|
|
 |
|
 |
|
|
A Nő Gubcsi Attila festészetében
VADONATÚJ VIDEOFILM 6 PERCBEN A NŐ Gubcsi Attila ecsetében
|
További hírek
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Ex Libris Díjban részesül a Romániai Magyar Dalosszövetség jún. 13-án A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Trianon gazsága után az irodalommal és színművészettel egy időben az erdélyi magyar énekkarok – mint hamarosan az egész magyar szellemi élet - megtalálták szerepüket az a magyarság művelődési életében. A számos városban és faluban sok évtizedes múltra visszatekintő régi "dalárdák" mellé újonnan alakult kórusok sorakoztak fel egyre nagyobb számban, s 1921. november 13-án Brassóban 30 énekkar küldötte kimondotta a "Romániai Magyar Dalosszövetség" megalakulását. Ez a magyar dal- és zeneegyesületek országos keretbe tömörítésével a karének, dal- és zeneirodalom ápolását tűzte ki célul, s különféle versenyeket, karmesteri tanfolyamokat, ünnepségeket, hangversenyeket vett tervbe. Könyvtárakat és kottagyűjteményeket teremtett, pályadíjakat tűzött ki, szaklapot, zeneműveket adott ki. A Romániai Magyar Dalosszövetség különösképpen a történelmi Erdély területén működő magyar ajkú amatőr
világi és egyházi énekkarok, fúvószenekarok, hagyományőrző és régizene-együttesek szakmai és szellemi támogatója. A több, mint száz esztendős történelme során a Dalosszövetség mindenkori és legfontosabb szerepvállalása az erdélyi műkedvelő zenei közösségek felkarolása, a magyar zenei anyanyelv megélési lehetőségeinek biztosítása, ezáltal a magyarságtudat megerősítése, a magyar és erdélyi zenei anyanyelv átörökítése, múltunk és jelenünk zenei-szellemi értékeinek továbbadása.
Ahogyan büszkén mondják: Jelen vagyunk dalainkkal egész Erdélyben, „angyalkáink”, vezetőségi tagjaink, regionális képviselőink s dalnokaink mélyről feltörő énekekkel képviselnek bennünket. Elnökük Dr. Csákány Csilla PhD zenetudós adjunktus. Kolozsvárról, de Marosvásárhelyről és Nagyváradról is – a teljes erdélyi térben. ld fotó
| | | | |
| | | |
A díjat Gubcsi Lajos adja át - Herenddel közösen alapították 2007-ben
ÁRPÁD FEJEDELEM-DÍJAT nyújtunk át a RÁKÓCZI SZÖVETSÉGNEK A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján, jún. 13-án
Rákóczi Szövetség
Munkába vetett hitük egy tömör mondat: AZ IGAZ ÜGYET NEM HAGYJA EL AZ ISTEN! A magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar közösségek és kiemelten a magyar fiatalok érdekében vállaltak missziót. Évente el 80 központi programjuk több mint 100 ezer embert, elsősorban fiatalokat érint. Tevékenységünk két oszlopa: a külhoni családok magyar iskolaválasztásának segítése, valamint a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyar fiatalok közti kapcsolatok építése.
Felsorolhatatlanul gazdag az a tevékenység, amit a Rákóczi Szövetség folytat a Kárpát-medence összetartozásáért. Jelzők helyett jelképesen felvillantunk beszámolójukból egy-egy mozzanatot pl. az 1 évvel ezelőtti időből: Júniustól szeptemberig 7 vitorlás tábor, 3 összmagyar középiskolás tábor, egy lengyel-magyar diáktábor, a kárpátaljai néptánctábor, a Rákóczi Szabadegyetem, a Déryné Színjátszó Tábor, 4 anyanyelvi tábor, az összmagyar tanártábor, az egyetemista tábor, a székesfehérvári színjátszó tábor és a nyár végi ukrán diákok tábora 32 országból 13 042 magyar diákot és tanárt fogadott. Ősszel is sor került a középiskolások körében népszerű felvidéki sétára és partiumi kirándulásra. Ott voltunk 300 középiskolás vendégünkkel a várpalotai Trianon Múzeum megnyitóján. Az október 23-i nemzeti ünnepen 7 ezer középiskolás utazhatott Diákutaztatási Programunkkal határon túlra ünnepelni. A Gloria Victis 1956-os budapesti emlékünnepségre több mint 2500 középiskolás és egyetemista vendégünk érkezett. Ennek keretében megvalósult a hagyományos történelmi vetélkedő és ezzel egyidőben az emlékév adott apropót a Madách200 Kárpát-medencei Középiskolai Irodalmi Vetélkedőnek is. A novemberi és decemberi hétvégéken fogadtuk a hazai felsőoktatásban tanuló diaszpóra ösztöndíjasokat, a külhoni tanítónőket és óvónőket és a Kárpát-medencei tanárhálózatunk tagjait. Tagságunk év végére elérte a 34 663 főt, köztük 2 ezer új taggal 22 éves átlagéletkorral.
A képen az Árpád fejedelem-díj, Csáky Csongor elnök és a logójuk, programtervük
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
SZILÁGYI TÓNI ERDÉLYI ZENÉSZ EX LIBRIS DÍJA A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján jún. 13-án Budapesten Szilágyi Tóni: Szamosújváron született, ott is él, lakik. Sokoldalúan képzett zenész, tíz hangszeren játszik: gitár, basszusgitár, zongora, nagybőgő, hegedű, brácsa, harmonika, dob, picit kobzán is játszik, énekel. Az utóbbi tíz évben a hegedűvel és a gitárral foglalkozik, de a szíve csücske a zongora. Öreg cigány muzsikusoktól tanult hegedülni, ifjú korában értük és hozzájuk járva a vidéket ellesni a fortélyokat. A Nagyvárad Néptáncegyüttes tagja volt több, mint 5 évig, játszott a Budapesti Magyar Állami Népi Együttesnél, megalapította a PutriPop együttest, a Parno Graszt zenekarhoz hét éves közreműködés kötötte, 2022-23 között a zenekar tagja volt, s játszott a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesnek.
| | | | |
| | | |
SCHÖN GYÖRGY IS EX LIBRIS DÍJUNKBAN RÉSZESÜL A Magyar Művészetért Díjrendszer gáláján jún. 13-án Budapesten.
Schön György közművelő, közösségszervező:
Az immár 35 éves Háló Közösségi és Kulturális Központ oszlopa, össz-kárpát-medencei mozgalmuk délvidéki fő menedzsereként az elmúlt 20-25 évben főleg szűkebb szülőföldjén. Nagybecskerek vidékén, a Bánságban, vagy Erdélyben nyújtott sokarcú támogatást az ottani magyar kulturális közösségeknek, ez minden lelkületét kitölti. Budapesti klubjukban korunk élő legendáinak meghívásával formálják a közös szellemi erőt, önzetlen misszióvállalással. Schön György neve fogalom a határon túl. A Háló programjait látva példamutató örömmunkával terítik meg a határtalan magyar kultúra asztalát. Nem a jobb jövőt várják, hanem a jelent alakítják "határok nélkül." Deseő Csaba hegedűművésszel együtt 2008 októberében alapították a Háló Jazz Klubot, amely már Budapest ismert zenei színfoltja. Jómaga nagyszerű költők verseit zenésíti meg és adja elő, ahogyan a róla szóló portré írta: Jönnek vele szemben a versek... A trianoni gyászra emlékezés és emlékeztetés előadóművészetének kihagyhatatlan része. „Mindaddig segítek. míg magyar szóra magyar szó felel!” S a villamosmérnök hat gyermek édesapja.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos díjai
MOLNÁR LEVENTE VILÁGHÍRŰ OPERAÉNEKESÜNK A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT DÍJBAN RÉSZESÜL a június 13-i budapesti Gálánkon.
Molnár Levente 1983-ban született Székelyföldön, Gyergyóremetén. Liszt Ferenc díjas operaénekes, bariton, Magyarország Érdemes Művésze. 18 évesen debütált az aradi Nemzeti Színházban, 21 évesen pedig már Budapesten, az Operaházban játszott főszerepeket. Első nagy nemzetközi sikerét 24 évesen aratta le Cardiffban, egy évvel később pedig már a londoni Covent Gardenban remekelt, majd meghódította Berlin, Bécs, London, Tokió, München színpadait, 2015-16-ban pedig a New York-i Metropolitanben énekelt főszerepeket. 2018-ban a Lincoln Centerben az ő Bánk bánját az év kiemelkedő zenei zenei eseményének nevezték, egy sorban Placido Domingoval. A sor azóta is végtelen: a Magyar Állami Operaháztól a San Franciscoi Operáig húzódik. Világhírű előadásokban énekelt, mint Kékszakállú, Anyegin, Bánk bán, Figaro, Papageno alakjai, főszerepek Verdi, Wagner, Puccini, Mozart, Strauss legnagyszerűbb műveiben. És: Gyergyóremete díszpolgára, az otthon gyermeke maradt.
| | | | |
| | | |
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
FALATH ZSUZSANNA, FELVIDÉK - EX LIBRIS DÍJUNKBAN részesül A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján jún. 13-án.
Falath Zsuzsanna
A fiatal felvidéki történészt-muzeológusnőt azért bocsátotta el a pozsonyi városi múzeum, mert a saját szakértői véleményére hivatkozva védte meg a magyarokat. 2019 óta folyamatosan és megalkuvás nélkül bizonyítja igazát munkajogi és antidiszkrimációs perekben. „Intenzíven kutatom a témát, s láttam, milyen szörnyűségek történtek 1918-ban és 1919-ben a felvidéki magyarokkal. Ma még keményebben fogalmaztam volna erről. Ha megnézzük, mi történt 1918-ban és 1919-ben, a Felvidék cseh megszállása idején, akkor kiderül, számos helyen a szlovákok vállt vállnak vetve harcoltak a magyarokkal. A szlovákság jelentős része nem kért a cseh megszálló csapatokból.”
Jelenleg Várpalotán a Trianon Múzeum kutatója. Az első világháborút követő átrendeződéssel foglalkozik, azzal, milyen események játszódtak le a Felvidéken a Monarchia szétesése és Trianon között. Könyvében a szlovák sovinizmus történetét dolgozza fel a XIX. század közepétől egészen napjainkig. „Azt szeretném, ha a könyvem hatására a szlovák kollégáim is rájönnének, az igazságtól nem kell félni.”
S egy friss hír 5 évnyi keserű per után: „Győzött az igazság! A Pozsonyi Kerületi Bíróság végzése alapján is érvénytelen volt Falath Zsuzsanna elbocsátása.”
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|
