|
|
 |
|
 |
|
|
A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gálája 2024. jún. 13
27 díjjal, ami csúcs
ITT A 47. GÁLA HAMAROSAN. ÍME A TELJES NÉVSOR - e perctől nyilvános. A Magyar Művészetért Díjrendszer 37 évének legátfogóbb díjazotti együttese, díjátadása épp 1 hónap múlva. E levél előzetes meghívó. Aznap a legnagyobb magyar népzenei ünnep is egyben, 2024. jún. 13. 17-19:00 Budapest, XXII, Klauzál Ház -A Magyar Művészetért Díj CsíkiSzékely Múzeum Erdély MolnárLevente operaénekes, Erdély Porteleki László népzenész Rátóti Zoltán színművész Salamon Beáta népzenész -Zrínyi Ilona-díj Nagy Tímea olimpiai bajnok -Árpád fejedelem-díj Rákóczi Szövetség -A Színész Díj ifj. Vidnyánszki Attila színművész -Ex Libris Díj Agócs Gergely népzenész,Felvidék Barabás László néprajzkutató, Erdély Dezső Attila népzenész, Erdély Falath Zsuzsanna muzeológus, Felvidék Fazakas Zoltán József dr. ügyvéd, Erdély-Magyarország Frigyesy Ágnes és a Budapesti Székely Kör Hollós László szerkesztő Jánosi András és a Hungaricus magyar régizene,népzene Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Erdély Kovács Ferenc festőművész Kovács Márton népzenész Kuczera Barbara népzenész Molnár Péter népzenész Nagy Perge László grafikus, Délvidék Péter Tamás népzenész Porteleki Zoltán népzenész Romániai Magyar Dalosszövetség, Erdély Schön György közművelő, közösségszervező Szilágyi Tóni népzenész, Erdély Vendégművész Varga Miklós énekes és Schramek Géza színész
|
További hírek
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Erdély szellemében - Ex Libris Díjjal mondunk köszönetet dr. Fazakas József Zoltán ügyvédnek A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján jún. 13-án, kezdem is azzal, hogy miért....
Dr. Fazakas Zoltán Józsefnek adott díjunk fő indoka az a hihetetlen magasszínvonalú, elkötelezett és szülőföldjéhez hűséges szellemi munka, amellyel szinte naponta a magyar közvélemény elé tárja az erdélyi magyarság legjelesebb személyiségeinek, tetteinek, eseményeinek sokszor meghatóan alapos részleteit. Ebben szinte példa nélküli – éppen ezért kívánunk sok hasonló szellemi versenytársat mindnyájunk, az Erdélyt szeretők javára.
Marosvásárhelyen, református családban született 1983-ban. Jogász diplomáját a „Tanulmányi Emlékérem” arany fokozatával 2007-ben vehette át „summa cum laude” minősítéssel a Miskolci Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Doktori Iskolájában a doktori fokozatot 2021-ben szerezte meg „summa cum laude” minősítéssel a magyar és román nemzeti eszme összehasonlító jogi vizsgálatáról. 2011 tavaszán sikeres jogi szakvizsgát tett és megalapította a Fazakas Ügyvédi Irodát, amelynek keretei között napjainkig is ügyvédi hivatását gyakorolja.
A hivatásgyakorlás és a tudományos munka eredményeként 2016-ban Wolters Kluwer Jogászdíjban részesült, 2018. szeptemberétől kezdetben tanársegédként, majd adjunktusként, később egyetemi docensként tanít. 2023-ban a Magyarságkutató Intézet szakmai és operatív főigazgató-helyettesévé nevezték ki. A határon túli magyar közösségek sorsát szívén viselve 2023 februárjától Kolozsváron a SAPIENTIA Egyetem Jogtudományi Intézete oktatójaként a magyar jogászképzésben is részt vesz, s egyéb magyarországi kutatásokban is, elsősorban az alkotmányjog és a jogtörténet területén. Ellátja az Erdélyi Jogélet szakterületi felelős szerkesztői feladatait is.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
ÉS ISMÉT A FELVIDÉKÉRT - A Magyar Művészetért 47. gáláján Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesül Cirill atya, ferences szerzetes, aki 22 éven át volt Érsekújváron a hit és a hívők bázisa.
Kovalcsik Cirill atya, ferences szerzetes: Jelenleg a budai ferences templom lelkésze, tanít a Szentendrei Ferences Gimnáziumban, korábban a szlovák tartományfőnök meghívására vállalta el a felvidéki missziós munkát Érsekújváron, s ott 22 éven át nemcsak jó pásztorként lelkiismeretesen gondozta az ottani magyar katolikus hívőknek a lelki világát, hanem a város egész magyar közösségének meghatározó és megbecsült személyiségévé tudott válni. A szorosan vett lelkipásztori munka mellett, több kisebb közösség formálódott, melyekben mélyebben lehetett megélni a nagyobb közösséghez tartozást. Erősítette a magyar nemzethez való tartozást. Érsekújvár 2003-ban Pro urbe-díjjal ismerte el, 2019-ben polgármesteri díját kapott, a Rákóczi Szövetség pedig 2010-ben Esterházy-díjjal tüntette ki, 2023-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át. Közösségteremtő és közösségformáló ereje miatt nagy tisztelet övezi személyét. Identitásőrző küldetése pótolhatatlan a városban. Cirill atya arról nevezetes, hogy szinte minden ferences templomot látogató érsekújvári magyar hívőjét név szerint ismer, a gyerekeket is, akikkel külön foglalkozik a miséken, és többször előfordul, hogy megszólítva valamelyiküket, bevonja őket az istentiszteletbe.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Ex Libris Díjban részesül a Romániai Magyar Dalosszövetség jún. 13-án A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Trianon gazsága után az irodalommal és színművészettel egy időben az erdélyi magyar énekkarok – mint hamarosan az egész magyar szellemi élet - megtalálták szerepüket az a magyarság művelődési életében. A számos városban és faluban sok évtizedes múltra visszatekintő régi "dalárdák" mellé újonnan alakult kórusok sorakoztak fel egyre nagyobb számban, s 1921. november 13-án Brassóban 30 énekkar küldötte kimondotta a "Romániai Magyar Dalosszövetség" megalakulását. Ez a magyar dal- és zeneegyesületek országos keretbe tömörítésével a karének, dal- és zeneirodalom ápolását tűzte ki célul, s különféle versenyeket, karmesteri tanfolyamokat, ünnepségeket, hangversenyeket vett tervbe. Könyvtárakat és kottagyűjteményeket teremtett, pályadíjakat tűzött ki, szaklapot, zeneműveket adott ki. A Romániai Magyar Dalosszövetség különösképpen a történelmi Erdély területén működő magyar ajkú amatőr
világi és egyházi énekkarok, fúvószenekarok, hagyományőrző és régizene-együttesek szakmai és szellemi támogatója. A több, mint száz esztendős történelme során a Dalosszövetség mindenkori és legfontosabb szerepvállalása az erdélyi műkedvelő zenei közösségek felkarolása, a magyar zenei anyanyelv megélési lehetőségeinek biztosítása, ezáltal a magyarságtudat megerősítése, a magyar és erdélyi zenei anyanyelv átörökítése, múltunk és jelenünk zenei-szellemi értékeinek továbbadása.
Ahogyan büszkén mondják: Jelen vagyunk dalainkkal egész Erdélyben, „angyalkáink”, vezetőségi tagjaink, regionális képviselőink s dalnokaink mélyről feltörő énekekkel képviselnek bennünket. Elnökük Dr. Csákány Csilla PhD zenetudós adjunktus. Kolozsvárról, de Marosvásárhelyről és Nagyváradról is – a teljes erdélyi térben. ld fotó
| | | | |
| | | |
A díjat Gubcsi Lajos adja át - Herenddel közösen alapították 2007-ben
ÁRPÁD FEJEDELEM-DÍJAT nyújtunk át a RÁKÓCZI SZÖVETSÉGNEK A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján, jún. 13-án
Rákóczi Szövetség
Munkába vetett hitük egy tömör mondat: AZ IGAZ ÜGYET NEM HAGYJA EL AZ ISTEN! A magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar közösségek és kiemelten a magyar fiatalok érdekében vállaltak missziót. Évente el 80 központi programjuk több mint 100 ezer embert, elsősorban fiatalokat érint. Tevékenységünk két oszlopa: a külhoni családok magyar iskolaválasztásának segítése, valamint a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyar fiatalok közti kapcsolatok építése.
Felsorolhatatlanul gazdag az a tevékenység, amit a Rákóczi Szövetség folytat a Kárpát-medence összetartozásáért. Jelzők helyett jelképesen felvillantunk beszámolójukból egy-egy mozzanatot pl. az 1 évvel ezelőtti időből: Júniustól szeptemberig 7 vitorlás tábor, 3 összmagyar középiskolás tábor, egy lengyel-magyar diáktábor, a kárpátaljai néptánctábor, a Rákóczi Szabadegyetem, a Déryné Színjátszó Tábor, 4 anyanyelvi tábor, az összmagyar tanártábor, az egyetemista tábor, a székesfehérvári színjátszó tábor és a nyár végi ukrán diákok tábora 32 országból 13 042 magyar diákot és tanárt fogadott. Ősszel is sor került a középiskolások körében népszerű felvidéki sétára és partiumi kirándulásra. Ott voltunk 300 középiskolás vendégünkkel a várpalotai Trianon Múzeum megnyitóján. Az október 23-i nemzeti ünnepen 7 ezer középiskolás utazhatott Diákutaztatási Programunkkal határon túlra ünnepelni. A Gloria Victis 1956-os budapesti emlékünnepségre több mint 2500 középiskolás és egyetemista vendégünk érkezett. Ennek keretében megvalósult a hagyományos történelmi vetélkedő és ezzel egyidőben az emlékév adott apropót a Madách200 Kárpát-medencei Középiskolai Irodalmi Vetélkedőnek is. A novemberi és decemberi hétvégéken fogadtuk a hazai felsőoktatásban tanuló diaszpóra ösztöndíjasokat, a külhoni tanítónőket és óvónőket és a Kárpát-medencei tanárhálózatunk tagjait. Tagságunk év végére elérte a 34 663 főt, köztük 2 ezer új taggal 22 éves átlagéletkorral.
A képen az Árpád fejedelem-díj, Csáky Csongor elnök és a logójuk, programtervük
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
SZILÁGYI TÓNI ERDÉLYI ZENÉSZ EX LIBRIS DÍJA A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján jún. 13-án Budapesten Szilágyi Tóni: Szamosújváron született, ott is él, lakik. Sokoldalúan képzett zenész, tíz hangszeren játszik: gitár, basszusgitár, zongora, nagybőgő, hegedű, brácsa, harmonika, dob, picit kobzán is játszik, énekel. Az utóbbi tíz évben a hegedűvel és a gitárral foglalkozik, de a szíve csücske a zongora. Öreg cigány muzsikusoktól tanult hegedülni, ifjú korában értük és hozzájuk járva a vidéket ellesni a fortélyokat. A Nagyvárad Néptáncegyüttes tagja volt több, mint 5 évig, játszott a Budapesti Magyar Állami Népi Együttesnél, megalapította a PutriPop együttest, a Parno Graszt zenekarhoz hét éves közreműködés kötötte, 2022-23 között a zenekar tagja volt, s játszott a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesnek.
| | | | |
| | | |
SCHÖN GYÖRGY IS EX LIBRIS DÍJUNKBAN RÉSZESÜL A Magyar Művészetért Díjrendszer gáláján jún. 13-án Budapesten.
Schön György közművelő, közösségszervező:
Az immár 35 éves Háló Közösségi és Kulturális Központ oszlopa, össz-kárpát-medencei mozgalmuk délvidéki fő menedzsereként az elmúlt 20-25 évben főleg szűkebb szülőföldjén. Nagybecskerek vidékén, a Bánságban, vagy Erdélyben nyújtott sokarcú támogatást az ottani magyar kulturális közösségeknek, ez minden lelkületét kitölti. Budapesti klubjukban korunk élő legendáinak meghívásával formálják a közös szellemi erőt, önzetlen misszióvállalással. Schön György neve fogalom a határon túl. A Háló programjait látva példamutató örömmunkával terítik meg a határtalan magyar kultúra asztalát. Nem a jobb jövőt várják, hanem a jelent alakítják "határok nélkül." Deseő Csaba hegedűművésszel együtt 2008 októberében alapították a Háló Jazz Klubot, amely már Budapest ismert zenei színfoltja. Jómaga nagyszerű költők verseit zenésíti meg és adja elő, ahogyan a róla szóló portré írta: Jönnek vele szemben a versek... A trianoni gyászra emlékezés és emlékeztetés előadóművészetének kihagyhatatlan része. „Mindaddig segítek. míg magyar szóra magyar szó felel!” S a villamosmérnök hat gyermek édesapja.
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|
