|
|
 |
|
 |
|
|
A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gálája 2024. jún. 13
27 díjjal, ami csúcs
ITT A 47. GÁLA HAMAROSAN. ÍME A TELJES NÉVSOR - e perctől nyilvános. A Magyar Művészetért Díjrendszer 37 évének legátfogóbb díjazotti együttese, díjátadása épp 1 hónap múlva. E levél előzetes meghívó. Aznap a legnagyobb magyar népzenei ünnep is egyben, 2024. jún. 13. 17-19:00 Budapest, XXII, Klauzál Ház -A Magyar Művészetért Díj CsíkiSzékely Múzeum Erdély MolnárLevente operaénekes, Erdély Porteleki László népzenész Rátóti Zoltán színművész Salamon Beáta népzenész -Zrínyi Ilona-díj Nagy Tímea olimpiai bajnok -Árpád fejedelem-díj Rákóczi Szövetség -A Színész Díj ifj. Vidnyánszki Attila színművész -Ex Libris Díj Agócs Gergely népzenész,Felvidék Barabás László néprajzkutató, Erdély Dezső Attila népzenész, Erdély Falath Zsuzsanna muzeológus, Felvidék Fazakas Zoltán József dr. ügyvéd, Erdély-Magyarország Frigyesy Ágnes és a Budapesti Székely Kör Hollós László szerkesztő Jánosi András és a Hungaricus magyar régizene,népzene Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Erdély Kovács Ferenc festőművész Kovács Márton népzenész Kuczera Barbara népzenész Molnár Péter népzenész Nagy Perge László grafikus, Délvidék Péter Tamás népzenész Porteleki Zoltán népzenész Romániai Magyar Dalosszövetség, Erdély Schön György közművelő, közösségszervező Szilágyi Tóni népzenész, Erdély Vendégművész Varga Miklós énekes és Schramek Géza színész
|
További hírek
| | | |
Gubcsi Lajos díjai
MOLNÁR LEVENTE VILÁGHÍRŰ OPERAÉNEKESÜNK A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT DÍJBAN RÉSZESÜL a június 13-i budapesti Gálánkon.
Molnár Levente 1983-ban született Székelyföldön, Gyergyóremetén. Liszt Ferenc díjas operaénekes, bariton, Magyarország Érdemes Művésze. 18 évesen debütált az aradi Nemzeti Színházban, 21 évesen pedig már Budapesten, az Operaházban játszott főszerepeket. Első nagy nemzetközi sikerét 24 évesen aratta le Cardiffban, egy évvel később pedig már a londoni Covent Gardenban remekelt, majd meghódította Berlin, Bécs, London, Tokió, München színpadait, 2015-16-ban pedig a New York-i Metropolitanben énekelt főszerepeket. 2018-ban a Lincoln Centerben az ő Bánk bánját az év kiemelkedő zenei zenei eseményének nevezték, egy sorban Placido Domingoval. A sor azóta is végtelen: a Magyar Állami Operaháztól a San Franciscoi Operáig húzódik. Világhírű előadásokban énekelt, mint Kékszakállú, Anyegin, Bánk bán, Figaro, Papageno alakjai, főszerepek Verdi, Wagner, Puccini, Mozart, Strauss legnagyszerűbb műveiben. És: Gyergyóremete díszpolgára, az otthon gyermeke maradt.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
FALATH ZSUZSANNA, FELVIDÉK - EX LIBRIS DÍJUNKBAN részesül A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján jún. 13-án.
Falath Zsuzsanna
A fiatal felvidéki történészt-muzeológusnőt azért bocsátotta el a pozsonyi városi múzeum, mert a saját szakértői véleményére hivatkozva védte meg a magyarokat. 2019 óta folyamatosan és megalkuvás nélkül bizonyítja igazát munkajogi és antidiszkrimációs perekben. „Intenzíven kutatom a témát, s láttam, milyen szörnyűségek történtek 1918-ban és 1919-ben a felvidéki magyarokkal. Ma még keményebben fogalmaztam volna erről. Ha megnézzük, mi történt 1918-ban és 1919-ben, a Felvidék cseh megszállása idején, akkor kiderül, számos helyen a szlovákok vállt vállnak vetve harcoltak a magyarokkal. A szlovákság jelentős része nem kért a cseh megszálló csapatokból.”
Jelenleg Várpalotán a Trianon Múzeum kutatója. Az első világháborút követő átrendeződéssel foglalkozik, azzal, milyen események játszódtak le a Felvidéken a Monarchia szétesése és Trianon között. Könyvében a szlovák sovinizmus történetét dolgozza fel a XIX. század közepétől egészen napjainkig. „Azt szeretném, ha a könyvem hatására a szlovák kollégáim is rájönnének, az igazságtól nem kell félni.”
S egy friss hír 5 évnyi keserű per után: „Győzött az igazság! A Pozsonyi Kerületi Bíróság végzése alapján is érvénytelen volt Falath Zsuzsanna elbocsátása.”
| | | | |
| | | |
A díjat Gubcsi Lajos alapította 2009-ben-ben
HOLLÓS LÁSZLÓ TÉVÉS PROFI IS EX LIBRIS DÍJUNKAT VESZI ÁT JÚN. 13-ÁN A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján Budapesten a Klauzál Házban
Hollós László szerkesztő, producer, rendező. Vagyis az ő világa a közlés filmen, tévében. Filmjei közül nekünk most ő a Szerelmes földrajz, a szép vallomások véget nem érő sora a tévében. Szavait idézzük:
„Szabó Zoltán írótól kölcsönöztem a címet, aki 1942-ben jelentette meg először Szerelmes földrajz-át. Azt írta meg, hogyan lehet emigrációban, a hazától távol szeretni ezt a hazát. Ő költők által idézte meg a hegyeket, a folyókat, az Alföldet – tehát innét az ötlet –, én pedig azt gondoltam, olyan embereket választok, akik számomra valamiért érdekesek, és fontos közlendőjük van erről az országról, s műsorom nem pusztán földrajzról szól, hanem az életről, a szerelemről, az érzelmekről, a természethez fűződő érzelmi viszonyról.” Hollós László révén mélyebben és sokoldalúbban ismerjük meg Kárpát-medencei hazánkat, mint valaha is tehettük volna nélküle. 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjunkkal köszöntük meg munkáját, s most örömmel nyújtjuk át az Ex Libris Díjat is.
| | | | |
| | | |
A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM is A Magyar Művészetért Díjban részesül 47. gálánkon jún. 13-án Budapesten. A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület Domokos Pál Péter vezetésével, s az első kiállítást 1931-ben nyitották meg Pünkösd napján. Intézményi jelleggel 1950 óta működik. Ma Hargita megye legnagyobb múzeuma, székhelye 1970 óta a Mikó-vár, Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Tekintélyes a képzőművészeti, a néprajzi és a régi könyv gyűjteménye, a Mikó vár története, a Megmentett szakrális kincseink, a Csíksomlyói ferences nyomda története és a Csíki idők járása a népi élet mindennapjairól, azaz a Csíki-medence kulturális örökségének feltárása, őrzése, bemutatása.
| | | | |
| | | |
A díjat Gubcsi Lajos alapította 1987-ben
PORTELEKI LÁSZLÓ, A MUZSIKÁS TAGJA IS A Magyar Művészetért Díjban részesül díjrendszerünk 47. gáláján Budapesten jún. 13-án. Porteleki László az egyik leghíresebb magyar prímás, emellett kobzán, tamburán zenél, és énekel. Amikor a hetvenes évek elején Ozoráról, nagyszüleitől felkerült Budapestre, megérezte, hogy épp a vidéken megélt hagyományt kell tovább vinnie. 1976-ban megalapította és vezette a nemzetközileg is úttörő Tékát, majd a Honvéd Művészegyüttes zenekarának prímása lett. 1998-tól a világhírű Muzsikás együttes, vagy ahogyan ő mondja, „a négytagú trió” tagja, s számára ez a zenekar missziót jelent. Stílushűségével és virtuóz technikájával a tipikusan erdélyi hegedűjáték egyik leghitelesebb előadója. Másfél évtizede hozta létre saját zenekarát, a Porost, amely a Fonó táncház életének meghatározó zenei forrása lett.
| | | | |
| | | |
NAGY TÍMEÁNAK NYÚJTJUK ÁT A ZRÍNYI ILONA-DÍJAT A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT DÍJRENDSZER 47. GÁLÁJÁN JÚN. 13-ÁN.
NAGY TÍMEA párbajtőrvívó, kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke. A különleges virtuális Sportmúzeum egyik alapítója.
A magyar sporttörténelem 150. olimpiai aranyérmét szerezte 2000-ben Sydney-ben. 2004-ben a magyar olimpikonok eskütételén Nagy Tímea mondhatta az eskü szövegét a magyar sportolók nevében. Az olimpián megvédte egyéni bajnoki címét. Erre a magyar vívók közül addig csak Fuchs Jenő, Elek Ilona és Kárpáti Rudolf volt képes.
Világbajnoki aranyérmet nyert egyéniben 2006-ban. Csapatban 1992-ben, 1993-ban, 1995-ben, 1997-ben és 1999-ben lett aranyérmes
A világraszóló sikerek előtt, között és után gyermeke született, háromgyermekes édesanya.
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|
