|
 |
|
 |
|
Gubcsi Lajos életrajza - 75 év
Gubcsi Lajos - 75
ÖNÉLETRAJZ
Név: Gubcsi Lajos PhD
Szül: 1948. június 7. Kiskunfélegyháza
1970 Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Nemzetközi
Kapcsolatok Szak, közgazdász diploma, angol, német és orosz felsőfokú
nyelvvizsga. 1971 egyetemi doktori disszertáció nemzetközi pénzügyekből, 1973
MÚOSZ újságíró diploma, 1978 MTA Közgazdaságtudományok kandidátusa, nemzetközi
pénzügyek témában, 1986 címzetes egyetemi docens.
1970-74 a Magyar Rádió, majd 1974-80 a Magyar Tv
szerkesztő-műsorvezetője, 1980-83 az Akadémiai Nyomda ált. igazgatóhelyettes,
1983 a kiadó és a nyomda igazgatója, 1984-89 a Magyar Ifjúság c. hetilap
főszerkesztője.
1990-1996 a G+L Pénzügyi Kft. ügyvezetője, 1994-97 A Magyar
Művészetért Kht. ügyvezetője, 1997-2007 a GL-4 pénzügyi-marketing tanácsadó kft
ügyvezetője
2007-2010 A Magyar Művészetért Kft. ügyvezetője, 2010-2011 a
HM Zrínyi Kft. ügyvezetője, 2011- G Marketing & Média Kft. ügyvezetője.
1987 óta A Magyar Művészetért Díj, majd Díjrendszer alapító
elnöke. A díjrendszerhez 16 különféle díj tartozik, „zászlóshajójuk A Magyar
Művészetért Díj, amelyből eddig 370 díjat adtak át a művészetek valamennyi
ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban. Mellette létrehoztak
további 15 díjat, s így 9összesen kb. 1550 díjat adtak át eddig. 2022-ben a 35.
évfordulón tartották a 45. jubileumi díjátadó gálát.
2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia pártoló tagja, 2011 óta a Magyar Atlanti
Tanács tagja.
Alapított közéleti szervezetei, díjai:
1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági
Egyetemen
1973-78 Országos Előadói Iroda
1980 – Fiatal Közgazdászok Országos Szervezete alapító
elnöke
1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány
1987-89 Magister Alapítvány
1987 A Magyar Művészetért Díj
1994 A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság
-1996-ban megalapította a művészi ágak integrált, Vándorúton
- A
Magyar
Művészetért Élőtárlata című kiállítását, tárlata vezető kortárs
művészek mintegy 50 alkotásából áll
1997 Magyar Közgazdasági Társaság
Kommunikáció Szakosztályának alapító elnöke
2002 Kossuth Lajos- és Széchényi
Ferenc emlékszobor adományozása a közélet szereplőinek Herenddel közösen
2004 A Magyar Művészetért – Bubik
István-díj
2005 A Summum Bonum Díj alapítója
magyar orvosok elismerésére
2006 a Bartók Béla-emlékdíj
létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen
2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj
alapítása Herenddel
2007 Árpád fejedelem díj
alapítása Herenddel
2008 Mátyás király-díj alapítása
Herenddel
2009 Petőfi Sándor-emlékdíj
alapítása Herenddel
2009-2038 időszakra a Gubcsi
Lajos Ex Libris Díj alapítása
2010- Magyar Művészek Köre
Egyesület közhasznú szervezet alapító elnöke, 2023 óta A Magyar Művészetért
Egyesület néven
2010 Széchenyi István-emlékdíj
Herenddel
2010 Rákóczi Ferenc-díj alapítása
Herenddel
2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel
2012 A Színész Díj alapítása
Herenddel
2013 Zrínyi Ilona Díj alapítója
Györfi Sándor szobrászművésszel
-2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak
ajándékozta az Őseink nevű szoborcsoportot, Györfi Sándor alkotását „Hun,
magyar és kun őseink szeretett emlékére”.
-2007 őszén az Élet című szoborcsoportot
ajándékozta a Székelyföldnek, „Hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves
székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll. Melocco Miklós és Györfi
Sándor alkotása..
-2007. június 13-án felavatta A Magyar Művészetért Szoborkertjét,
annak történelmi szoborcsoportját: itt 2002 óta állítanak fel szobrokat,
összesen 16 köztéri méretű szobrot. Külön fejezetet alkot a „Meghalt, mert
magyar – Az ártatlan áldozatok bennünk élnek” 2018 óta.
- 2006 - a Kun Himnusz társszerzője, zene Szabados György
-2010 Az Ismét Vereckénél című Rákóczi rockballada
(zene Benkő László) és a Kun Himnusz társszerzője (zene Szabados György)
-2014 – 1514 – Magyar pokol című Dózsa-opera librettójának
írója (zene Ökrös Csaba)
KÖNYVEI: 80 könyv szerzője, ezen belül 10 könyv
önálló szerkesztője. A 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi
könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a
magyar kultúrával összefüggő
művészettörténeti albumok, és saját lírai
és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sorozatba
foglalta a Kárpát-medence magyarságát „Üzenet a végekről” címmel. Sok száz
cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban.
Szerkesztett művei közül kiemelkedik az „1000-1100 év a Kárpát-medencében” és
„A hazáért mindhalálig” magyar és angol változata. Legújabb, 13 részes
történelmi kisregény sorozata a „13 ördögi év – A máglyától Mohácsig
1514-1526”, illetve ezek összefoglaló kötete, egyben szerzői munkássága fő
műve: „Tánc a pokol tornácán 1514-1526 (megj. 2020-26).
Valamennyi műve jelen van az Országos Széchényi Könyvtár
Magyar Elektronikus Könyvtárában.
1971-2011 között született 8 gyermekének az édesapja.
|
További hírek
| | | |
EX LIBRIS DÍJUNKAT vette át a székely festőművész, CSOMORTÁNI GÁL LÁSZLÓ jún. 4-én a Trianon-emlékesten Budapesten A Magyar Művészetért Díjrendszer kitüntetettjeként a Magyarságkutató Intézetben. Villanások műveiből és Bényei Adrienn újságíró méltató előadásából. Eredeti művészet és művésze. Ezért járt a díjunk. És szabad székely életmódját is köszöntöttük vele.
"Az erőtől és szépségtől duzzadó képek legtöbbjén megcsillan a fény, a nap és az arany. Alkotásai azonnal felismerhetők sajátos színhasználatának, motívumainak és a „vászonként” használt faalapnak köszönhetően. Művészetének sajátossága, hogy felhasználja az egyetemes és a modern művészet szemléleti vívmányait, sajátos képi világa mégis megőrzi archaikus, népi karaktereit.
Szülőfaluja Csíkcsomortán, Erdély keleti határvidékén, a csíksomlyói hegy lábánál. „Szülőfalumba jártam kisiskolásként és itt szerettem meg a természetközeli élet rejtelmeit és csodás egyszerűségét. Valósággal az erdőn nőttem fel, és annyira közel engedett a Rengeteg magához, hogy ma is a közelében és benne élek".
Szülőfalujában él és alkot. Számos egyéni kiállítása volt már szűkebb hazája mellett Los Angeles, Koppenhága, Oslo, New York, Pozsony, a normandiai Fecamp, Budapest és több nagyváros galériáiban.
Csomortáni Gál László nemcsak életébe, hanem művészetébe is beépítette a hagyományt, hiszen két-háromszáz éves, bontott faanyagra dolgozik, témáját tekintve pedig egy ősi, archaikus, magyar világ köszön vissza munkáiról, erősen és egyedi módon.
Ő maga így vall művészetéről: „ Képzőművészetem forrása a Fák ősi
mesélő képességének, erezetének, görcseinek, mély színeinek felfedezése lett. Többszáz éves fákra, deszkákra festve, melyek leomlott épületek és régi bútorok maradványaiként kerülnek ki, erős ráhangolódással, mély ismeretséget és „testvéri” kapcsolatot alakítottam ki az Idők rejtettüzeneteivel és a Korok egymást igazító folytonosságával. Alázattal.
Csomortáni Gál László művei nagyrészt népdalok, népballadák, korábban fohászok, imák, ráolvasások, szólások, mondások tartalmi gondolati anyagához kapcsolódnak. A felhasznált folklorisztikus motívumok és elemek azonban egyre szervesebben, egyre szuverénebb formában jelennek meg alkotásaiban. A népművészet motívumait harmonikusan olvasztja bele a modern művészet formanyelvébe, saját hangján, önálló jelképekkel szól alkotásain keresztül a közönség felé. együttműködve a Fák megmutatták csodás üzeneteiket számomra, amelyeket boldogan továbbíthatok azoknak, akik még odafigyelnek a Természet sugallataira.
| | | | |
| | | |
MAI DÍJAINK A Trianon-emlékest keretében a Magyarságkutató Intézetben - nagyszerű személyek, közösségek, felemelő díjazni őket.
-Árpád fejedelem-díj:
Dr. Kincses Előd jogász, szak- és közíró, jogvédő, Erdély-Marosvásárhely
-A Magyar Művészetért Díj:
Maros Művészegyüttes, Erdély-Marosvásárhely
-Ex Libris Díj:
Babucs Zoltán történész, Budapest,
Boros Erzsébet népdalénekes, Erdély-Csombord,
Csomortáni Gál László képzőművész, Erdély-Csíkcsomortán
Ez A Magyar Művészetért Díjrendszer 49. díjátadó sorozata. Május 23-án Ex Libris Díjat kapott:
Mátyás Király Citerazenekar, Kecskemét,
Szabó Attila fotóriporter, Délvidék-Szabadka
Jún. 26-án pedig Gyergyóban tartandő ünnepen veszi át díjunkat:
-Országunkért-emlékdíj:
Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnöke, Erdély-Gyergyócsomafalva,
Ex Libris Díj
Székely Endre ácsmester, Erdély-Gyergyócsomafalva
Fotónkon A Magyar Művészetért Díj logója, 1987-ben alapítottuk.
| | | | |
| | | |
A Magyar Művészetért Díjrendszer 49. díjátadó sorozatának következő eseménye díjak átadása a Trianon-emlékesten a Magyarságkutató Intézetben jún. 4-én. Idén összesen 11 díjat nyújtottunk ill. nyújtunk át. Kiemelten gondoltunk az Erdélyben élő alkotókra, közösségekre - és ez így marad a jövőben is.
Az idén a kövekező díjakat adjuk át:
-Árpád fejedelem-díj:
Dr. Kincses Előd jogász, szak- és közíró, jogvédő, Erdély-Marosvásárhely
-A Magyar Művészetért Díj:
Csíki Játékszín, Erdély-Csíkszereda,
Maros Művészegyüttes, Erdély-Marosvásárhely
-Ex Libris Díj:
Babucs Zoltán történész, Budapest,
Boros Erzsébet népdalénekes, Erdély-Csombord,
Csomortáni Gál László képzőművész, Erdély-Csíkcsomortán,
Mátyás Király Citerazenekar, Kecskemét,
Szabó Attila fotóriporter, Délvidék-Szabadka,
Székely Endre ácsmester, Erdély-Gyergyócsomafalva
-Országunkért-emlékdíj:
Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnöke, Erdély-Gyergyócsomafalva,
Kopecsni Gábor hagyományőrző, Felvidék-Gömörpéterfala
| | | | |
| | | |
A Maros Művészegyüttesnek nyújtjuk át A Magyar Művészetért Díjat a jún. 4-én tartandó Trianon-emlékest keretében a Magyarságkutató Intézetben.
Az együttes legfőbb ihletforrása a népdal és a néptánc. Ki tudná vajon e forrás titkos ereit - a térben és időben szerteágazó csermely-indázatát - fölmérni?” Sütő András - (Új Élet, 1982 június)
1956 október 1-én alakult meg 134 taggal az Állami Székely Népi Együttes. Az évek során a marosvásárhelyi együttes elnevezése és művészi feladatköre egyaránt megváltozott és számos új előadás került bemutatásra. Az utolsó pár évben nemzetközi visszhangú folklór és táncszínházi előadásokat mutattak be, melyek meghódították úgy a belföldi, mint a külföldi közönséget. Szeretett vendégei nem csupán Erdélynek, hanem a mai Magyarország minden pontjának.
A Maros Művészegyüttes célkitűzésének tekinti az autentikus folklór népszerűsítését, az ifjúság nemzeti öntudatának megerősítését, új táncos generációk nevelését. Jelenleg a Maros Művészegyüttes legnagyobb létszámával és két tagozatával meghatározó helyet foglal el az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek sorában. Előadásaikban a legősibb motívumok vibrálnak s egyesülnek a legkorszerűbb tánctudás legmagasabb fokával. Olyan hagyományokat emelnek elénk s egyben tesznek gazdagabbá, amelyek nélkül szegény volna a magyar kultúra, művészet. Nem egyszerűen őrzik és megőrzik a nép művészetének lényegét, hanem professzionális tudásukkal eddig nem látott szintekre is emelik azt, újjá is teremtik. Köszönet az együttes minden akadályt leküzdő, megtörhetetlen lendületéért. Egyben hisszük és tudjuk, hogy az együttes nem csupán a Maros-mente, hanem a világon élő egész magyarság egyik féltett kincse is. A díjat Moldován Horváth István igazgató veszi át az együttes javára.
A díjat az alapító, Gubcsi Lajos nyújtja át Moldován Horváth Istvánnak a holnapi, budapesti ünnepen, számos más díjjal egyetemben.
| | | | |
| | | |
KOPECSNI GÁBOR FELVIDÉKI HARCMŰVÉSZ
AZ ORSZÁGUNKÉRT EMLÉKDÍJAT KAPJA
A Magyar Művészetért Díjrendszertől, jún. 4-én a Magyarságkutató Intézetben tartandó Trianon-emlékest keretében.
Kopecsni Gábor
1981-ben Dunaszerdahelyen született és tanult, majd Budapesten a Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budo-Aikido harcművészeti szakirányán. A magyar harcművészeti ágat 2004-ben kezdte lovasíjászattal,2005-ben ismerte meg a Baranta harcművészetet, ahol 2x-esNemzeti Bajnok, 3x-os Felvidék Bajnok, 4x-es Balassi
kupa szablyavívó bajnok. 2008- ban megalapította a Felföldi Baranta Szövetséget.
2018-ban az addig kidolgozott oktatási rendszerre, kutatásokra és gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva egy új harcművészeti ágat hozott létre Gömörpéterfalán, a Felföldi Dalia Iskolát, mint magyar nemzeti harcművészeti iskolát. Dalia csapatok az ország több pontján működnek.
2007-től folytat kutatást és élő gyűjtést a katonai és népi harci testkultúra terén, ebben a témában 15 könyve jelent meg, a Magyar Néprajzi Múzeum Tradíció Gyűjtőpályázatán 8 sikeres pályaművet alkotott. 2015-ben a felvidéki zászló három alkotójának egyike. A
Magyar-Turán Felvidék civil szervezet elnöke.
2020-tól Gömörpéterfalán a Felföldi Dalia Iskola központjának kialakításán dolgozik, Magyar Közösségi Ház néven, amely egy magyar nemzeti bástya is kíván lenni a Kárpát-medencében.
2022-ben a felvidéki magyar feketeöves harcművészek Mesteri Oklevelet adták át, amiben a tradicionális magyar harcművészet mestereként ismerik el. 2014-ben Ex Libris díjjal tüntették ki, majd 2022-ben a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula emlékérmet
adományozott Kopecsni Gábornak. 2023-ban Magyarország Miniszterelnöksége Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjjal tüntette ki. Célja és élete munkássága a Felföldi Dalia Iskola,
magyar nemzeti harcművészet terjesztése a Kárpát-medencében.
| | | | |
| | | |
A Gubcsi-zsáner
Összművészeti hangulatban - "A Gubcsi-zsáner" est Kiskunfélegyházán
Íme, a tudósítás átfogó fotóanyaggal:
https://felegyhazikozlony.hu/.../gubcsi-zsaner-festmeny.../
Kedves Barátaim, figyelmetekbe ajánlom!
Nagyszerű tudósítás és képriport egy felejthetetlen estről - díjaink, líra, festészet, a város és polgármestere tisztelete, zene egy csodálatos, díjazott együttestől, a Mátyás Király Citerazenekartól. Vastapsok, Schramek Géza óriási színészi teljesítménye, amikor a vers színdrámává válik...Közösen, ő festőként, én íróként, együtt lehettünk ismét Attila öcsémmel, ő az örök vadászmezőkról figyelte a szép lenti életet, mi itt tisztelegtünk neki is. Hála Félegyházának, hogy újra otthont adott nekünk.
Idézet Csányi József polgármester ünnepi megnyitójából:
"Márai Sándor írta: a szülőváros meghatározó életélményeink nagy részének helyszíne. Valószínűleg Gubcsi Attila életében is így volt, hiszen munkásságát átjárta a békés táj, a gyönyörű nő és a méltósággal viselt szegénység, az alföldi táj, a folyók, tavak párával átitatott világa, a homályból kitörés örök képe, a női szépségben és szellemben rejlő átvitt és tényleges testi mítosz és a leszakítottak sorsa iránti született érzékenység. Ma itt a tárlatot végig járva, ezen momentumokat mind megtaláljuk, és átérezhetjük az életérzést, mely a művészben rejlett, hiszen azt valósághűen tárja elénk. Egyedi látásmódja minket is egy új ismeretlen világba röpít. Kérem önöket, szánják rá az időt és egyenként nézzék végig a tárlatot, és utazzanak együtt a művésszel.”
| | | | |
|
|
 |
|
 |
|