Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Rákóczi-balladánk - ISMÉT VERECKÉNÉL
Ismét Vereckénél c. Rákóczi-balladánkat Benkő Lászlóval írtuk s mutattuk be történelmi várakban, Munkácson, Ungváron, Sárospatakon, egyebek mellett Varga Miklós és Gubás Gabi felejthetetlen hangján
Az első rész itt érhető el:
A 2. rész meghaladta az 500. megtekintést
További hírek
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
FALATH ZSUZSANNA, FELVIDÉK - EX LIBRIS DÍJUNKBAN részesül A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján jún. 13-án.
Falath Zsuzsanna
A fiatal felvidéki történészt-muzeológusnőt azért bocsátotta el a pozsonyi városi múzeum, mert a saját szakértői véleményére hivatkozva védte meg a magyarokat. 2019 óta folyamatosan és megalkuvás nélkül bizonyítja igazát munkajogi és antidiszkrimációs perekben. „Intenzíven kutatom a témát, s láttam, milyen szörnyűségek történtek 1918-ban és 1919-ben a felvidéki magyarokkal. Ma még keményebben fogalmaztam volna erről. Ha megnézzük, mi történt 1918-ban és 1919-ben, a Felvidék cseh megszállása idején, akkor kiderül, számos helyen a szlovákok vállt vállnak vetve harcoltak a magyarokkal. A szlovákság jelentős része nem kért a cseh megszálló csapatokból.”
Jelenleg Várpalotán a Trianon Múzeum kutatója. Az első világháborút követő átrendeződéssel foglalkozik, azzal, milyen események játszódtak le a Felvidéken a Monarchia szétesése és Trianon között. Könyvében a szlovák sovinizmus történetét dolgozza fel a XIX. század közepétől egészen napjainkig. „Azt szeretném, ha a könyvem hatására a szlovák kollégáim is rájönnének, az igazságtól nem kell félni.”
S egy friss hír 5 évnyi keserű per után: „Győzött az igazság! A Pozsonyi Kerületi Bíróság végzése alapján is érvénytelen volt Falath Zsuzsanna elbocsátása.”

A díjat Gubcsi Lajos alapította 2009-ben-ben
HOLLÓS LÁSZLÓ TÉVÉS PROFI IS EX LIBRIS DÍJUNKAT VESZI ÁT JÚN. 13-ÁN A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján Budapesten a Klauzál Házban
Hollós László szerkesztő, producer, rendező. Vagyis az ő világa a közlés filmen, tévében. Filmjei közül nekünk most ő a Szerelmes földrajz, a szép vallomások véget nem érő sora a tévében. Szavait idézzük:
„Szabó Zoltán írótól kölcsönöztem a címet, aki 1942-ben jelentette meg először Szerelmes földrajz-át. Azt írta meg, hogyan lehet emigrációban, a hazától távol szeretni ezt a hazát. Ő költők által idézte meg a hegyeket, a folyókat, az Alföldet – tehát innét az ötlet –, én pedig azt gondoltam, olyan embereket választok, akik számomra valamiért érdekesek, és fontos közlendőjük van erről az országról, s műsorom nem pusztán földrajzról szól, hanem az életről, a szerelemről, az érzelmekről, a természethez fűződő érzelmi viszonyról.” Hollós László révén mélyebben és sokoldalúbban ismerjük meg Kárpát-medencei hazánkat, mint valaha is tehettük volna nélküle. 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjunkkal köszöntük meg munkáját, s most örömmel nyújtjuk át az Ex Libris Díjat is.

A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM is A Magyar Művészetért Díjban részesül 47. gálánkon jún. 13-án Budapesten.
A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület Domokos Pál Péter vezetésével, s az első kiállítást 1931-ben nyitották meg Pünkösd napján. Intézményi jelleggel 1950 óta működik. Ma Hargita megye legnagyobb múzeuma, székhelye 1970 óta a Mikó-vár, Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Tekintélyes a képzőművészeti, a néprajzi és a régi könyv gyűjteménye, a Mikó vár története, a Megmentett szakrális kincseink, a Csíksomlyói ferences nyomda története és a Csíki idők járása a népi élet mindennapjairól, azaz a Csíki-medence kulturális örökségének feltárása, őrzése, bemutatása.

A díjat Gubcsi Lajos alapította 1987-ben
PORTELEKI LÁSZLÓ, A MUZSIKÁS TAGJA IS
A Magyar Művészetért Díjban részesül díjrendszerünk 47. gáláján Budapesten jún. 13-án.
Porteleki László az egyik leghíresebb magyar prímás, emellett kobzán, tamburán zenél, és énekel. Amikor a hetvenes évek elején Ozoráról, nagyszüleitől felkerült Budapestre, megérezte, hogy épp a vidéken megélt hagyományt kell tovább vinnie.
1976-ban megalapította és vezette a nemzetközileg is úttörő Tékát, majd a Honvéd Művészegyüttes zenekarának prímása lett. 1998-tól a világhírű Muzsikás együttes, vagy ahogyan ő mondja, „a négytagú trió” tagja, s számára ez a zenekar missziót jelent. Stílushűségével
és virtuóz technikájával a tipikusan erdélyi hegedűjáték egyik leghitelesebb előadója. Másfél évtizede hozta létre saját zenekarát, a Porost, amely a Fonó táncház életének meghatározó zenei forrása lett.

NAGY TÍMEÁNAK NYÚJTJUK ÁT A ZRÍNYI ILONA-DÍJAT A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT DÍJRENDSZER 47. GÁLÁJÁN JÚN. 13-ÁN.
NAGY TÍMEA párbajtőrvívó, kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke. A különleges virtuális Sportmúzeum egyik alapítója.
A magyar sporttörténelem 150. olimpiai aranyérmét szerezte 2000-ben Sydney-ben. 2004-ben a magyar olimpikonok eskütételén Nagy Tímea mondhatta az eskü szövegét a magyar sportolók nevében. Az olimpián megvédte egyéni bajnoki címét. Erre a magyar vívók közül addig csak Fuchs Jenő, Elek Ilona és Kárpáti Rudolf volt képes.
Világbajnoki aranyérmet nyert egyéniben 2006-ban. Csapatban 1992-ben, 1993-ban, 1995-ben, 1997-ben és 1999-ben lett aranyérmes
A világraszóló sikerek előtt, között és után gyermeke született, háromgyermekes édesanya.

1. Jánosi András a maga és a Hungaricus nevében az alábbit írta nekünk, amikor közöltük Ex Libris Díjuk hírét. Igazi kutató, zenei csemege:
"Amikor még 2021-ben felfedeztem, hogy Magyarország régi hangszeres zenéjének Felvidéken kicsiszolódott változata maradt meg, illetve élt tovább a Partiumban és Erdélyben, elmentem Domokos Máriához, hogy észrevételemet megvitassam vele. Az édesapja, Domokos Pál Péter könyve (Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században) dallamanyagának tanulmányozásával kezdtem ezirányú kutatásaimat negyven éve. 

Mária meghökkent felismerésemen, de igazat adott nekem és megjegyezte, hogy a zenekutatók korábban nem vették kellően  figyelembe, hogy szinte az összes 18. századi zenei kéziratunk felvidéki. 

A kéziratok zenei anyagáról azonban kezdetben Mária azt gondolta, hogy „udvari zene”, ugyanis a zenei kéziratok mind főnemesek gyűjteményei. Amikor azonban egyre több általunk készített hangfelvételt mutattam meg neki, amelyeken a kéziratok dallamait szólaltattuk meg, már ő is úgy látta, hogy a gyűjtemények nem „udvari” zenét tartalmaznak, a dallamokban ugyanis régi stílusú népdalaink zenei jellegzetességeit fedezhetjük föl. Vagyis a 18. század elején, Felvidéken, a főnemesség (a nemzeti érzésű főnemesség) köreiben még élt az a trend, ami annak idején Mátyás király udvarában, hogy élni kell azt a kultúrát, amivel a nép él és ismerni kell a nyugatit. (Galeottó Marzio írta le Mátyás udvaráról, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanazokat a dalokat éneklik és ugyanazokat a táncokat táncolják, mint az egyszerű pórnép. Más híradásból viszont tudhatjuk, hogy Mátyás a nyugaton divatozó táncokat is kiválóan tudta.) - Barátsággal Jánosi András



2. Terék József tárogatóművész 2022-ben vette át az Ex Libris Díjat, az ideihez íme a szép gondolatsort írta:

"Tisztelt Gubcsi Lajos úr! Őszinte szívvel gratulálok a díjrendszer professzionális működtetéséhez, illetve az idei díjátadóhoz, a díjazottaknak! Idén is kiemelkedő személyek kapják az elismeréseket! Én is az Ex Libris-díjasok sorát gyarapítom és egyszer megkérdezték tőlem, hogy: ez milyen díj? Állami kitüntetés? Mondtam, hogy nem az, de ugyanolyan rangos. Erre azt felelték, hogy: az biztosan nem olyan. Én pedig igazat adtam neki! Mert képviselhet igazi művészeti és emberi értékeket megbecsülő nézetet és az adományozó személy vagy szervezet és szellemisége rangosabbá teheti azt; ez által hazai és nemzetközi megbecsülése is nagyobb lehet idővel, mert teljesen más az adományozás rendje. Ilyen a Magyar Művészetért Díjrendszer is, ahol azok az emberek kapják az elismeréseket, akik méltán és minden kétséget kizáróan kiérdemelték. Én kívánom önnek, hogy még hosszú éven át tudja adományozni az elismeréseket, mert hatalmas értéke van, eszmeileg és szakmailag egyaránt. És ehhez kell az ön személye!"

Terék József tárogató-szólamai Ex Libris Díja átvételekor A Magyar Művészetért Szoborkertjében 

https://www.youtube.com/watch?v=gztHOrDxIjY