A jún. 4-i Trianon-emlékest keretében veszi át a díjat: Kincses Előd, a Maros Művészegyüttes, Babucs Zoltán, Boros Erzsébet, Csomortáni Gál László és Kopecsni Gábor. A fotón Boros Erzsében - ugyancsak népdalénekes lányával. A ladációkat Schramek Géza színművész ismerteti. Kincses Előd Árpád fejedelem-díjához Kincses Előd magyar jogász, jogi szakíró, közíró, közéleti ikon, az erdélyi magyarság egyik kiemelkedő személyisége. És példaképünk a szabadságért vívott harcban. Gazdag, bátor, okos életéből két mozzanatot emelünk ki: Brüsszelben tett nyilatkozatát az autonómiáról olyan világosan fogalmazta meg, ahogyan azt a valóság diktálja (2016): „Erdély autonómiájáról nem lehet lemondani, hiszen ha nem lesz autonómia, akkor a kisebbségi sorba taszított magyarság hosszú távon nem fog fennmaradni… az autonómia azt jelenti: az ország határai tiszteletben tartása mellett, a határokon belül jogot kap egy bizonyos kisebbség arra, hogy fennmaradjon, és hogy jól érezhesse magát saját szülőföldjén.” És egy másik mozzanat: történelmi pillanatban nagynak lenni! Néha egyetlen ilyen pillanatban sűrűsödik egész életünk, jellemünk, személyiségünk. – ilyen napokat idézek fel. A diktátor bukása után a Ceauşescu rendszer nemzetközileg is elismert ellenállója, Király Károly és Sütő András felkérte Kincses Elődöt arra, hogy vállalja el a Maros -megyei Nemzeti Megmentési Front alelnöki tisztségét. Ezt a feladatot, akárcsak Tőkés László védelmét a temesvári perben elvállalta. Mivel Király Károly országos alelnök lett, a nehéz napokban Kincses Előd volt a legmagasabb rangú magyar tisztségviselô Marosvásárhelyen, s lett a szélsőséges, Szekuritáțé román erők céltáblája. Az 1990. március 19–20-i „fekete március” során alelnöki tisztségében kulcsszerepet játszott az események alakításában. Volt bátorsága, hogy a tömeges, véres összecsapás elkerülésére személyes fellépésével elérje náluk: a több ezer Hargita és Kovászna megyei székely ne vonuljon be Marosvásárhelyre a fekete márciuson, hogy ott a maga módján igazságot tegyen székely társai védelmére. A polgárháborús helyzet elfajulását látva többször kérte a Román Hadsereg és rendőrség beavatkozását, amelyet a Marosvásárhelyi Rádió is megismételt. A hatósági rendteremtés elmaradt, ezért az egyre fokozódó összecsapások láttán felhívást intézett Marosvásárhely magyar lakosságához, hogy védjék meg magukat, továbbá kérte a környező magyar többségű falvak segítségét, hogy jöjjenek és akadályozzák meg a román felfegyverzett parasztok beözönlését a városba. Döntése helyesnek bizonyult, a marosvásárhelyiek végül megvédték magukat. Őt viszont kivégzéssel fenyegették, hajtóvadászatot indítottak ellene. A szabadság melletti örökös kiállás tette Kincses Elődöt a magyarság ma élő ikonikus személyiségévé az elmúlt évtizedekben. A Maros Művészegyüttes: “Az együttes legfőbb ihletforrása a népdal és a néptánc. Ki tudná vajon e forrás titkos ereit - a térben és időben szerteágazó csermely-indázatát - fölmérni?” Sütő András - (Új Élet, 1982 június) 1956 október 1-én alakult meg 134 taggal az Állami Székely Népi Együttes. Az évek során a marosvásárhelyi együttes elnevezése és művészi feladatköre egyaránt megváltozott és számos új előadás került bemutatásra. Az utolsó pár évben nemzetközi visszhangú folklór és táncszínházi előadásokat mutattak be, melyek meghódították úgy a belföldi, mint a külföldi közönséget. Szeretett vendégei nem csupán Erdélynek, hanem a mai Magyarország minden pontjának. A Maros Művészegyüttes célkitűzésének tekinti az autentikus folklór népszerűsítését, az ifjúság nemzeti öntudatának megerősítését, új táncos generációk nevelését. Jelenleg a Maros Művészegyüttes legnagyobb létszámával és két tagozatával meghatározó helyet foglal el az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek sorában. Előadásaikban a legősibb motívumok vibrálnak s egyesülnek a legkorszerűbb tánctudás legmagasabb fokával. Olyan hagyományokat emelnek elénk s egyben tesznek gazdagabbá, amelyek nélkül szegény volna a magyar kultúra, művészet. Nem egyszerűen őrzik és megőrzik a nép művészetének lényegét, hanem professzionális tudásukkal eddig nem látott szintekre is emelik azt, újjá is teremtik. Köszönet az együttes minden akadályt leküzdő, megtörhetetlen lendületéért. Egyben hisszük és tudjuk, hogy az együttes nem csupán a Maros-mente, hanem a világon élő egész magyarság egyik féltett kincse is. A díjat Moldován Horváth István igazgató veszi át az együttes javára. Babucs Zoltán méltatása az Ex Libris Díjához Babucs Zoltán hadtörténész. 1974-ben született, tősgyökeres jászmagyar család sarja, négy gyermek apja. Gyermekkora óta kiemelten érdekelte a magyar hadtörténelem. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK történelem, valamint új- és legújabbkori történeti muzeológia szakán végezte. Közel húsz évig dolgozott a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, 2017–2022 között a Magyar Hírlap polgári közéleti napilap lapszerkesztője, 2019-től a Magyarságkutató Intézet munkatársa, tavaly november óta főigazgatói kabinetvezetője. Mintegy három évtizedes munkássága során a magyar hadtörténetírás területén maradandó értéket alkotott, a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, a ’48-as honvédsereg, a jászkunok és – kézdivásárhelyi születésű felesége révén – a székelyek katonáskodása témakörében. Negyven kötet szerzője vagy társszerzője, sajtó alá rendezője, hétszáznál több tanulmány és tudományos-ismeretterjesztő cikk írója. A közmédiában az MKI egyik legtöbbet foglalkoztatott munkatársa, 2018 óta a Kossuth Rádió Az este című műsorának egyik „házigazdája”. Írásai jelentek meg a Magyar Idők, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, a Nagy Magyarország, valamint a Rubicon hasábjain, állandó szerzője a felvidéki Magyar7 hetilapnak és a Felvidek.ma oldalnak. Megemlékezések, katonai hagyományőrző rendezvények hadtörténész előadója a Kárpát-medencében és azon túl is, a rendszerváltoztatástól aktív szerepet vállalva a magyarországi katonai hagyományőrzésben. A mai magyar történelmi közgondolkodás egyik legismertebb alakítója, s ennek fő forrása a szeretet a haza és népe iránt. Boros Erzsébet méltatása az Ex Libris Díjhoz: Boros Erzsébet 1982 április 12-én született Szamosújváron, erdélyi, koncertező népdalénekes, népdaléneklést, kézművességet oktató népművész, óvónő, közösségépítő, közösségteremtő, generációkat összekötő, kiemelkedő személyiség. Tudását példa értékűen adja át lakóhelyén, Csombordon és az egész Kárpát-medencében. Hagyományőrző, -átadó tevékenysége példaértékű. 2002-ben az első díj mellé Arany Páva díjban is részesült, ezt számos első díj követte mindmáig. 2011-ben Mezőtúron Arany Páva Nagydíjat kapott. 2007-ben napvilágot látott „Mostan kinyílt egy gyönyörű virág” címmel karácsonyi népi kántákat tartalmazó lemeze, 2014-ben a következő, „Örvendezzünk...” címmel. 2015-ben mutatta be Búzásbocsárdon az „Erdélyország közepében” című erdélyi népdalokat tartalmazó lemezét. 2018-ban mutatták be Csombordon „Édesanyám lánya vagyok” című lemezét, alcíme: „Szülőföldem Mezőség”. 2017-ben Csokonai Vitéz Mihály önálló alkotói díjat kapott, 2020-ban a Magyar Kórusok és Zenekarok által megítélt Kóta Díjban részesült. Jelenleg Csombordon él férjével és három gyermekükkel. Férje a helyi református gyülekezet lelkipásztora. Egyesületük a Csombordi „Pipacs” Néptánc Egyesület az ő elnökletével, 70 táncos gyerekkel a környező településekről is, a Nagyenyed környéki táncokat tanulják. Édesgyermekei is a legmagasabb szinten követik őt. Kopecsni Gábor Országunkért Emlékdíjához: 1981-ben Dunaszerdahelyen született és tanult, majd Budapesten a Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budo-Aikido harcművészeti szakirányán. A magyar harcművészeti ágat 2004-ben kezdte lovasíjászattal,2005-ben ismerte meg a Baranta harcművészetet, ahol 2x-esNemzeti Bajnok, 3x-os Felvidék Bajnok, 4x-es Balassi Kupa szablyavívó bajnok. 2008- ban megalapította a Felföldi Baranta Szövetséget. 2018-ban az addig kidolgozott oktatási rendszerre, kutatásokra és gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva egy új harcművészeti ágat hozott létre Gömörpéterfalán, a Felföldi Dalia Iskolát, mint magyar nemzeti harcművészeti iskolát. Dalia csapatok az ország több pontján működnek. 2007-től folytat kutatást és élő gyűjtést a katonai és népi harci testkultúra terén, ebben a témában 15 könyve jelent meg, a Magyar Néprajzi Múzeum Tradíció Gyűjtőpályázatán 8 sikeres pályaművet alkotott. 2015-ben a felvidéki zászló három alkotójának egyike. A Magyar-Turán Felvidék civil szervezet elnöke. 2020-tól Gömörpéterfalán a Felföldi Dalia Iskola központjának kialakításán dolgozik, Magyar Közösségi Ház néven, amely egy magyar nemzeti bástya is kíván lenni a Kárpát-medencében. 2022-ben a felvidéki magyar feketeöves harcművészek Mesteri Oklevelet adták át, amiben a tradicionális magyar harcművészet mestereként ismerik el. 2014-ben Ex Libris díjjal tüntették ki, majd 2022-ben a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula emlékérmet adományozott Kopecsni Gábornak. 2023-ban Magyarország Miniszterelnöksége Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjjal tüntette ki. Célja és élete munkássága a Felföldi Dalia Iskola, a magyar nemzeti harcművészet terjesztése a Kárpát-medencében.