|
|
 |
|
 |
|
|
MI JÁR A...?
MI JÁR A FEJEDBEN?, kérdi a Facebook a nyitó oldalamon. Válaszom most éppen ez (egyébként meg is jelentetem e sorokat készülő új könyvemben, a Július - havi ciklus: Öreg szem című könyvemben.. Mohács felé közeledünk, az 500. évfordulóhoz 2026-ban. Mint egy térdre vágott pálca, úgy tört akkor ketté 1100 évünk éppen a közepén. Egy nagy, erős ország szakadt meg és szét. Azóta is nyögjük következményeit. 2026-ban meg fog jelenni a Tánc a pokol tornácán című könyvem digitális változata az Országos Széchényi Könyvtárban. Arról a pokoli 13 évről, ami a Dózsa-polgárháború véráradatától Mohácsig, a kivérzésig vezetett. 2021 nyarán levelet írtam ennek kapcsán SZÉKELYFÖLDRE, a székelység eltökélt képviselőjének, Borsos Gézának Gyergyóba. Ezekkel a sorokkal szeretném zárni ezt a csaknem egy évtizede tartó havi ciklus-sorozatot. Kétségeim őszinték, mélyek, s bánt, hogy nem tudok biztosabbat mondani: Csak végszó, s nem a vég szava. "Igen, égünk a fájdalomtól, és nem tudjuk, hogyan volt lehetséges Mohács és az oda vezető út.... Egyrészt be vagyunk ide ékelve egyedül ellenséges érzületű mindenféle népek és nagyhatalmi érdekek közé. Ezen belül a germánokat - a régi frankokat, az osztrákok, bajorok őseit és utódait - zavarja, hogy ők mindig sajátjuknak képzelték el Pannóniát, a nyugati részt, mintha az lenne az ő gyepűjük. Emiatt túl hamar kerültünk fogságba, mint nemzet, erről szól a könyvem főleg. Másrészt szívós nép vagyunk, hallgatag küzdelemre is képesek bármilyen mértékben - főleg elviselni mindent -, de nem vagyunk okosak. Az okos ember, nép és vezetői tudnak jó szövetséget kötni, és nem hull sokirányú árulás-sorozatokba a kompromisszum, megmarad a nagy és fő érdek. Nálunk ez sokszor elhullott, éppen, mert nem vagyunk számító érdek-nép, számolni sem szeretünk. Tűrünk, ha kell, áldozunk, de nincs végletesen tiszta nemzeti stratégiánk. Erről is szól a könyv. Harmadrészt: a kettőből ered, hogy mindig könnyű volt kívülről belső árulókat találni, és máris kétfelé húzott a nép, a nemzet, az ország, a vezetésre hivatott rétege. Idegen érdekek szolgálói uralkodtak az elmúlt fél évezredben. Ez a fájdalom is jelen van a könyvemben. Negyedrészt: ha a fenti három igaz, akkor nyilvánvaló, hogy eleve képtelenség volt áthidalni azt az iszonyatot, amit történetesen és speciálisan az egész 20. század ránk mért. Könyvemet érdemes végig olvasni. Túl hosszú az első, az 1514-es rész, de ott felvonul minden szereplő, aki majd "elhurcol" bennünket Mohácsig - ahonnan már nincs visszaút. Nem állítom, hogy van benne optimista kicsengés, pedig az volna jellemző rám, utamra, egész életfelfogásomra. DE nem találtam indokot az optimista következtetésre. Célom más volt: a történelem e kulcsidőszakát úgy bemutatni, hogy legalább lehessen azon gondolkodni: mi vezetett oda, és hogyan lehet megoldásokat keresni egy olyan helyzetben, amikor szinte nem is lehet, mert minden ellenünk determinált. És itt mégis megjön az én optimizmusom, bár a könyvben ez már nincs benne: mégpedig az, hogy nemzeti és egyéni meggyőződésünket soha nem adhatjuk fel. Itt persze síkos az út: kinek a nemzeti meggyőződése az érvényes. Enyém, tiéd, övé, miénk...? S elindul az útvesztő, amelyből őszintén szólva csak személyes erőfeszítéseinkkel tudunk kijönni. S ha túl sokan akarjuk ugyanúgy, s ehhez véletlenül, bizonyos korszakokban vezetők is társulnak, akkor lehet, kialakulhat olyan következmény, hogy nyerésre áll a nemzet. Fordítva nem működik. Senki nem mondhatja magáról, hogy nyerő helyzetbe hozza majd nemzetét, mert neki erre megvan az elképzelése. Hordószónokok, váteszek lázálma ez. Vagyis egyéni tisztességből és alkotó erőből, az erre épülő családi összetartozásból, és sok-sok család, közösség történelmi folyamatokban kialakuló együttes tetteiből teremtődnek meg a feltételek ahhoz, hogy világosabban körvonalazódjon az út, és annak sikere. Nincsenek mindent megoldó hősök. Csak olyanok lehetnek, akiknek van érzékük a mélyben lappangó nemzeti érzések, érdekek, vágyak és célok felismerésére, megfogalmazására, és alkalmanként éppen őket bízza meg a sors, ha egyébként méltóak rá. Ha nem, akkor elsöpri őket is a törvény: egy nemzetet sikerre vezetni csak a nemzettel együtt, annak átfogó érdekeit szolgálva lehet.” A képen a Honvéd Filharmonikusok a Himnusz előadására készülnek köszöntő szavaimmal. 
|
További hírek
| | | |
Gubcsi Lajos - 75
ÖNÉLETRAJZ
Név: Gubcsi Lajos PhD
Szül: 1948. június 7. Kiskunfélegyháza
1970 Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Nemzetközi
Kapcsolatok Szak, közgazdász diploma, angol, német és orosz felsőfokú
nyelvvizsga. 1971 egyetemi doktori disszertáció nemzetközi pénzügyekből, 1973
MÚOSZ újságíró diploma, 1978 MTA Közgazdaságtudományok kandidátusa, nemzetközi
pénzügyek témában, 1986 címzetes egyetemi docens.
1970-74 a Magyar Rádió, majd 1974-80 a Magyar Tv
szerkesztő-műsorvezetője, 1980-83 az Akadémiai Nyomda ált. igazgatóhelyettes,
1983 a kiadó és a nyomda igazgatója, 1984-89 a Magyar Ifjúság c. hetilap
főszerkesztője.
1990-1996 a G+L Pénzügyi Kft. ügyvezetője, 1994-97 A Magyar
Művészetért Kht. ügyvezetője, 1997-2007 a GL-4 pénzügyi-marketing tanácsadó kft
ügyvezetője
2007-2010 A Magyar Művészetért Kft. ügyvezetője, 2010-2011 a
HM Zrínyi Kft. ügyvezetője, 2011- G Marketing & Média Kft. ügyvezetője.
1987 óta A Magyar Művészetért Díj, majd Díjrendszer alapító
elnöke. A díjrendszerhez 16 különféle díj tartozik, „zászlóshajójuk A Magyar
Művészetért Díj, amelyből eddig 370 díjat adtak át a művészetek valamennyi
ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban. Mellette létrehoztak
további 15 díjat, s így 9összesen kb. 1550 díjat adtak át eddig. 2022-ben a 35.
évfordulón tartották a 45. jubileumi díjátadó gálát.
2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia pártoló tagja, 2011 óta a Magyar Atlanti
Tanács tagja.
Alapított közéleti szervezetei, díjai:
1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági
Egyetemen
1973-78 Országos Előadói Iroda
1980 – Fiatal Közgazdászok Országos Szervezete alapító
elnöke
1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány
1987-89 Magister Alapítvány
1987 A Magyar Művészetért Díj
1994 A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság
-1996-ban megalapította a művészi ágak integrált, Vándorúton
- A
Magyar
Művészetért Élőtárlata című kiállítását, tárlata vezető kortárs
művészek mintegy 50 alkotásából áll
1997 Magyar Közgazdasági Társaság
Kommunikáció Szakosztályának alapító elnöke
2002 Kossuth Lajos- és Széchényi
Ferenc emlékszobor adományozása a közélet szereplőinek Herenddel közösen
2004 A Magyar Művészetért – Bubik
István-díj
2005 A Summum Bonum Díj alapítója
magyar orvosok elismerésére
2006 a Bartók Béla-emlékdíj
létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen
2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj
alapítása Herenddel
2007 Árpád fejedelem díj
alapítása Herenddel
2008 Mátyás király-díj alapítása
Herenddel
2009 Petőfi Sándor-emlékdíj
alapítása Herenddel
2009-2038 időszakra a Gubcsi
Lajos Ex Libris Díj alapítása
2010- Magyar Művészek Köre
Egyesület közhasznú szervezet alapító elnöke, 2023 óta A Magyar Művészetért
Egyesület néven
2010 Széchenyi István-emlékdíj
Herenddel
2010 Rákóczi Ferenc-díj alapítása
Herenddel
2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel
2012 A Színész Díj alapítása
Herenddel
2013 Zrínyi Ilona Díj alapítója
Györfi Sándor szobrászművésszel
-2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak
ajándékozta az Őseink nevű szoborcsoportot, Györfi Sándor alkotását „Hun,
magyar és kun őseink szeretett emlékére”.
-2007 őszén az Élet című szoborcsoportot
ajándékozta a Székelyföldnek, „Hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves
székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll. Melocco Miklós és Györfi
Sándor alkotása..
-2007. június 13-án felavatta A Magyar Művészetért Szoborkertjét,
annak történelmi szoborcsoportját: itt 2002 óta állítanak fel szobrokat,
összesen 16 köztéri méretű szobrot. Külön fejezetet alkot a „Meghalt, mert
magyar – Az ártatlan áldozatok bennünk élnek” 2018 óta.
- 2006 - a Kun Himnusz társszerzője, zene Szabados György
-2010 Az Ismét Vereckénél című Rákóczi rockballada
(zene Benkő László) és a Kun Himnusz társszerzője (zene Szabados György)
-2014 – 1514 – Magyar pokol című Dózsa-opera librettójának
írója (zene Ökrös Csaba)
KÖNYVEI: 80 könyv szerzője, ezen belül 10 könyv
önálló szerkesztője. A 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi
könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a
magyar kultúrával összefüggő
művészettörténeti albumok, és saját lírai
és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sorozatba
foglalta a Kárpát-medence magyarságát „Üzenet a végekről” címmel. Sok száz
cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban.
Szerkesztett művei közül kiemelkedik az „1000-1100 év a Kárpát-medencében” és
„A hazáért mindhalálig” magyar és angol változata. Legújabb, 13 részes
történelmi kisregény sorozata a „13 ördögi év – A máglyától Mohácsig
1514-1526”, illetve ezek összefoglaló kötete, egyben szerzői munkássága fő
műve: „Tánc a pokol tornácán 1514-1526 (megj. 2020-26).
Valamennyi műve jelen van az Országos Széchényi Könyvtár
Magyar Elektronikus Könyvtárában.
1971-2011 között született 8 gyermekének az édesapja.
| | | | |
| | | |
46. GÁLÁNK holnap Kiskunfélegyházán A Magyar Művészetért Díjrendszer ünnepén, PETŐFI FÖLDJÉN címmel. -A Magyar Művészetért Díj: Meister Éva színművész Csoóri Sándor zeneművész Nagy Csaba tárogatóművész Antal Imre és Ágnes zenész-énekes Székelyföld-Ausztria Révész Csilla és Révész Tibor református lelkész házaspár, Felvidék-Zseliz Werschitz Gyenizse Annamária etnográfus, kiskunkutató Faltis Alexandra képzőművész, illusztrátor Zetényi Csukás Ferenc történész, író Baky Péter festőművész Petőfi földjén - Gubcsi Lajos szerzői estje: lírájából és prózájából Schramek Géza színművész állított össze és ad elő válogatást. Gubcsi Lajos Tánc a pokol tornácán c. Mohács-könyve tisztelet-példányainak átadása azoknak, akik szívükön viselik a Kiskunság, Félegyháza jó sorsát - felkonferálja Kállainé Vereb Mária, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke. Hajagos Gyula atya Juhász István, a Nyugdíjas Klubok volt elnöke Hideg István, a Petőfi Bajtársi Egyesület elnöke Hideg János középiskolai tanár - Kossuth Iskola Dr. Bánki Horváth Mihály középiskolai tanár - Közgazdasági Szakközépiskola Szunyi Anikó intézményvezető - Platán Utcai Általános Iskola Zakar Anita - a Smile rádió műsorvezetője, Félegyházi Közlöny Szabó József birkózóedző Olasz Anita, a helyi Tourinform Iroda vezetője Csáki Béla ny. polgármester - Fülöpjakab, ny. polgármester Csankovszki Tibor intézményvezető – Fülöpjakab Füzesi Attila vállalkozó, a fülöpjakabi iskola mecénása 
| | | | |
| | | |
Trianon gyalázata
NEKÜNK MINDIG A MIÉNK MARAD - van, ami a szívé.
NÉZZÜK CSAK PONTOSAN TRIANON GYALÁZATÁT:
Magyarország Horvátország nélkül számított területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.
A Felvidéket, a Kisalföld északi felét és a Kárpátalját Csehszlovákia, Erdélyt, az Alföld keleti peremét és Kelet-Bánátot Románi szerezte meg, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriáé lett, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott részeket.
A nagy rablás.
| | | | |
| | | |
A Csíksomlyói Kegytemplomnak és a Búcsú tiszteletérre nyújtottuk át Mátyás király-díjunkat 2008-ban, a kegytemplomban tartott mise keretében Arthur atyának. Minden évben látjuk, hogy miért. Minden nap is látjuk, de főleg ilyenkor, a Pünkösdi Búcsú felemelő óráiban különösen szívhez szól az, amit Csíksomlyó jelent a magyaroknak. A dÍj a herendi Mátyás-szobor és a vele járó Alapító Okirat volt.
| | | | |
| | | |
Természetesen a sok nagyszerű Csoóri Sándor közül ezúttal a Muzsikás együttes egykori alapítójának, a nagy költő fiának, s persze a családi hagyomány szerint ő pedig a nagy apja (nem nagyapja, hanem nagy apja) az ugyancsak népzenész fiának, Csoóri Sándor "Sündinek", aki viszont nagy apja (v.ö. fentebb) a saját kis fiának, aki Csoóri Sándor. Mert a család egykor elhatározta, hogy 7 nemzetségen keresztül folytatja a Csoóri Sándor-sorozatot. Szeretettel gratulálunk. Ezúttal tehát fent jelzett nagyszerű népzenészünk, Csoóri Sándor (ld. fotókI számára ítéltük meg A Magyar Művészetért Díjat népművészet kategóriában. Örömmel emlékeztetek rá, hogy a mi ugyanezen Csoóri Sanyink annak idejént, még a Muzsikás együttes tagjaként (első gálánkon, 1988-ban) már átvette e díjat közös elismerésként. S ugyanő 2013-ban részesült az Ex LibrIS Díjunkban is. Mint ahogyan fia. "Sündi" ugyanebben a díjban tavaly, a Trianon-gálánk keretében. Nehéz volt követni? Annál inkább érdemes. Nagyszerű család-vonal. A díjat egyik idei ünnepünkön nyújtjuk át, abban a sorban, amelyben már bejelentettük Nagy Csaba tárogatóművész, Meister Évi színművész és Antal Ágnes-Antal Imre énekes-zenész házaspár idén átadandó A Magyar Művészetért Díját - egyéb díjak sorában.  
| | | | |
| | | |
MA: LEGÚJABB KÖNYVEM Gubcsi Lajos: Öreg szem (nem öregszem) - Július havi ciklus A Költészet Napjára jelent meg legújabb könyvem ezen órákban, vers és próza együttese, a cím el is mond mindent. A kötet a Január-Július versciklusomban jelent meg, azaz minden hónapnak szántam egy tisztelgést külön kötetben, eddig tehát heten alkotják a sort. A címoldalon Györfi Lajos: Feltámadás című szobra. Érdekességként megjegyzem: minden a szemmel kezdődött. Első verskötetem éppen 25 éve jelent meg, Szem, fényvesztés (avagy szemfényvesztés?), a legutóbbi (legutolsó?) pedig azzal a bizonyos öreg szemmel.... A két látás között pedig éppen egy nagy emberöltő: egy negyedszázad.
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|
