|
|
 |
|
 |
|
|
Reakciók új díjaink kapcsán
1. Jánosi András a maga és a Hungaricus nevében az alábbit írta nekünk, amikor közöltük Ex Libris Díjuk hírét. Igazi kutató, zenei csemege:
"Amikor még 2021-ben felfedeztem, hogy Magyarország régi hangszeres zenéjének Felvidéken kicsiszolódott változata maradt meg, illetve élt tovább a Partiumban és Erdélyben, elmentem Domokos Máriához, hogy észrevételemet megvitassam vele. Az édesapja, Domokos Pál Péter könyve (Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században) dallamanyagának tanulmányozásával kezdtem ezirányú kutatásaimat negyven éve. Mária meghökkent felismerésemen, de igazat adott nekem és megjegyezte, hogy a zenekutatók korábban nem vették kellően figyelembe, hogy szinte az összes 18. századi zenei kéziratunk felvidéki. A kéziratok zenei anyagáról azonban kezdetben Mária azt gondolta, hogy „udvari zene”, ugyanis a zenei kéziratok mind főnemesek gyűjteményei. Amikor azonban egyre több általunk készített hangfelvételt mutattam meg neki, amelyeken a kéziratok dallamait szólaltattuk meg, már ő is úgy látta, hogy a gyűjtemények nem „udvari” zenét tartalmaznak, a dallamokban ugyanis régi stílusú népdalaink zenei jellegzetességeit fedezhetjük föl. Vagyis a 18. század elején, Felvidéken, a főnemesség (a nemzeti érzésű főnemesség) köreiben még élt az a trend, ami annak idején Mátyás király udvarában, hogy élni kell azt a kultúrát, amivel a nép él és ismerni kell a nyugatit. (Galeottó Marzio írta le Mátyás udvaráról, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanazokat a dalokat éneklik és ugyanazokat a táncokat táncolják, mint az egyszerű pórnép. Más híradásból viszont tudhatjuk, hogy Mátyás a nyugaton divatozó táncokat is kiválóan tudta.) - Barátsággal Jánosi András
2. Terék József tárogatóművész 2022-ben vette át az Ex Libris Díjat, az ideihez íme a szép gondolatsort írta: "Tisztelt Gubcsi Lajos úr! Őszinte szívvel gratulálok a díjrendszer professzionális működtetéséhez, illetve az idei díjátadóhoz, a díjazottaknak! Idén is kiemelkedő személyek kapják az elismeréseket! Én is az Ex Libris-díjasok sorát gyarapítom és egyszer megkérdezték tőlem, hogy: ez milyen díj? Állami kitüntetés? Mondtam, hogy nem az, de ugyanolyan rangos. Erre azt felelték, hogy: az biztosan nem olyan. Én pedig igazat adtam neki! Mert képviselhet igazi művészeti és emberi értékeket megbecsülő nézetet és az adományozó személy vagy szervezet és szellemisége rangosabbá teheti azt; ez által hazai és nemzetközi megbecsülése is nagyobb lehet idővel, mert teljesen más az adományozás rendje. Ilyen a Magyar Művészetért Díjrendszer is, ahol azok az emberek kapják az elismeréseket, akik méltán és minden kétséget kizáróan kiérdemelték. Én kívánom önnek, hogy még hosszú éven át tudja adományozni az elismeréseket, mert hatalmas értéke van, eszmeileg és szakmailag egyaránt. És ehhez kell az ön személye!" Terék József tárogató-szólamai Ex Libris Díja átvételekor A Magyar Művészetért Szoborkertjében https://www.youtube.com/watch?v=gztHOrDxIjY
|
További hírek
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
SZILÁGYI TÓNI ERDÉLYI NÉPZENÉSZ EX LIBRIS DÍJA A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján jún. 13-án Budapesten Szilágyi Tóni: Szamosújváron született, Szamosújváron lakik, sokoldalúan képzett zenész, tíz hangszeren játszik: gitár, basszusgitár, zongora, nagybőgő, hegedű, brácsa, harmonika, dob, picit kobzán is játszok, meg énekelek is. Az utóbbi tíz évben a hegedűvel és a gitárral foglalkozik, de a szíve csücske a zongora. A méltatásban könnyű helyzetben vagyunk, hiszen a ragyogó magyar női prímás és zenetanár, Salamon Bea tett javaslatot az ő díjazására évekkel ezelőtt: Álljanak itt az ő személyes érzései: „Tóni Erdélyi származású fiatal prímás. Az Állami Népi Együttesben, a Parno Grasztban játszott, ide hívták őt személyesen Erdélyből, itt élt Magyarországon évekig, kiváló prímás, kiváló ember. Aztán hazament Erdélybe, mert érzésem szerint itt nem kapta meg a neki járó érdemi elismeréseket, szeretetet, pedig tényleg IDE hívták... Most már kellene a zenetudása ÚJRA mindenkinek, hiszen minden lemezen nagyszerű tudásával közreműködő, életvidám, nagyon felfutó csapatban, a "Putripopban" prímás"! Miattuk itt van Magyarországon havonta többször. "Fogadott" fiam, felkért pótanyjának.” A legszebb "rokoni szálak" a közös munka szálai is.
| | | | |
| | | |
SCHÖN GYÖRGY IS EX LIBRIS DÍJUNKBAN RÉSZESÜL A Magyar Művészetért Díjrendszer gáláján jún. 13-án Budapesten.
Schön György közművelő, közösségszervező:
Az immár 35 éves Háló Közösségi és Kulturális Központ oszlopa, össz-kárpát-medencei mozgalmuk délvidéki fő menedzsereként az elmúlt 20-25 évben főleg szűkebb szülőföldjén. Nagybecskerek vidékén, a Bánságban, vagy Erdélyben nyújtott sokarcú támogatást az ottani magyar kulturális közösségeknek, ez minden lelkületét kitölti. Budapesti klubjukban korunk élő legendáinak meghívásával formálják a közös szellemi erőt, önzetlen misszióvállalással. Schön György neve fogalom a határon túl. A Háló programjait látva példamutató örömmunkával terítik meg a határtalan magyar kultúra asztalát. Nem a jobb jövőt várják, hanem a jelent alakítják "határok nélkül." Deseő Csaba hegedűművésszel együtt 2008 októberében alapították a Háló Jazz Klubot, amely már Budapest ismert zenei színfoltja. Jómaga nagyszerű költők verseit zenésíti meg és adja elő, ahogyan a róla szóló portré írta: Jönnek vele szemben a versek... A trianoni gyászra emlékezés és emlékeztetés előadóművészetének kihagyhatatlan része. „Mindaddig segítek. míg magyar szóra magyar szó felel!” S a villamosmérnök hat gyermek édesapja.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos díjai
MOLNÁR LEVENTE VILÁGHÍRŰ OPERAÉNEKESÜNK A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT DÍJBAN RÉSZESÜL a június 13-i budapesti Gálánkon.
Molnár Levente 1983-ban született Székelyföldön, Gyergyóremetén. Liszt Ferenc díjas operaénekes, bariton, Magyarország Érdemes Művésze. 18 évesen debütált az aradi Nemzeti Színházban, 21 évesen pedig már Budapesten, az Operaházban játszott főszerepeket. Első nagy nemzetközi sikerét 24 évesen aratta le Cardiffban, egy évvel később pedig már a londoni Covent Gardenban remekelt, majd meghódította Berlin, Bécs, London, Tokió, München színpadait, 2015-16-ban pedig a New York-i Metropolitanben énekelt főszerepeket. 2018-ban a Lincoln Centerben az ő Bánk bánját az év kiemelkedő zenei zenei eseményének nevezték, egy sorban Placido Domingoval. A sor azóta is végtelen: a Magyar Állami Operaháztól a San Franciscoi Operáig húzódik. Világhírű előadásokban énekelt, mint Kékszakállú, Anyegin, Bánk bán, Figaro, Papageno alakjai, főszerepek Verdi, Wagner, Puccini, Mozart, Strauss legnagyszerűbb műveiben. És: Gyergyóremete díszpolgára, az otthon gyermeke maradt.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
FALATH ZSUZSANNA, FELVIDÉK - EX LIBRIS DÍJUNKBAN részesül A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján jún. 13-án.
Falath Zsuzsanna
A fiatal felvidéki történészt-muzeológusnőt azért bocsátotta el a pozsonyi városi múzeum, mert a saját szakértői véleményére hivatkozva védte meg a magyarokat. 2019 óta folyamatosan és megalkuvás nélkül bizonyítja igazát munkajogi és antidiszkrimációs perekben. „Intenzíven kutatom a témát, s láttam, milyen szörnyűségek történtek 1918-ban és 1919-ben a felvidéki magyarokkal. Ma még keményebben fogalmaztam volna erről. Ha megnézzük, mi történt 1918-ban és 1919-ben, a Felvidék cseh megszállása idején, akkor kiderül, számos helyen a szlovákok vállt vállnak vetve harcoltak a magyarokkal. A szlovákság jelentős része nem kért a cseh megszálló csapatokból.”
Jelenleg Várpalotán a Trianon Múzeum kutatója. Az első világháborút követő átrendeződéssel foglalkozik, azzal, milyen események játszódtak le a Felvidéken a Monarchia szétesése és Trianon között. Könyvében a szlovák sovinizmus történetét dolgozza fel a XIX. század közepétől egészen napjainkig. „Azt szeretném, ha a könyvem hatására a szlovák kollégáim is rájönnének, az igazságtól nem kell félni.”
S egy friss hír 5 évnyi keserű per után: „Győzött az igazság! A Pozsonyi Kerületi Bíróság végzése alapján is érvénytelen volt Falath Zsuzsanna elbocsátása.”
| | | | |
| | | |
A díjat Gubcsi Lajos alapította 2009-ben-ben
HOLLÓS LÁSZLÓ TÉVÉS PROFI IS EX LIBRIS DÍJUNKAT VESZI ÁT JÚN. 13-ÁN A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján Budapesten a Klauzál Házban
Hollós László szerkesztő, producer, rendező. Vagyis az ő világa a közlés filmen, tévében. Filmjei közül nekünk most ő a Szerelmes földrajz, a szép vallomások véget nem érő sora a tévében. Szavait idézzük:
„Szabó Zoltán írótól kölcsönöztem a címet, aki 1942-ben jelentette meg először Szerelmes földrajz-át. Azt írta meg, hogyan lehet emigrációban, a hazától távol szeretni ezt a hazát. Ő költők által idézte meg a hegyeket, a folyókat, az Alföldet – tehát innét az ötlet –, én pedig azt gondoltam, olyan embereket választok, akik számomra valamiért érdekesek, és fontos közlendőjük van erről az országról, s műsorom nem pusztán földrajzról szól, hanem az életről, a szerelemről, az érzelmekről, a természethez fűződő érzelmi viszonyról.” Hollós László révén mélyebben és sokoldalúbban ismerjük meg Kárpát-medencei hazánkat, mint valaha is tehettük volna nélküle. 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjunkkal köszöntük meg munkáját, s most örömmel nyújtjuk át az Ex Libris Díjat is.
| | | | |
| | | |
A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM is A Magyar Művészetért Díjban részesül 47. gálánkon jún. 13-án Budapesten. A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület Domokos Pál Péter vezetésével, s az első kiállítást 1931-ben nyitották meg Pünkösd napján. Intézményi jelleggel 1950 óta működik. Ma Hargita megye legnagyobb múzeuma, székhelye 1970 óta a Mikó-vár, Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Tekintélyes a képzőművészeti, a néprajzi és a régi könyv gyűjteménye, a Mikó vár története, a Megmentett szakrális kincseink, a Csíksomlyói ferences nyomda története és a Csíki idők járása a népi élet mindennapjairól, azaz a Csíki-medence kulturális örökségének feltárása, őrzése, bemutatása.
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|
