Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Gubcsi Lajos legújabb könyvéről - lektori értékelés
KÉREM, CSAK AZ OLVASSA EL, akit nem zavar, ha dicsérik legújabb könyvemet. LEKTORI értékelés.
Gubcsi Lajos: Hall még valaki?! – Az Ismeretlen Ellenségnek
Lélekmagma
Ha egy szóban kellene összefoglalnom legújabb köteted lényegét, esszenciáját, azt mondanám: lélekmagma.
Bár az eddigieknél rövidebb munkáról van szó, mégis úgy érzem, a mennyiség ez esetben sem csorbította a minőséget, sőt a rövidség, tömörség, még keményebbé, kontrasztosabbá, élesebbé,
világosabbá teszi mindazt, amit láttatni akarsz.
Érzek benne valami olyat is, ami merőben más, merőben új, sőt fölötte áll az eddigieknek. A megélt sors bölcsessége, felülemelkedettsége, távolságtartása, vagy éppen közelítése az, amely kiérzik az indító kérdésfelvetésektől kezdve a spirituális-érzéki gondolatszövésen át a summázatig.
A jelenlegi bezártsági, bizonytalansági helyzet olyan feszültségeket indukál az emberben, mindannyiónkban, amit azonban nagyon nehéz megfogni, megfogalmazni, szavakba önteni. Ez neked a legújabb kötetedben minden eddiginél magasabb szinten és felfokozottabb érzelmi hőfokon, bár mégis mértékletes visszafogottsággal, sikerült. Egy rendkívül érett, kifinomult, egyszersmind felelősségteljességet tükröző gondolatfolyam formájában fogalmazod meg azt a belülről feszítő életérzést, a tehetetlenség, a félelem, a meghatározottság, a bezártság élethelyzetében vergődő ember életérzését, amelyet egyszerű szavakkal nehéz kifejezni. Csak különleges idegvégződések érzékenységével megáldott költői véna tudja letapogatni, leképezni és elénk tárni mindazt a megfoghatatlant, amit mindannyian átélünk ezekben a napokban.
Itt és most íme az ember (ecce homo). A ma embere, aki azt hiszi elbizakodottságában, hogy mindenre képes, és mindennek az ellenkezőjére is, ezért legyőzhetetlen. S mégis most azt éljük meg, hogy legyőzhetetlenségünk nagyon is sebezhető.
Gondolataid, érzéseid mindannyiunk ki nem mondott gondolatai. Szánkba adod, amit mindannyian legbelül érzünk, de nem vagyunk képesek szavakba önteni. Csak félrecsúszott mondatokba, pótcselekményekbe, sóhajokba szökik fel belőlünk. Ezért teremtette a Jóisten a költőt, hogy helyettünk is kimondja a kimondhatatlant.
Annyira szürreálissá vált mindaz, ami körülvesz bennünket, annyira kifordult magából a valóságunk, annyira lidércnyomásra, delíriumos rémálomra hasonlít az, amibe belepottyantunk, ami közepette élnünk kell a hétköznapjainkat, annyira nem tudjuk, meddig, hogyan, miért, hogy szinte belénk szorul, belénk sül a szó, és állunk tétován, megrökönyödve, várva a megváltást. Embert, jellemet próbáló, formáló időszak ez, amikor ki-ki megmutatja magát, akaratlanul is, igazi arcát nem tudván leplezni. Tűrő- és alkalmazkodóképességünk, sőt segítőkészségünk nap mint nap próbára tétetik.
Előhívódik, mint a hajdani, mára már elévültté vált fotón a fehér és a fekete, a fény és árnyék, ahol a kontrasztok élesen szétválnak. A szeretetnek, szerelemnek, családnak, barátságnak soha nincs nagyobb jelentősége, mint ilyenkor. Tudni hová tartozunk, mibe, kibe kapaszkodhatunk. Csak ez képes megtartani.
A próza, a vers, a verspróza vagy prózavers egymásba kapaszkodva, összefonódva, szinte zenélve, egymásra rímelve vagy feleselve, alkotja ezt a pandémia kori, zseniálisan okos és szép gondolatfolyamot, amelyben a bezártság, a mulandóság, a hiábavalóság érzésének felerősödése indukálja a nagy sorskérdésekre való válaszkeresést, miközben a képzelet mind magasabb régiók felé és mind messzebbre szárnyal, amelynek borongósságát olykor fanyar humor, keserédes melankólia, játékos allegóriák, szójátékok, képzelettársítások oldják, cizellálják, s teszik derűsebbé, bizakodóvá.
Nagyon mélyről fakadó hangok, érzéshullámok ezek, mintha a lélek legbensőbb, legérzékenyebb rétegei, rezdülései, magmatikus forrongásai törnének a felszínre, megpróbálva kibontani a mindent
elfedő felszíni kéreg alól a lényeget, az élet korok és idők feletti lényegét, amely minden szenvedély forrása és táplálója, amelyben ott van a lét és nemlét, a fájdalom és öröm, az elmúlás és feltámadás, a szürreális és valós, amely végül is mindig ugyanahhoz a kiindulóponthoz tér vissza, a szerelem és szeretet, a család, az otthon és a haza éltető erejéhez és fontosságához. Ennél a pontnál visszautalhatunk nagy költőnk, Petőfi, szállóigévé vált verssorára, miszerint „haza és szerelem, e kettő kell nekem”, majd konklúzióként Madách soraira, hogy „ember küzdj és bízva bízzál”. Ezek a soha el nem évülő gondolatok kapnak e kötetben is ismét sajátos színt és aktualitást, megerősítést és a jelen helyzethez igazodó újabb dimenziókat. Érett, erőteljes, elkötelezett ez a hang, amely a maga természetességében, mesterkéletlenül szólal meg, s minden zord dilemma, sötét előérzet ellenére optimista kicsengésű, bizakodó, reménykedő, reménykeltő.
Az írásokhoz Salvador Dali képei adnak képi és hangulati illusztrációt a gondolati és lelki rokonság valamiféle különös szimbiózisát hozva létre, ráerősítve a költői formába öntött, erős érzelmi töltetű, filozofikus, meditáló, egyben nagyon is valós mondanivalóra.
Varga Bótos Anna
További hírek

 HAJRÁ BEKE, HAJRÁ SZŐCS, HAJRÁ ERDÉLYI HVIM!

TI NEM ADTÁTOK FEL SOHA!
A minap történt kiszabadulás utáni interjúból:

"... sokan mondják, hogy a tüntetéseknek nincs értelme, nem lehet vele eredményt elérni. Szerinte az ő esetük bizonyítja, hogy nem így van. A kiállás, az összefogás, a tiltakozások rajtuk segítettek. Legalábbis végig lelkierőt adtak nekik: „Igenis, annak ereje volt. Mert a keresztet, amit ránk akasztottak, azt könnyebb volt így elviselni. Mert a súlya nem csak engem nyomorított és a családomat, hanem úgymond Háromszék népét, Erdélyt, az egész Kárpát-medence magyarságát(...) Ilyenre példa azért a világon nincsen: Terrorizmussal vádolnak valakiket és ennyi ember, a város, a Háromszék, Erdély, a Kárpát-medence magyarsága és még azon kívül is kiállnak idézőjelesen két terrorista mellett. Ez csak itt létezhet Székelyföldön.”

2014-ben a kézdivásárhelyi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak átadott Ex Libris Díjam ezt honorálta akkor is, ma is. 



NAGYON KÁR, KIVÁLÓ VOLT!
Elhunyt Riecke Werner kiemelkedő pénzügyi közgazdász, úgy volt német, hogy magyar volt.
Hihetetlenül szorgalmas volt. A 80-as évek legelején ő fordította németre Tarafás Imrével írt könyvünket, A láthatatlan pénzt. Már akkor tudtam, milyen mély pénzügyi ismeretekkel rendelkezik. Talán sokan azt mondják, hogy a liberális vonal híve - nekem nagyszerű szakember.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210721/elhunyt-riecke-werner-493438riecke werner

 

Szabadon engedték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, akiket 2018-ban ítéltek el gaz módon Romániában, képtelen indokkal: terrorizmus vádjával. Hogy ilyen lehetséges ma egy EU-országban? Iszonyat.
MÁTÓL SZABAD a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két erdélyi vezető személyisége.
Büszkén mondom, hogy 2014-ben az Ex Libris Díjunkat nyújtottam át Kézdivásárhelyen Beke Istvánnak és az ottani HVIM-nak éppen mindig is megtörhetetlen, bátor magyarságukért.

 szőcs zoltán


ÓVATOSAN BÁR, DE MERJÜNK, KEZDJÜNK SZÁRNYALNI A NAGY BAJOK UTÁN.
Gubcsi Lajos: Az ég felé...
Erre az érzésre biztatok mindenkit, nem könnyű az átállás a vissza- és elfojtottság másfél éve után.
Gubcsi Attila grafikája Az ég felé című verskötetemből, másfél évtizeddel ezelőtt.Lehet, hogy műalkotás

AZ ÖSSZEHANGOLT LMBTQ-AGRESSZIÓHOZ.
Mit is idéznek elő? Amit az agresszorok szoktak.
Én ezzel a kérdéssel nem nagyon foglalkoztam, utáltam a Pride-önmutogatások közönséges, tolakodó voltát, és nagyon nem tetszik, nem tetszett soha, ahogyan bizonyos - nyilván részben érintett - sajtótermékek és munkatársaik mára naponta témaként tolják az arcunkba ezt az egész terjeszkedő magatartást.
De nem akartam foglalkozni vele különösebben, és most láthatóan azt teszem, főleg, amióta tudom, mit kezdeményeznek ellenünk Brüsszelben és sok más nemzetközi síkon.
Az agresszió elérte, hogy most már foglakozzak vele. Legyen - elutasító, haragos - álláspontom, kikérjem magamnak, hogy úton-útfélen és minden percben ezt nyomják az arcomba (RTL-adások megállás nélkül, digitális "újságok" szüntelenül, nemzetkozi bandák összehangoltan és ravaszul).
Unom, és nem szeretem, hogy és ahogyan behúztak ebbe a témakörbe.

LMBTQ-agresszorok. Hagyjatok békén. Ne vonuljatok be se a magán-, se a közgondolkodásunkba ilyen röhögő hévvel (gondolom, nektek nagyon tetszik szerepelni): Le. LESZEREPELNI. Éljétek magánvilágotokat, ahogyan akarjátok, s örüljetek annak a többségi intelligenciának, beleértve a konzervatív, nemzeti érzelmű többséget, amely magánjogotoknak tekinti a ti nemi .... (nem találom a megfelelő szót). Mindegy, azt, ami.

Az pedig, hogy gyurcsányok kapaszkodnak belétek politikai hasznot keresve - külön üdvözítő lehet nektek. 

Ez a brutális, egybehangolt, frontális közönségesség és hatalmi terjeszkedési vágy vissza fog ütni. Mondta annak idején Cassandra.
Szokásaimtól eltérően fotómat használom illusztrációnak: legyen eléggé személyes minden fenti szó.

 AZ EGYIK NAPI ŐSBŰN: AZ ÉPÍTÓANYAG ÁRAK BRUTÁLIS, MAFFIA-VEZÉNYLÉSŰ EMELKEDÉSE.

Amit a kormány ad támogatásokban, azt azonnal átcsatornázzák maguknak, szervezetten és sötéten - mondtam egy barátomnak keseregve áprilisban.
Most Orbán Viktor jelentette ki végre: a kormány által adott támogatásokat a gyártók és a forgalmazók azonnal átszivattyúzzák a saját oldalukra. Ezzel lényegében a támogatások 100 százaléka nem ott landol, ahova a kormány szánta.
A kormány még a héten tárgyalja, mit tehet ez ellen.
Ne legyen kétségünk: a brutális áremelések az építőanyagárakban maffiaszerűek.

 Álarc festhető