága fő műve: „Tánc a pokol tornácán 1514-1526 (megj. 2020-26).

Valamennyi műve jelen van az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában.

 

1971-2011 között született 8 gyermekének az édesapja.

 

 

 

További hírek
1. Jánosi András a maga és a Hungaricus nevében az alábbit írta nekünk, amikor közöltük Ex Libris Díjuk hírét. Igazi kutató, zenei csemege:
"Amikor még 2021-ben felfedeztem, hogy Magyarország régi hangszeres zenéjének Felvidéken kicsiszolódott változata maradt meg, illetve élt tovább a Partiumban és Erdélyben, elmentem Domokos Máriához, hogy észrevételemet megvitassam vele. Az édesapja, Domokos Pál Péter könyve (Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században) dallamanyagának tanulmányozásával kezdtem ezirányú kutatásaimat negyven éve. 

Mária meghökkent felismerésemen, de igazat adott nekem és megjegyezte, hogy a zenekutatók korábban nem vették kellően  figyelembe, hogy szinte az összes 18. századi zenei kéziratunk felvidéki. 

A kéziratok zenei anyagáról azonban kezdetben Mária azt gondolta, hogy „udvari zene”, ugyanis a zenei kéziratok mind főnemesek gyűjteményei. Amikor azonban egyre több általunk készített hangfelvételt mutattam meg neki, amelyeken a kéziratok dallamait szólaltattuk meg, már ő is úgy látta, hogy a gyűjtemények nem „udvari” zenét tartalmaznak, a dallamokban ugyanis régi stílusú népdalaink zenei jellegzetességeit fedezhetjük föl. Vagyis a 18. század elején, Felvidéken, a főnemesség (a nemzeti érzésű főnemesség) köreiben még élt az a trend, ami annak idején Mátyás király udvarában, hogy élni kell azt a kultúrát, amivel a nép él és ismerni kell a nyugatit. (Galeottó Marzio írta le Mátyás udvaráról, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanazokat a dalokat éneklik és ugyanazokat a táncokat táncolják, mint az egyszerű pórnép. Más híradásból viszont tudhatjuk, hogy Mátyás a nyugaton divatozó táncokat is kiválóan tudta.) - Barátsággal Jánosi András



2. Terék József tárogatóművész 2022-ben vette át az Ex Libris Díjat, az ideihez íme a szép gondolatsort írta:

"Tisztelt Gubcsi Lajos úr! Őszinte szívvel gratulálok a díjrendszer professzionális működtetéséhez, illetve az idei díjátadóhoz, a díjazottaknak! Idén is kiemelkedő személyek kapják az elismeréseket! Én is az Ex Libris-díjasok sorát gyarapítom és egyszer megkérdezték tőlem, hogy: ez milyen díj? Állami kitüntetés? Mondtam, hogy nem az, de ugyanolyan rangos. Erre azt felelték, hogy: az biztosan nem olyan. Én pedig igazat adtam neki! Mert képviselhet igazi művészeti és emberi értékeket megbecsülő nézetet és az adományozó személy vagy szervezet és szellemisége rangosabbá teheti azt; ez által hazai és nemzetközi megbecsülése is nagyobb lehet idővel, mert teljesen más az adományozás rendje. Ilyen a Magyar Művészetért Díjrendszer is, ahol azok az emberek kapják az elismeréseket, akik méltán és minden kétséget kizáróan kiérdemelték. Én kívánom önnek, hogy még hosszú éven át tudja adományozni az elismeréseket, mert hatalmas értéke van, eszmeileg és szakmailag egyaránt. És ehhez kell az ön személye!"

Terék József tárogató-szólamai Ex Libris Díja átvételekor A Magyar Művészetért Szoborkertjében 

https://www.youtube.com/watch?v=gztHOrDxIjY


27 díjjal, ami csúcs
ITT A 47. GÁLA HAMAROSAN. ÍME A TELJES NÉVSOR - e perctől nyilvános.
A Magyar Művészetért Díjrendszer 37 évének legátfogóbb díjazotti együttese, díjátadása épp 1 hónap múlva. E levél előzetes meghívó.
Aznap a legnagyobb magyar népzenei ünnep is egyben,
2024. jún. 13. 17-19:00 Budapest, XXII, Klauzál Ház
-A Magyar Művészetért Díj
CsíkiSzékely Múzeum Erdély
MolnárLevente operaénekes, Erdély
Porteleki László népzenész
Rátóti Zoltán színművész
Salamon Beáta népzenész
-Zrínyi Ilona-díj
Nagy Tímea olimpiai bajnok
-Árpád fejedelem-díj
Rákóczi Szövetség
-A Színész Díj
ifj. Vidnyánszki Attila színművész
-Ex Libris Díj
Agócs Gergely népzenész,Felvidék
Barabás László néprajzkutató, Erdély
Dezső Attila népzenész, Erdély
Falath Zsuzsanna muzeológus, Felvidék
Fazakas Zoltán József dr. ügyvéd, Erdély-Magyarország
Frigyesy Ágnes és a Budapesti Székely Kör
Hollós László szerkesztő
Jánosi András és a Hungaricus magyar régizene,népzene Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Erdély
Kovács Ferenc festőművész
Kovács Márton népzenész
Kuczera Barbara népzenész
Molnár Péter népzenész
Nagy Perge László grafikus, Délvidék
Péter Tamás népzenész
Porteleki Zoltán népzenész
Romániai Magyar Dalosszövetség, Erdély
Schön György közművelő, közösségszervező
Szilágyi Tóni népzenész, Erdély
Vendégművész Varga Miklós énekes és Schramek Géza színész

VADONATÚJ VIDEOFILM 6 PERCBEN
A NŐ Gubcsi Attila ecsetében

videón
SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉKOM MÁTÓL MINDEN OLVASÓMNAK - BÁR SZÜLETÉSNAPOM CSAK JÚN. 7-ÉN LESZ.
Gubcsi Lajos lírájának, prózájának, általában írói-költői munkásságának három legfontosabb témája: hazánk a Kárpát-medencében, ő és mindenkori családja, valamint – A NŐ. Ez utóbbiról adott életműszintű összegzést szerzői estje Kiskunfélegyházán a Petőfi Könyvtárban 2024. március 7-én a Nőnap tiszteletére, Schramek Géza színművész szerkesztésében és előadásában – ez utóbbit Gubcsi Lajos találóan nem előadásnak, hanem egyszemélyes, lebilincselő színdarabnak, életteli „tragikomédiaként” köszönte meg, mellyel az ó írásai helyén egy új mű is született ezzel.

és A Magyar Művészetért Galériájában

Ismét Vereckénél c. Rákóczi-balladánkat Benkő Lászlóval írtuk s mutattuk be történelmi várakban, Munkácson, Ungváron, Sárospatakon, egyebek mellett Varga Miklós és Gubás Gabi felejthetetlen hangján
Az első rész itt érhető el:
A 2. rész meghaladta az 500. megtekintést