FEL! DÉLVIDÉKRE! Ma útnak indultak Mohács-könyvem oda szánt első új példányai Délvidék felé. Ott is kézből kézbe. Jövőre Mohács 500 Emlékév. Gubcsi Lajos: Tánc a pokol tornácán - 13 ördögi éve 1514-1526. Történelmi dokregény 352 oldalon. Köszönöm Schön György közművelőnek, közösségszervezőnek a személyes továbbítást más ottani, s részben majd budapesti barátainknak.

ÚTNAK INDULT! Most éppen Kassától Dunaszerdahelyig! A Tánc a pokol tornácán - Magyarország 1514-1526 c. Mohács-könyvem, kézből kézbe. 2026 Mohács-emlékév, s könyv tiszteletpéldányai eljutnak az egész Kárpát-medencébe, sokezres példányszámban. Köszönöm a segítséget a mostan megindult ajándékozási hullámban Karaffa Attila dunaszerdahelyi polgármesternek, Kopecsni Gábor hagyományőrzőnek Gömörban, Balassa Zoltán közírónak-helytörténésznek Kassán. Hosszú lesz e lánc, a Mohács-könyv fűzére: a legjobb kezekből - ők a segítőim ebben - a legjobb kezekbe: a tisztelet- és jutalompéldányok olvasóinak szerte a Kárpát-hazában. Folyamatosan tájékoztatóm ezen könyv-ívről Kedves Olvasóimat a következő 1 évben. Mohács 500. évfordulója 2026. aug. 29.

TUDÁSUNK LEGJAVA Szívből ajánlom most és mindörökké Vándorúton - A Magyar Művészetért Élőtárlatáról készült videofilmünket, Művészek varázslata 12 percben. A Magyar Művészetért színe-java az ezredforduló évtizedeiben. https://youtu.be/VZYe1xwYCa4 A Magyar Művészetért Díjrendszer kiemelkedő alkotóinak műveiből. Makovecz Imre és a Herendi Porcelánmanufaktúra, Kő Pál és Kokas Ignác, Péreli Zsuzsa, Földi Péter és Kubinyi Anna, Kaiser Ottó és Györfi Sándor, Búza Barna és Schrammel Imre, Olasz Ferenc és Kunkovács László, Aknai János és Schéner Mihály, Erdélyből Vinczeffy László, Délvidékről Tari István, A Magyar Művészetért Díjrendszer díjainak eredeti darabjai - az ezredforduló legnagyobb alkotóinak műveiből áll a gyűjtemény, félszáz mű kiállítása - videófelvételünkön a Corvinus Néptáncegyüttes és Kocsis Zoltán tárogatóművész előadása teszi teljessé a bemutatót.

EX LIBRIS DÍJUNKAT vette át a székely festőművész, CSOMORTÁNI GÁL LÁSZLÓ jún. 4-én a Trianon-emlékesten Budapesten A Magyar Művészetért Díjrendszer kitüntetettjeként a Magyarságkutató Intézetben. Villanások műveiből és Bényei Adrienn újságíró méltató előadásából. Eredeti művészet és művésze. Ezért járt a díjunk. És szabad székely életmódját is köszöntöttük vele. "Az erőtől és szépségtől duzzadó képek legtöbbjén megcsillan a fény, a nap és az arany. Alkotásai azonnal felismerhetők sajátos színhasználatának, motívumainak és a „vászonként” használt faalapnak köszönhetően. Művészetének sajátossága, hogy felhasználja az egyetemes és a modern művészet szemléleti vívmányait, sajátos képi világa mégis megőrzi archaikus, népi karaktereit. Szülőfaluja Csíkcsomortán, Erdély keleti határvidékén, a csíksomlyói hegy lábánál. „Szülőfalumba jártam kisiskolásként és itt szerettem meg a természetközeli élet rejtelmeit és csodás egyszerűségét. Valósággal az erdőn nőttem fel, és annyira közel engedett a Rengeteg magához, hogy ma is a közelében és benne élek". Szülőfalujában él és alkot. Számos egyéni kiállítása volt már szűkebb hazája mellett Los Angeles, Koppenhága, Oslo, New York, Pozsony, a normandiai Fecamp, Budapest és több nagyváros galériáiban. Csomortáni Gál László nemcsak életébe, hanem művészetébe is beépítette a hagyományt, hiszen két-háromszáz éves, bontott faanyagra dolgozik, témáját tekintve pedig egy ősi, archaikus, magyar világ köszön vissza munkáiról, erősen és egyedi módon. Ő maga így vall művészetéről: „ Képzőművészetem forrása a Fák ősi mesélő képességének, erezetének, görcseinek, mély színeinek felfedezése lett. Többszáz éves fákra, deszkákra festve, melyek leomlott épületek és régi bútorok maradványaiként kerülnek ki, erős ráhangolódással, mély ismeretséget és „testvéri” kapcsolatot alakítottam ki az Idők rejtettüzeneteivel és a Korok egymást igazító folytonosságával. Alázattal. Csomortáni Gál László művei nagyrészt népdalok, népballadák, korábban fohászok, imák, ráolvasások, szólások, mondások tartalmi gondolati anyagához kapcsolódnak. A felhasznált folklorisztikus motívumok és elemek azonban egyre szervesebben, egyre szuverénebb formában jelennek meg alkotásaiban. A népművészet motívumait harmonikusan olvasztja bele a modern művészet formanyelvébe, saját hangján, önálló jelképekkel szól alkotásain keresztül a közönség felé. együttműködve a Fák megmutatták csodás üzeneteiket számomra, amelyeket boldogan továbbíthatok azoknak, akik még odafigyelnek a Természet sugallataira.

MAI DÍJAINK A Trianon-emlékest keretében a Magyarságkutató Intézetben - nagyszerű személyek, közösségek, felemelő díjazni őket. -Árpád fejedelem-díj: Dr. Kincses Előd jogász, szak- és közíró, jogvédő, Erdély-Marosvásárhely -A Magyar Művészetért Díj: Maros Művészegyüttes, Erdély-Marosvásárhely -Ex Libris Díj: Babucs Zoltán történész, Budapest, Boros Erzsébet népdalénekes, Erdély-Csombord, Csomortáni Gál László képzőművész, Erdély-Csíkcsomortán Ez A Magyar Művészetért Díjrendszer 49. díjátadó sorozata. Május 23-án Ex Libris Díjat kapott: Mátyás Király Citerazenekar, Kecskemét, Szabó Attila fotóriporter, Délvidék-Szabadka Jún. 26-án pedig Gyergyóban tartandő ünnepen veszi át díjunkat: -Országunkért-emlékdíj: Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnöke, Erdély-Gyergyócsomafalva, Ex Libris Díj Székely Endre ácsmester, Erdély-Gyergyócsomafalva Fotónkon A Magyar Művészetért Díj logója, 1987-ben alapítottuk.