Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Ahogyan elkezdődött, mesés volt
A Magyar Művészetért első díjátadó gálája a Nemzeti Színházban, 1988. november 11.

https://www.youtube.com/watch?v=8FKjlRuJAc4&t=820s

Jelenetek A Magyar Művészetért Díj kuratóriumának a gálát megelőző üléséről.
A kuratórium tagjai közül a felvételeken látható Pozsgay Imre, Sinkovits Imre, Czine Mihály, Korniss Péter, Markó Iván, Sára Sándor, Csoóri Sándor, Makovecz Imre, Gubcsi Lajos, Kósa Ferenc, valamint a díjak előkészítésében részt vevő Pálfy G. István, Ablonczy László, Habuda Judit. Nem tudott jelen lenni Sütő András, Cserhalmi György és Szokolay Sándor.

A Magyar Művészetért Díjat az első gálán kapta: Bubik István Dobos László Gulyás Gyula és Gulyás János Györgyfalvay Katalin Kerényi Imre Kubik Anna Mészöly Miklós Muzsikás együttes Novák Ferenc Orosz János Samu Géza Sík Ferenc Szabóky Zsolt Szécsi Margit Vass Lajos 

A Magyar Művészetért Posztumusz Díjat kapta:: B. Nagy László Harag György Huszárik Zoltán Kondor Béla Latinovits Zoltán Martin György Szilágyi Domokos 

A Magyar Művészetért Díj azóta is létezik, 1987-es alapítása óta immáron 34 éve. Jelenleg is készül következő, jubileumi. 45. díjátadó gálájára Budapesten, Trianon 101. évfordulóján, 2021. június 4-én. A díj azóta díjrendszerré vált, összesen 16 díjat alapítottunk. 

 A képen Sinkovits Imre és Kubik Anna az Advent a Hargitán előadásán, amely előtt a díjátadásra sor került.

  Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Sütő András: Advent a Hargitán

 

További hírek
Mint jeleztem, megkaptam mindkét kínai oltást.
4 NAPPAL KÉSŐBB ÍGY NÉZNEK KI A TÜNETEK. Előnyömre váltak...
(a fotót 1987-ben Stalter György készítette az egykori császári fővárosban, Hsziánban)Lehet, hogy egy fekete-fehér kép erről: 1 személy

A TANÍTÁS HELYE AZ ISKOLA.
Megint jönnek a köröztetők, hogy írjuk alá, hogy nem értünk egyet az iskolakezdéssel.
Ha viszont az lenne a rendelet, hogy NEM indulnak az iskolák április 19-én, a köröztetők most köröztetnék a levelüket, hogy kinyitni, kinyitni, nyitnikék!
Küldözgetik a körözvényt, amit saját maguk saját ízlésükre megfogalmaztak. Miért nem a tükörrel beszélik meg kettesben?
Végre indul a suli! - köröztethetném én is a petíciómat. Nem teszem, mert én csak egyszerű szülő vagyok.
Az iskoláról nem én döntök.
Tisztán személyesen és halkan: jó lenne már, ha a gyerekek mehetnének a suliba, ők is így érzik, vágynak a társaikra, barátaikra, tanáraikra, arra, hogy létezzen végre a személyes diák-tanár kapcsolat.
Hajrá, gyerekek, csendesebben, szülők. Ki-ki a kaptafájánál...
Meg különben is, miért lesz magánzsibvásár a közösségi élet és a döntés arról? Nincs kivel megbeszélni otthon?

 Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg


3.000.000-hoz közelít a beoltottak száma, úgy látom, néhány napon belül eléri azt.
Kedves Barátaim, van fogalmatok, átgondoltátok, milyen bődületes szám a 3 millió? Ha három emberrel együtt állsz valahol, bárhol, családban, buszon, közülük egyet már beoltottak? És ezt megszorzod 3.000.000-val.
Elképesztő logisztikai, egészségügyi, rendszerszervezési feladat. Hogy naponta éppen annyi jusson éppen oda a 3300 magyar helység közül, vagy a sokkal több oltási pont közül, amennyi embert előtte értesítettek, hogy eleve: értesítsék őket menetrend szerint, s minden percre pontosan működjön az oltási helyiség fertőtlenítésétől a számítógépes nyilvántartás működtetéséig, a dolgozó asszisztenstől és orvostól az esetleg elhagyatott beteg érkezéséig. ???? Bele tudtok gondolni, hogy ekkora és ilyen feladattal, ilyen méretű közszervezéssel nem találkozott Magyarország azóta, hogy a romba döntött országot valahogyan a semmiből újra kellett építeni a második világháború után?
Csak egyetlen példa: Ha menet közben úgy döntenek, hogy OK, be kell oltani soron kívül a pedagógus-óvónő kört is, akkor ezen új szempont alapján újra felosztani az egész országot - hiszen ők mindenütt ott vannak, esetleg csak 1-2 tanító kis helyeken -, és a megszabott határidőben ők is az egész országban megkaphassák az oltást kivétel nélkül?
És hány más szempont szerint kell még végrehajtani ezt a gigászi feladatot?
Szokták írni, hogy emeljük meg kalapunkat az orvosok előtt mindezek láttán. Megemelem. De erre biztatok mindenkit atekintetben is, hogy emelje magasba kalapját az egész rendszer hatásos működése láttán is. Mégpedig büszkén. Olyan országban él, amely képes ilyen teljesítményre együttesen minden szférában: az egészségügyben, a kormányzati irányításban, a közigazgatás egészében, és nem utolsósorban a lakosság stabil bizalmában, hogy igen, elhárítjuk ezt a brutális veszélyt is.

Soha nem lesz vége? - Soha nem lesz vége.
És most meghalt Szomjas Gyuri, a nagyszerű filmrendező. A Balázs Béla-díjat 1986-ban, a Kossuth-díjat 2005-ben kapta meg. A Magyar Művészetért Díjunkat a 2018-as gálánkon vette át, itt készült a fotó. A filmcímekről fogják tudni, milyen alkotó volt: Talpuk alatt fütyül a szél, Kopaszkutya, Falfúró, Roncsfilm

A táncházmozgalom és az autentikus népzene filmen való megörökítésének volt az atyja. Azonosult velük. 81 éves volt. Ja, és a szerénységnek is az atyja.

 Nem érhető el leírás a fényképhez.



 A LEGJOBB KÉZBE KERÜLT!!!!

Benkő Imre fotóriporter, -művésznek ítélték oda a Fotóriporteri Életműdíjat.
Mi pedig mintegy 20 évvel ezelőtt A Magyar Művészetért Díjjak tüntettük ki, albumaimban többször is idézhettem zseniális fekete-fehér fotóit, pl, ezt itt, Ózdról, a kohóból. Kell ehhez kommentár?
Nem, csak őszinte gratuláció!

 © Benkő Imre - Csirmaz Miklós villanyszerelő. Ózd, 1989


Még Húsvét...
Két kép egymás mellett legújabb könyvem legelejéről, mindent kifejez: Krisztus, Melocco Miklós műve a Szoborkertemben, valamint Ökrös Csaba, amikor még itt volt köztünk a Szoborkertben, amikor még nem ment fel az égbe.
Gubcsi Lajos: Arcpillanatok – A Magyar Művészetért Arcképcsarnoka