Gubcsi Lajos Ex Libris Díja 2009-2033 (előre eldöntve 2015-ig)

 

Magyarország, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Őrvidék és a nagyvilág magyarjainak

 

72. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat - Ausztria

A Magyar Emlékekért a Világban Egyesület

Ady Endre Líceum - Nagyvárad

Ághegy-Liget Baráti Társaság, Svédország

Alföldi Nyomda, Debrecen

Amerikai Magyar Társaság – Cleveland

Antal Imre és Ágnes

Áprily Lajos Általános Iskola Parajd

Aracsért

Aradi Alma Mater Alapítványnak

Arany János Gimnázium - Nagyszalonta

Ars Renata együttes - Virágh László

Ausztráliai Magyar Cserkészszövetség

Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium

Balassa Zoltán

Bálint Péter

Balogh Miklós

Bánffyhunyad református temploma

Banner Zoltán

Barabás Miklós Céh

Bartók Béla Líceum, Temesvár

Bayer József 

Bede-Fazekas Zsolt - Független Magyar Rádió, Toronto

Benkő László

Berki Krisztián

Bernády Alapítvány - Marosvásárhely

Bodajki kegyhely

Bodza Klára

Bogár László

Brassói Áprily Lajos Főgimnázium

Buenos Aires - Zrínyi Kör

Bukaresti Tv Magyar Adások Szerkesztősége

Burg Castellum öröksége

Civilek Háromszékért Szövetség

Constantinum Gimnázium

Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes

Corvinus Library – Hamilton, Kanada

Credo együttes, Ungvár

Csaba László

Csallóközi hagyományőrzők

Csányi Sándor Alapítvány

Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége

CSEMADOK Kassa

Csépe László

Csermely kórus

Csíkszentdomokos – az 1944-es vérengzés emlékére

Csíkszeredai könyvtár

Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium

Csúcs Mária – Duna Tv, Csíkszereda

Csutorás Tábor

Dálnok – Dózsa népe

Demján Sándor Alapítvány

Dr. Cserháti Ferenc centuriai c. püspök

Dévai Nagy Kamilla

Draskóczy Lídia

Duna Tv TÉRkép műsor

Ekler Dezső

Endrei Judit

Eötvös Kollégium

Erdélyi Kárpát Egyesület

Erdélyi Magyar Ifjak - Háromszék

Erdélyi Magyar Ifjak - Kézdivásárhely

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület

Eszéki Magyar Tanszék

Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem

Festetics kastély Nagykönyvtára – Keszthely

Farkas András zenész Toronto

Fekete Föld népzenekar

Fujkin István Toronto

Főnix Színház

Gaudeamus Librarium

Gerle János

Gubcsi Attila

Gudor Botond – Magyarigen

Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ

Gyergyószentmiklós – az 1944-es vérengzés emlékére

Gyergyószentmiklósi könyvtár

Gyomai Kner Nyomda

Györfi Sándor 

Gyurta Dániel

Hajnal Mihály

Hangody László Dr.

Harag György Társulat – Szatmárnémeti

Háromszék Szerkesztősége

Háromszéki Közösségi Alapítvány

Haszmann Pál Múzeum

Házi Bakó Eszter

Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

Hermann Róbert

HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete

Hoppál Mihály

Horváth Ferenc – www.erdely-szep.hu

Horváth György hagyományőrző

Horváth János Iskolacsoport - Margitta

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sárospatak 

II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Munkács

II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola, Beregszász

Incze Gergely Katalin

Jékely Endréné

Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület - Révkomárom

József Attila Ifjúsági Klub, Pozsony

Juhász Gyula Általános Iskola – Nagyvárad

KAFEDIK, Kazinczy Ferenc Diák Kör Brünnben

Kalotaszeg Néptáncegyüttes

Kanadai Magyarok Országos Szövetsége – Ottawa, Feszty Dániel

Karcagi Művelődési Központ

Kádár Márton Általános Iskola Mezőpanit

Károli Gáspár Református Egyetem Kántortanítóképző Főiskola Marosvásárhely

Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet - Ungvár

Kárpátaljai Református Egyházkerület

Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság

Kerkay Béláné Maczky Emese – USA

Kézdivásárhelyi könyvtár

Kézdivásárhelyi Református Kollégium

Kicsi Hang együttes

Király Ferenc, Torockó

Királyhágómelléki Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium

Kiskun Múzeum

Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Könyvtár

Kiss-Rigó László

Kobzos Kiss Tamás

Kocsis István író

Kodály táncegyüttes Toronto

Kolozsvár Európai Főváros 2015-ben

Kolozsvári Bolyai Egyetem Barátainak Egyesület

Kolozsvári Református Kollégium

Kórogy és Szentlászló áldozatai emlékére

Koronaőrség

Korond népművészete

Kor-Zár együttes

Kovács Géza, Sepsiszentgyörgy

Kozák Danuta

Kozsik Ildikó és Kozsik József

Kő Pál

Kriza János Néprajzi Társaság

Krónikás Zenede

Kubinyi Anna

Kun Világtalálkozó - Kunszentmiklós

Kurultaj

László Ottó kovácsmester, Hamva

Lázár Vilmos és a Nemzeti Lovas Szövetség

Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium – Nagyvárad

Luganoi Magyar Kör – Saáry Éva

Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége - Ungvár

Magyar Festészet Napja - Bráda Tibor

Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság

Magyar Íjász Szövetség

Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinat

Magyar Segélyegylet – Sao Paolo

Magyar Tannyelvű Főiskola, Szabadka

Magyar Televízió – Magyarország története c. sorozata

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

Magyar Zoltán etnográfus

Magyar  Koronaőrök Egyesülete

Makovecz Imre

Márai Sándor Gimnázium

Margittai Gábor 

Marjay Gyula

Maros Megyei Múzeum

Maros Művészegyüttes

Marossárpatak – Mátyás-huszárok

Marosvásárhely magyarjainak 1990. fekete márciusa emlékére

Marosvásárhelyi Református Kollégium

Martonyi János

Matthias Corvinus Collegium, Budapest

Muravidéki Nótázók népdalkör – Lendva

Muzsikás együttes

Nádorfi Lajos

Nagy Béla református főgondnok, Beregszász

Nagy Endre

Nagy Gábor – Kiskundorozsma

Nagy György kézműves

Nagy János szobrász, Felvidék

Nagy József grafikus, Felvidék

Nagy László kézilabdázó

Nagy Sándor

Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium

Nagyváradi Püspökség könyvtára

Nyitrai Egyetem Magyar Kara

Országos Széchényi Könyvtár

Ökrös Csaba

Ötvös Nagy Ferenc

Pannonhalmi Főapátság Könyvtára

Parragh László

Partiumi Református Egyetem

Pataki János

Pazmaneum Polgári Társulás

Petrovics István

Piller Éva – Sao Paolo

Polgárok Háza

Pozsonyi Magyar Casino

Pozsonyi Magyar Tanszék

Prágai Tükör

Pro Natura Szentgotthárd – Pronas

Reménység Háza – Brassó

Révkomárom CSEMADOK

Rimaszombat CSEMADOK

Risztov Éva

Rozsnyó – CSEMADOK

Rozsnyói Meseszínház és Badin Ádám

Salamon Beáta

Sapientia Egyetem – Csíkszereda

Sapientia Egyetem – Kolozsvár

Sapientia Egyetem – Marosvásárhely

Sárospataki 8kor Színház

Sárospataki Református Nagykönyvtár

Savanya István

Schola Privata Gutaiensis – Gútai Magyar Tannyelvű Iskola

Segesvári Gaudeamus Alapítvány

Selye János Egyetem

Selye János Gimnázium – Révkomárom

Sepsiszentgyörgyi könyvtár

Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium

Sidi Péter

Smaranda Enache

Sólyom László

Studium Generale – SG 45

Sudár Annamária

Sütő András Baráti Egyesület

Sütő Levente, Vargyas

Szabadkai Városi Könyvtár

Szacsvay Imre I-VIII osztályos Általános Iskola - Nagyvárad

Szakály Sándor

Szakkay József Szakközépiskola, Kassa

Szalóczy Pál

Szárazajta – az 1944-es vérengzés áldozatai emlékére

Szatmári Református Gimnázium, Szatmárnémeti

Szatmári Szilárd lelkész, Csíkszereda

Szegedi Tudományegyetem

Szék közössége

Székely Emese

Székely Mikó Kollégium

Székelyföldi Stúdió

Székelyudvarhelyi könyvtár

Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház

Szent László Római Katolikus Gimnázium – Nagyvárad

Szentandrássy István

Szentendrei Skanzen

Szigligeti Színház

Szilágyi Áron

Szilágyiné Fodor Zsuzsanna Dr.

Szlovákiai Bencés Rend - Révkomárom

Szolnoki Művésztelep

Szórádi Sándor

Szőcs Gyula Dr.

Szörényi László irodalomtörténész

Tamási Áron Alkotóház, Farkaslaka

Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely

Tar Károly

Tárogatós Világtalálkozó

Tata városának

Teleki Téka

Tihanyi apátság

Tokaji Reneszánsz Egyesület

Tordai Petőfi Társaság

Tőkés László

Ughy István

Újvidéki Magyar Tanszék

Ungvári Egyetem Magyar Kara

Varga Bótos Anna

Vaski Gábor

Vay Ádám Múzeum, Vaja

Végh Alpár Sándor

Veszprémi Egyetem

VIII. Maros Népzene- és Néptánctalálkozó 2013

Vincze László

Vizy E. Szilveszter

Wonke Rezső

XII. „Kufstein” Konferencia

Zádori Mária

Zentai Művésztelep 60 éve

Zilahi Református Wesselényi Kollégium

Zirci Apátság Nagykönyvtára  

Zombori Magyar Polgári Kaszinó 150 éve

Zorkóczy Zenóbia

 

Laudációk a 2012-es Ex Libris Díjakhoz

Nagy László kézilabdázó olimpikon

Nagy László a világ kézilabdasportjának állócsillaga, aki ugyan magasságával is kiemelkedik a mezőnyből, ám játéktudásával még inkább. Az 1981-ben Székesfehérváron született, de gyermekkorát Szegeden töltő balkezes Laci hamar megismerkedett a labdajátékokkal, és sokáig párhuzamosan kézilabdázott és kosárlabdázott. Tinédzserként került fel a Csongrád megyei élcsapat, a Pick Szeged felnőtt együtteséhez, 18 évesen, 1999-ben pedig Európa-bajnokságot nyert a magyar ifjúsági válogatottal, egyúttal a nagyválogatottban is bemutatkozhatott. Az ifjúsági Európa-bajnokságon keltette fel a világ férfi kézilabdázásában akkoriban egyeduralkodó klubcsapat, a Barcelona figyelmét. Az együttes, zsinórban elnyert öt Bajnokok Ligája-győzelmet követően 2000-ben leigazolta Nagy Lászlót, akinek a katalán együttesben kiteljesedett tudása. 2003-ban a csapat Nagy Lászlóval EHF-kupát, 2005-ben Bajnokok Ligáját, 2003-ban és 2006-ban spanyol bajnokságot, 2004-ben, 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben pedig spanyol Király Kupát nyert. Tudását és személyiségét 2010-ben a klub azzal ismerte el, hogy a csapat történetében először lett személyében nem katalán születésű játékos az együttes kapitánya. A Barcelona igazi vezéreként két újabb felejthetetlen szezont töltött az együttesnél, hiszen 2011-ben és 2012-ben is első lett a világ egyik legerősebb nemzeti bajnokságában, 2011-ben pedig Bajnokok Ligáját nyert a katalán klub Nagy László vezetésével. Az átlövő a válogatottal 1999 után szerepelt a 2003-as, a 2007-es és a 2009-es világbajnokságon, a 2004-es, a 2006-os és a 2008-as Európa-bajnokságon, valamint előkelő negyedik helyezést ért el a 2004-es athéni olimpián.

Nagy Lászlót 2011-ben a kézilabda-szurkolók a világ legjobb játékosának választották, 2012 júniusában pályára lépett a magyar válogatott Norvégia elleni sikeres vb-selejtezőjén, a londoni olimpián kiemelkedő teljesítményt nyújtva segítette hozzá a nemzeti csapatot a bravúros negyedik helyhez. Mindennél beszédesebb adat, egyben jelzi Nagy László klasszisát, hogy a legjobb négy közé jutásról döntő, Izland elleni felejthetetlen olimpiai mérkőzésen a balkezes átlövő a hosszabbításban szerzett hét magyar gólból egymaga ötöt szerzett, ami versenyzői kvalitásait is jól mutatja. 2012 nyarán jelezte, hogy haza kíván térni, és a Veszprém együttesében képzeli el jövőjét, majd, miután erről a Barcelona és a bakonyi klub is megegyezett, eldőlt: idén ősztől hétről-hétre láthatjuk a magyar pályákon azt a játékost, aki igazi művésze sportágának, a világ egyik legjobb védőjátékosa, remekül irányít, ugyanakkor gólerős, valamint vezér a pályán és pályán kívül is. Mindezzel már azt is elmondtuk, hogy miért tartozik sportága alig pár játékost számláló világelitjébe az Ex Libris Díjjal kitüntetett Nagy László.

Ötvös Nagy Ferenc ötvösművész

Jászkiséren született, ötvös-iparművész, etnográfus, muzeológus. Olyan ötvöstárgyakat készít, melyeken döntő fontosságú a zománc – mint anyag. Nevéhez fűződik néhány - már-már feledésbe merült - zománctechnika felelevenítése, többek között az erdélyi sodronyzománc és az ajour (áttört-, ablak-) zománc. 1986-1996 között a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészeti munkatársa, 1996-2010 között ötvös művésztanár Debrecenben. Szakírói munkássága is jelentős, a Zománcmívesség, (1997, Scolar),  Festőzománcozás, (2009, Scolar) majd az Ötvösművészet. A kezdetektől napjainkig (2011, Scolar) című művészeti szakkönyvei több száz éves hiányt pótolnak. Az általa újjáélesztett ötvöszománc-technikákkal kapcsolatos legfontosabb szakmai hitvallása: …a zománcművészeti hagyományok megőrzése, ápolása, a művészeti oktatásba történő beépítése, új lehetőségek kidolgozása, kísérletezés, szakirodalomként történő megörökítése megjelentetése, a hazai ötvöszománc-művészet európai rangra emelése. 1986-ban tagja lesz a MAOE-nak, 1992-ben a MKISZ ötvös szakosztályának. Alapítója a Tűzzománc Művészek Magyar Társaságának, a KKK (Kecskeméti Képzőművészek Közössége), a Debreceni Ötvöszománc Szimpóziumnak. Művészeti szakkönyvei: Zománcmívesség, Scolar Kiadó,1997; Festőzománcozás, Scolar Kiadó, 2009; Ötvösművészet. A kezdetektől napjainkig, Scolar Kiadó, 2011. 

Pro Natura Szentgotthárd - PRONAS

A Pro Natura St.Gotthard Civil Összefogás Egyesület - röviden PRONAS - 2006-ban alakult széles körű civil szervezetként, 2008 óta bíróságon bejegyzett közhasznú egyesület. Évek óta küzd a Szentgotthárdot és a nyugat-magyarországi régiót érő káros osztrák környezetvédelmi hatások ellen.  A tervezett heiligenkreuzi hulladékégető, a Rába-habzás, egy geotermikus erőmű általi Lapincs-sózás és a Szentgotthárd közvetlen közelében lévő osztrák ipari park szennyezései jelentették a legnagyobb kihívásokat. Mind a 4 területen sikerült jelentős előrelépéseket elérni a nemzet, Magyarország, és különösen a nyugat-magyarországi régió érdekében!

 

-         A heiligenkreuzi hulladékégető építési engedélyét mind első, mind másod fokon visszavonta az osztrák Közigazgatási Bíróság.

-         A Rába-habzás megszüntetésére, a vízminőség javítására Ausztria kénytelen volt 17 millió Eurót – átszámítva közel 5 milliárd Ft-ot – invesztálni.

-         Bezárták a fürstenfeldi geotermikus erőművet, így megszűnt a Lapincs és a Rába nagymértékű sóterhelése.

-         Az osztrák ipari park is megtanulta, most már árgus szemekkel figyeli a PRONAS a tevékenységüket, és már nem meri megtenni azt, amit korábban még következmények nélkül megtett.

Az elért eredményekben az állami szervek mellett óriási szerepe volt a PRONAS-nak, az általa szervezett lakossági megmozdulásoknak, melyek híre messze eljutott mind Magyarországon, mind Ausztriában. A demonstrációk mellett részt vett számos szakmai anyag (fellebbezések, állásfoglalások, beadványok) készítésében. Az évek során közös projektjeik voltak hazai és osztrák civil szervezetekkel, európai parlamenti képviselőkkel. Tevékenységükről folyamatosan frissített honlapjukon, a www.pronas.hu-n adnak tájékoztatást. A harcos küzdelmek mellett aktívan kiveszik részüket a gyermekek környezettudatos szemléletének formálásában. Terveik között szerepel még őshonos, Kárpát-medencei gyümölcsfajok átmenekítése a jövőnek, melynek céljából közösségi kertjében nagyapáink, dédapáink almáit, körtéit nevelik, gondozzák.

Szakály Sándor (Törökkoppány, 1955) történész , a MTA doktora. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának tagja. 1980-ban államvizsgázott, jeles eredménnyel. Ezt követően még ebben az évben a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tudományos segédmunkatársi állást kapott. Itt tudományos kutatómunkát folytatott és rendszeresen publikált. 1982-ben „summa cum laude” minősítéssel a bölcsésztudományok doktorává avatták. Először tudományos munkatárs, majd 1990. január után tudományos főmunkatárs lett.

Fő kutatási területe az 1919 és 1945 közötti Magyarország történelme, az ország második világháborús szereplése, a volt magyar rendvédelmi szervek története, valamint a jelzett időszak politika- és sporttörténete. 1991. május 1-jétől a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Legújabb- és Jelenkortörténeti Osztálya vezetője. 1992. augusztustól 1997. júliusig az intézmény Bécsi Kirendeltségének vezető-helyetteseként dolgozott. 1997 és 1999 között a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa, majd 2000. december 31-éig az intézmény főigazgatója volt. Ezután a Duna Televízió kulturális igazgatója, majd alelnöke lett. 2004. augusztus 1-jétől az évvégéig a Magyar Országos Levéltár főigazgatójának tanácsadója, főlevéltárosi besorolásban. 2005 márciusa és 2006 márciusa között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozott tudományos kutatóként. 2006. április 1-jétől a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Társadalomtudományi Tanszékének tudományos szaktanácsadója, később egyetemi tanára, 2009-2010 között a veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának professzora, 2010-től a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára, 2011-től tanszékvezető egyetemi tanára és a Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője, illetve 2012-től intézetvezető – a Történettudományi Intézet – egyetemi tanár is.

Miután disszertációját sikeresen megvédte, az MTA Doktori Tanácsa 2006-ban az MTA doktora tudományos címet adományozta részére. Szakmai-tudományos tevékenységéért 1993-ban Bezerédj-díjat, 2001-ben Zrínyi Miklós-díjat, 2003-ban Supka Géza emlékérmet kapott. 2006-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán dr. habil. címet szerzett történelemtudományból.

Szilágyi Áron (Budapest, 1990) olimpiai és világbajnok magyar kardvívó, a Vasas SC versenyzője. A Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett 2009-ben, majd 2010 szeptemberétől az ELTE TáTK nemzetközi tanulmányok alapképzési szak hallgatója.  Angolul és franciául beszél, matematikából országos versenyeken ért el kiemelkedő eredményeket. 2012-ben felvételt nyert a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakára. Kardvívásban nevelőedzője Gerevich György volt, az olimpiai ezüstérmes Nemcsik Zsolt mestere. Gerevich 2008 augusztusában bekövetkezett tragikus halála óta Somlai Béla mesteredző segíti a felkészülésben. 2006-ban a junior Európa-bajnokságon aranyérmes lett. 2007-ben kadett Európa-bajnok volt egyéniben és csapatban is. 18 évesen egyéniben a legjobb 16 közé került a 2008-as pekingi olimpián. Csapatban hetedikként zárt. A junior Eb-n csapatban szerzett ezüstérmet. Az év végén megnyerte a magyar bajnokságot. 2009-ben a junior vb-n egyéniben második, csapatban első lett. Az U23-as Európa-bajnokságon a legjobbnak bizonyult. A junior Eb-n egyéniben aranyérmes. 2010-ben a junior vb-n egyéniben harmadik. A párizsi világbajnokságon 6. helyezést ért el. Az egyéni ob-t megnyerte 2011-ben. 2012-ben Chicagóban, a férfi kardozók olimpia előtti utolsó világkupa-versenyén aranyéremmel zárt. A 2012-es londoni olimpián a 32 között kezdett. A döntőben az olasz Diego Occhiuzzi ellen már 8–1-re is vezetett, végül 15–8-as végeredménnyel olimpiai bajnok lett. Ő szerezte Magyarország első aranyérmét a 2012-es olimpián.

• Az év magyar junior vívója (2006, 2009)
• Junior Prima Díj (2010)
• Az év magyar vívója (2011)
• Ex Libris Díj 2012

Zádori Mária Ex Libris Díjához: 1965-ben, még középiskolásként első díjat nyert a Magyar Rádió és Televízió 1965-ös Ki mit tud versenyén. Alapító tagja az l97l-ben alakult ARS RENATA Szólóének-együttesnek, a Magyar Bach Társaságnak és a Magyar Régizenei Társaságnak. l97l-től l986-ig a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának tagja. 1986 óta az Országos (ma Nemzeti) Filharmónia szólistája. 1989-ben Liszt-díjjal tüntették ki. 1999-ben a megkapta Magyar Köztársaság Kiváló Művésze címet. 2004-ben a régi magyar énekek historikus előadásában kifejtett tevékenységéért megkapta a Tinódi-lantot. Különös gondot fordít a régi magyar muzsika ápolására. Mintegy 60 hanglemezfelvételének jelentős részét a Capella Savaria (autentikus hangszereken játszó) barokk zenekarral készítette a Hungaroton és a Quíntana hanglemezkiadó cégeknél. Ezek közül négy (Händel: Duets & Cantatas, Johannes Passion, Brockes Passion, valamint Monteverdi: Tancredi e Clorinda & Madrigali) elnyerte az Év Hanglemeze díjat.

Kroó György szavai: Világklasszishoz volt méltó Zádori Mária előadása, amelyből szinte sütött a szöveg hangulata, a boldogító érzéki szépség lírája, csakúgy, mint az őrületté fokozódó szenvedély, vagy a boldogtalan szerelem s bosszú tragikus hangja, ez az előadás, amelynek elsöprő erejű recitativói díszlet, jelmez, színpad nélkül teremtettek felejthetetlenül sűrű, zárt, drámai légkört a teremben. Mikes Éva így tudósít: Zádorinak megszokott éteri hangzása, utolérhetetlen belső azonosulása, minden nyelven tökéletes kiejtése, pompás karakterteremtő képessége, érezhető spiritualizmusa és gyomorba öklelő szuggesztivitása mellé ekkor olyan drámai kitörés és erő párosult, amely meghozta a végső katarzist. A végén nemigen akadt ember a nézőtéren, aki ne sírt volna. Lélektől lélekig - így énekel Zádori Mária.

Pataki János cukrászmester:

Édes állomás a Balatonhoz vezető 70-es út mentén az érdi Pataki Cukrászda. Nem kötelező megállóhely, szabadon választott. Tisztességes bűnre csábít: nassolásra. A Pataki cukrászda története 1955-ig nyúlik vissza: ebben az évben, alig néhány évvel a nagy államosítások után nyitotta meg cukrászdáját idősebb Pataki János és felesége Tápiógyörgyén. Fiuk, a változatosság kedvéért szintén János, cukrász mestervizsgát tett.
A fiú a legendás pesti Royal Szállóban helyezkedett el: az itt dolgozó „nagy öregek” nemcsak hihetetlen anekdotáikat, de ördöngös receptjeiket is megosztották a fiatalabbakkal. Mikor egy hirdetésben érdi cukrászdát kínáltak eladásra, gyorsan akcióba lépett. Kemény évek következtek: napi 12-14 óra munka, építkezés, s közben sátrazás az udvaron. 1976-ban mindössze 3 hónap és 3 nap ismertség után házasodott össze az ifjabb Pataki párjával, a szintén szakmabeli, gundeles Ilonával. Jól jön a munkaerő, mondogatta a friss após, s nem is tévedett! Két év múlva megszületett a legfiatalabb János, 1980-ban öccse, Ádám, s szinte a családdal együtt nőtt a cukrászda is. 1985 őszén az ekkor már Kiváló Cukrász és Kiváló Cukrászda címmel büszkélkedő cukrászdát szinte teljesen lebontották, a fél évvel későbbi újranyitás olyan újdonságokkal ismertette meg a környéket, mint a fagylaltos vitrin vagy az olasz gépekkel magyar alapanyagból készült krémfagyi.
Az évek során a termelés megsokszorozódott, s mind korszerűbb gépek biztosították a lassan fogalommá váló Pataki színvonalat. A cukrászda lassan kinőtte a nyolcvanas években épített házat is: 1999-ben, 8 hónapos átalakítás után nyitotta meg kapuit az a Pataki Cukrászda, amit ma látunk a főúton…és a történetnek még koránt sincs vége! Pataki János rangjai közül az elmúlt években: a Cukrászok Országos Ipartestülete elnöke, a Cukrász-, Fagylalt- és Csokoládékészítők Világszövetségének exelnöke, jelenleg elnökségi tagja, 10 legjobb cukrász között az 5. helyre választotta a szakma, 4 budapesti világhírű család  után. Zárjuk egy idézettel: "Pörgős ember a Pataki, férfiasan keresi a kihívásokat" - magyarázza Auguszt Olga.  Az Ex Libris Díjat egész munkásságáért, kiemelten pedig azért ítéltük oda, mert Pataki János a hungaricumok tekintélyéért vívott kemény küzdelem fáradhatatlan élharcosa.

 

Bodza Klára 1942. március 5-én született Budapesten Bodza István és Vincze Erzsébet 8. gyermekeként. 1967-1974 között a Fővárosi Zeneiskola diákja volt. 1974-1976 között a Szegedi Tudományegyetem ének–zene szakán tanult.

1968-ban a Nyílik a rózsa című népzenei tv-vetélkedő nyertese volt. 1969-1981 között szabadfoglalkozású zeneművészként dolgozott. 1981-1987 között a III. kerületi Zeneiskola népzenei tagozatán tanított. 1987-től a XXII. kerületi Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola népiének tanára, valamint a népzenei tagozat vezetője. 1985-től a Tátika Énekegyüttes alapítója és vezetője. Kidolgozta a magyar népdal zeneiskola szintű oktatási módszereit. Népdalgyűjtő munkát is végzett. 10 lemezen énekel, 1996 önálló hangkazettája, 1997 önálló cd-je jelent meg a Tátika Énekegyüttes közreműködésével. 1978-2001 között Czidra László felesége volt.

Műve: Magyar népi énekiskola I–III. kötet (I–II. Paksa Katalinnal, 1992, III. Vakler Annával, 1999)

 

Endrei Judit Szolnokon született 1953. május 7-én Kurdics István és Karkus Irén gyermekeként. 1973-1977 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanulója volt Szegeden. Ezután egy évig (1977-1978) a MÚOSZ Újságíró Iskolában tanult művelődéspolitikát. 1980-1983 között elvégezte az ELTE-BTK orosz szakát. 1989-1990 között az Európai Kulturális menedzserképzőbe járt.

1976-1998 között tv-bemondó volt a Magyar Televíziónál. Közreműködött a Homokóra, az Ablak, a TV-Híradó, a Hétvége, az MTV Plusz), a Gólyahír, a Paraván, az Át-Állás, a Vasárnapi Turmix, a Leporello, Az éjszaka, a Kincsestár, a Napközi, a Tízórai és még sok más műsor, dokumentumfilm elkészítésében. 1998 óta szabadúszó.

1998-tól a szervezője a szentendrei kulturális életnek: az I. szentendrei Gasztronómiai Fesztiválnak, a Hölgyek fesztiváljának, a Skanzen Amfiteátrumnak

• 2001-2002 között vezette a Satelit Televízió Vasárnap Endrei Judittal című műsorát. 2003-ban alapította az Endrei Könyvek Kiadót, 2006-ban pedig a Perla Stúdiót. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány kuratóriumi tagja  Pro Urbe Szentendre Díjat kapott 2002-ben

2 lánya született; Nóra (1991) és Laura (1994)

 

GERLE János építész, szakíró

(Budapesten született, 1947. március 12.)

1974-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Pályáját tervezőirodákban kezdte (SZÖVTERV, VÁTI, KERTI), 1974-76 között elvégezte a Mesteriskolát. Máig Makovecz Imrét tekinti mesterének, aki kutatásainak irányt és ösztönzést ad. Érdeklődése az építészet történeti és nagy horderejű elméleti kérdései felé fordult. A Fővárosi Levéltár számára rendezte Ybl Miklós hagyatékát. 1987-től hét éven át az UNESCO századfordulós építészettel foglalkozó bizottságának magyar tagja. Számtalan publikációja jelenik meg a különböző hazai és külföldi folyóiratok hasábjain. E munkáiban a századfordulós magyar építészeti örökség elmélete és gyakorlati védelme mellett annak a kortárs építészetre tett hatását is vizsgálja. Összefüggéseiben mutatja ki a jellegzetes magyar szecesszió és az organikus építészeti irányzat közös szellemi gyökerét. Több korszakos jelentőségű retrospektív kiállítás létrehozásában vesz részt. Szerkeszti az Országépítő c. folyóiratot. A Budapesti Városvédő Egyesület temetői munkacsoportjának tagjaként 1983 óta foglalkozik a fővárosi sírkertek sorsával, egyik létrehozója a Nemzeti Pantheon Alapítványnak. 1997-ben Ybl-díjban részesült. Jelenleg - többek között - a vidéki Magyarország építészeti értékeinek feltárásán és dokumentálásán dolgozik.Mestere: Makovecz Imre.

 

Főbb művei
A századforduló magyar építészete [F. Kovács Attilával és Makovecz Imrével], A pénz palotái, Építészeti kalauz a századfordulótól napjainkig [társszerzők: Ferkai András, Lőrinczi Zsuzsa, Vargha Mihály]

 

 

Horváth Ferenc és a www.erdely-szep.hu

Önvallomás: Közel 35 éve járjuk feleségemmel Nagy-Magyarország és a Monarchia tájait, vidékeit. Bejártuk a Felvidéket, Délvidéket, Őrvidéket, Ausztria és Csehország egy részét. Előzőleg Erdélyben utoljára a 70-es években jártam, akkor még motorkerékpárral és sátorral. 2005-ben kezdtük új erdélyi útjainkat, s szép élményekkel gazdagodtunk.

 Módszeresen beutazzuk Erdély vidékeit, de egyes helyeken, főleg Székelyföldön, a tömb-magyar vidékeken, már visszatérő vendégek vagyunk, szinte hazajárunk. Erdélyország Tündérország, varázslatos, gyönyörű tájak, történelmi emlékek, barátságos, vendégszerető emberek. Zord havasok, lankás legelők, csobogó patakok, tavak, tengerszemek, források, pásztorok a nyájaikkal, zsindelyes házikók, várromok, erődtemplomok, népviseletek, régi szokások, mind megannyi csoda.

 Évente egyszer Moldvába is átmegyünk a csángó-magyar vidékre, a Szeret völgyi falvakba, ahol még az ősi, archaikus magyar nyelvet beszélő magyarok, valamint a madéfalvi és későbbi székely menekültek leszármazottai élik egyszerű életüket.

 E szép élményeinket szeretném az általam készített fényképeken keresztül megosztani a honlap látogatóival. A képeket folyamatosan töltöm fel.

 

Magyar Zoltán

1987-1997 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történész-etnográfus-irodalomtanár diplomát, majd 2000-ben PhD-zett folklorisztikából. Már tanulmányai alatt is dolgozott, 1993-1994 között a Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd 1994-1995 között a Magyar Néprajzi Múzeumban, végül 1997-től az MTA Néprajzi Kutatóintézetében. 1987-től jár folyamatosan terepmunkára (Magyarország és az összes környező ország mellett Lengyelországra és Írországra is). Gyűjtőmunkájának eredményét 1996 óta folyamatosan publikálja. Fő szakterülete a magyar mondavilág, magyarországi szentek és uralkodók köré épülő mondakörök. Ő szerkeszti a 2001-ben indult Magyar népköltészet tára sorozatot. Közreműködött szakértőként, forgatókönyvíróként a Duna TV Ezer év – ezernyi emlék valamint az Élő népi értékek – mesemondók sorozataiban.

Díjai:

• 1991 – Juhász Géza Díj
• 1992 – Debrecen Kultúrájáért Díj
• 1999 – Akadémiai Ifjúsági Díj
• 2001 – Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj (2003-ban és 2007-ben ismét)
• 2001–2004 – Bolyai Ösztöndíj
• 2004 – Habsburg Történeti Intézet
• 2007 – A Magyar Művészetért Díj