Gubcsi Lajos
Hírek A MM Élőtárlata Albumok Díjak Gálák Gubcsi Lajos életrajza - A MM Laudációk Mecenatúra MM-díjazottak Hangoskönyvtár
Gubcsi Lajos életrajza - 75 év

Gubcsi Lajos - 75

ÖNÉLETRAJZ

Név: Gubcsi Lajos PhD

Szül: 1948. június 7. Kiskunfélegyháza

1970 Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Szak, közgazdász diploma, angol, német és orosz felsőfokú nyelvvizsga. 1971 egyetemi doktori disszertáció nemzetközi pénzügyekből, 1973 MÚOSZ újságíró diploma, 1978 MTA Közgazdaságtudományok kandidátusa, nemzetközi pénzügyek témában, 1986 címzetes egyetemi docens.

1970-74 a Magyar Rádió, majd 1974-80 a Magyar Tv szerkesztő-műsorvezetője, 1980-83 az Akadémiai Nyomda ált. igazgatóhelyettes, 1983 a kiadó és a nyomda igazgatója, 1984-89 a Magyar Ifjúság c. hetilap főszerkesztője.

1990-1996 a G+L Pénzügyi Kft. ügyvezetője, 1994-97 A Magyar Művészetért Kht. ügyvezetője, 1997-2007 a GL-4 pénzügyi-marketing tanácsadó kft ügyvezetője

2007-2010 A Magyar Művészetért Kft. ügyvezetője, 2010-2011 a HM Zrínyi Kft. ügyvezetője, 2011- G Marketing & Média Kft. ügyvezetője.

1987 óta A Magyar Művészetért Díj, majd Díjrendszer alapító elnöke. A díjrendszerhez 16 különféle díj tartozik, „zászlóshajójuk A Magyar Művészetért Díj, amelyből eddig 370 díjat adtak át a művészetek valamennyi ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban. Mellette létrehoztak további 15 díjat, s így 9összesen kb. 1550 díjat adtak át eddig. 2022-ben a 35. évfordulón tartották a 45. jubileumi díjátadó gálát.
2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia pártoló tagja, 2011 óta a Magyar Atlanti Tanács tagja.

 

Alapított közéleti szervezetei, díjai:

1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági Egyetemen

1973-78 Országos Előadói Iroda

1980 – Fiatal Közgazdászok Országos Szervezete alapító elnöke

1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány

1987-89 Magister Alapítvány

1987 A Magyar Művészetért Díj

1994 A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság

-1996-ban megalapította a művészi ágak integrált, Vándorúton - A Magyar Művészetért Élőtárlata című kiállítását, tárlata vezető kortárs művészek mintegy 50 alkotásából áll

1997 Magyar Közgazdasági Társaság Kommunikáció Szakosztályának alapító elnöke

2002 Kossuth Lajos- és Széchényi Ferenc emlékszobor adományozása a közélet szereplőinek Herenddel közösen

2004 A Magyar Művészetért – Bubik István-díj

2005 A Summum Bonum Díj alapítója magyar orvosok elismerésére

2006 a Bartók Béla-emlékdíj létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen

2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj alapítása Herenddel

2007 Árpád fejedelem díj alapítása Herenddel

2008 Mátyás király-díj alapítása Herenddel

2009 Petőfi Sándor-emlékdíj alapítása Herenddel

2009-2038 időszakra a Gubcsi Lajos Ex Libris Díj alapítása

2010- Magyar Művészek Köre Egyesület közhasznú szervezet alapító elnöke, 2023 óta A Magyar Művészetért Egyesület néven

2010 Széchenyi István-emlékdíj Herenddel

2010 Rákóczi Ferenc-díj alapítása Herenddel

2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel

2012 A Színész Díj alapítása Herenddel

2013 Zrínyi Ilona Díj alapítója Györfi Sándor szobrászművésszel

 

-2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak ajándékozta az Őseink nevű szoborcsoportot, Györfi Sándor alkotását „Hun, magyar és kun őseink szeretett emlékére”.

-2007 őszén az Élet című szoborcsoportot ajándékozta a Székelyföldnek, „Hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll. Melocco Miklós és Györfi Sándor alkotása..
-2007. június 13-án felavatta A Magyar Művészetért Szoborkertjét, annak történelmi szoborcsoportját: itt 2002 óta állítanak fel szobrokat, összesen 16 köztéri méretű szobrot. Külön fejezetet alkot a „Meghalt, mert magyar – Az ártatlan áldozatok bennünk élnek” 2018 óta.

 

- 2006 - a Kun Himnusz társszerzője, zene Szabados György

-2010 Az Ismét Vereckénél című Rákóczi rockballada (zene Benkő László) és a Kun Himnusz társszerzője (zene Szabados György)

-2014 – 1514 – Magyar pokol című Dózsa-opera librettójának írója (zene Ökrös Csaba)

 

KÖNYVEI: 80 könyv szerzője, ezen belül 10 könyv önálló szerkesztője. A 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a magyar kultúrával összefüggő művészettörténeti albumok, és saját lírai és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sorozatba foglalta a Kárpát-medence magyarságát „Üzenet a végekről” címmel. Sok száz cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban. Szerkesztett művei közül kiemelkedik az „1000-1100 év a Kárpát-medencében” és „A hazáért mindhalálig” magyar és angol változata. Legújabb, 13 részes történelmi kisregény sorozata a „13 ördögi év – A máglyától Mohácsig 1514-1526”, illetve ezek összefoglaló kötete, egyben szerzői munkássága fő műve: „Tánc a pokol tornácán 1514-1526 (megj. 2020-26).

Valamennyi műve jelen van az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában.

 

1971-2011 között született 8 gyermekének az édesapja.

 

 

 

További hírek
Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
Erdély szellemében - Ex Libris Díjjal mondunk köszönetet dr. Fazakas József Zoltán ügyvédnek A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján jún. 13-án, kezdem is azzal, hogy miért....

Dr. Fazakas Zoltán Józsefnek adott díjunk fő indoka az a hihetetlen magasszínvonalú, elkötelezett és szülőföldjéhez hűséges szellemi munka, amellyel szinte naponta a magyar közvélemény elé tárja az erdélyi magyarság legjelesebb személyiségeinek, tetteinek, eseményeinek sokszor meghatóan alapos részleteit. Ebben szinte példa nélküli – éppen ezért kívánunk sok hasonló szellemi versenytársat mindnyájunk, az Erdélyt szeretők javára.
Marosvásárhelyen, református családban született 1983-ban. Jogász diplomáját a „Tanulmányi Emlékérem” arany fokozatával 2007-ben vehette át „summa cum laude” minősítéssel a Miskolci Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Doktori Iskolájában a doktori fokozatot 2021-ben szerezte meg „summa cum laude” minősítéssel a magyar és román nemzeti eszme összehasonlító jogi vizsgálatáról. 2011 tavaszán sikeres jogi szakvizsgát tett és megalapította a Fazakas Ügyvédi Irodát, amelynek keretei között napjainkig is ügyvédi hivatását gyakorolja.
A hivatásgyakorlás és a tudományos munka eredményeként 2016-ban Wolters Kluwer Jogászdíjban részesült, 2018. szeptemberétől kezdetben tanársegédként, majd adjunktusként, később egyetemi docensként tanít. 2023-ban a Magyarságkutató Intézet szakmai és operatív főigazgató-helyettesévé nevezték ki. A határon túli magyar közösségek sorsát szívén viselve 2023 februárjától Kolozsváron a SAPIENTIA Egyetem Jogtudományi Intézete oktatójaként a magyar jogászképzésben is részt vesz, s egyéb magyarországi kutatásokban is, elsősorban az alkotmányjog és a jogtörténet területén. Ellátja az Erdélyi Jogélet szakterületi felelős szerkesztői feladatait is.

Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
ÉS ISMÉT A FELVIDÉKÉRT - A Magyar Művészetért 47. gáláján Gubcsi Lajos Ex Libris Díjában részesül Cirill atya, ferences szerzetes, aki 22 éven át volt Érsekújváron a hit és a hívők bázisa.

Kovalcsik Cirill atya, ferences szerzetes: Jelenleg a budai ferences templom lelkésze, tanít a Szentendrei Ferences Gimnáziumban, korábban a szlovák tartományfőnök meghívására vállalta el a felvidéki missziós munkát Érsekújváron, s ott 22 éven át nemcsak jó pásztorként lelkiismeretesen gondozta az ottani magyar katolikus hívőknek a lelki világát, hanem a város egész magyar közösségének meghatározó és megbecsült személyiségévé tudott válni. A szorosan vett lelkipásztori munka mellett, több kisebb közösség formálódott, melyekben mélyebben lehetett megélni a nagyobb közösséghez tartozást. Erősítette a magyar nemzethez való tartozást. Érsekújvár 2003-ban Pro urbe-díjjal ismerte el, 2019-ben polgármesteri díját kapott, a Rákóczi Szövetség pedig 2010-ben Esterházy-díjjal tüntette ki, 2023-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át. Közösségteremtő és közösségformáló ereje miatt nagy tisztelet övezi személyét. Identitásőrző küldetése pótolhatatlan a városban. Cirill atya arról nevezetes, hogy szinte minden ferences templomot látogató érsekújvári magyar hívőjét név szerint ismer, a gyerekeket is, akikkel külön foglalkozik a miséken, és többször előfordul, hogy megszólítva valamelyiküket, bevonja őket az istentiszteletbe.

Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján

Ex Libris Díjban részesül a Romániai Magyar Dalosszövetség jún. 13-án A Magyar Művészetért 47. Gáláján


Trianon gazsága után az irodalommal és színművészettel egy időben az erdélyi magyar énekkarok – mint hamarosan az egész magyar szellemi élet - megtalálták szerepüket az a magyarság művelődési életében. A számos városban és faluban sok évtizedes múltra visszatekintő régi "dalárdák" mellé újonnan alakult kórusok sorakoztak fel egyre nagyobb számban, s 1921. november 13-án Brassóban 30 énekkar küldötte kimondotta a "Romániai Magyar Dalosszövetség" megalakulását. Ez a magyar dal- és zeneegyesületek országos keretbe tömörítésével a karének, dal- és zeneirodalom ápolását tűzte ki célul, s különféle versenyeket, karmesteri tanfolyamokat, ünnepségeket, hangversenyeket vett tervbe. Könyvtárakat és kottagyűjteményeket teremtett, pályadíjakat tűzött ki, szaklapot, zeneműveket adott ki. A Romániai Magyar Dalosszövetség különösképpen a történelmi Erdély területén működő magyar ajkú amatőr
világi és egyházi énekkarok, fúvószenekarok, hagyományőrző és régizene-együttesek szakmai és szellemi támogatója. A több, mint száz esztendős történelme során a Dalosszövetség mindenkori és legfontosabb szerepvállalása az erdélyi műkedvelő zenei közösségek felkarolása, a magyar zenei anyanyelv megélési lehetőségeinek biztosítása, ezáltal a magyarságtudat megerősítése, a magyar és erdélyi zenei anyanyelv átörökítése, múltunk és jelenünk zenei-szellemi értékeinek továbbadása.
Ahogyan büszkén mondják: Jelen vagyunk dalainkkal egész Erdélyben, „angyalkáink”, vezetőségi tagjaink, regionális képviselőink s dalnokaink mélyről feltörő énekekkel képviselnek bennünket. Elnökük Dr. Csákány Csilla PhD zenetudós adjunktus. Kolozsvárról, de Marosvásárhelyről és Nagyváradról is – a teljes erdélyi térben. ld fotó


A díjat Gubcsi Lajos adja át - Herenddel közösen alapították 2007-ben
ÁRPÁD FEJEDELEM-DÍJAT nyújtunk át a RÁKÓCZI SZÖVETSÉGNEK A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. gáláján, jún. 13-án
Rákóczi Szövetség
Munkába vetett hitük egy tömör mondat: AZ IGAZ ÜGYET NEM HAGYJA EL AZ ISTEN! A magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar közösségek és kiemelten a magyar fiatalok érdekében vállaltak missziót. Évente el 80 központi programjuk több mint 100 ezer embert, elsősorban fiatalokat érint. Tevékenységünk két oszlopa: a külhoni családok magyar iskolaválasztásának segítése, valamint a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyar fiatalok közti kapcsolatok építése.
Felsorolhatatlanul gazdag az a tevékenység, amit a Rákóczi Szövetség folytat a Kárpát-medence összetartozásáért. Jelzők helyett jelképesen felvillantunk beszámolójukból egy-egy mozzanatot pl. az 1 évvel ezelőtti időből: Júniustól szeptemberig 7 vitorlás tábor, 3 összmagyar középiskolás tábor, egy lengyel-magyar diáktábor, a kárpátaljai néptánctábor, a Rákóczi Szabadegyetem, a Déryné Színjátszó Tábor, 4 anyanyelvi tábor, az összmagyar tanártábor, az egyetemista tábor, a székesfehérvári színjátszó tábor és a nyár végi ukrán diákok tábora 32 országból 13 042 magyar diákot és tanárt fogadott. Ősszel is sor került a középiskolások körében népszerű felvidéki sétára és partiumi kirándulásra. Ott voltunk 300 középiskolás vendégünkkel a várpalotai Trianon Múzeum megnyitóján. Az október 23-i nemzeti ünnepen 7 ezer középiskolás utazhatott Diákutaztatási Programunkkal határon túlra ünnepelni. A Gloria Victis 1956-os budapesti emlékünnepségre több mint 2500 középiskolás és egyetemista vendégünk érkezett. Ennek keretében megvalósult a hagyományos történelmi vetélkedő és ezzel egyidőben az emlékév adott apropót a Madách200 Kárpát-medencei Középiskolai Irodalmi Vetélkedőnek is. A novemberi és decemberi hétvégéken fogadtuk a hazai felsőoktatásban tanuló diaszpóra ösztöndíjasokat, a külhoni tanítónőket és óvónőket és a Kárpát-medencei tanárhálózatunk tagjait. Tagságunk év végére elérte a 34 663 főt, köztük 2 ezer új taggal 22 éves átlagéletkorral.
A képen az Árpád fejedelem-díj, Csáky Csongor elnök és a logójuk, programtervük

Gubcsi Lajos és A Magyar Művészetért 47. Gáláján
SZILÁGYI TÓNI ERDÉLYI ZENÉSZ EX LIBRIS DÍJA A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gáláján jún. 13-án Budapesten
Szilágyi Tóni: Szamosújváron született, ott is él, lakik. Sokoldalúan képzett zenész, tíz hangszeren játszik: gitár, basszusgitár, zongora, nagybőgő, hegedű, brácsa, harmonika, dob, picit kobzán is játszik, énekel. Az utóbbi tíz évben a hegedűvel és a gitárral foglalkozik, de a szíve csücske a zongora. Öreg cigány muzsikusoktól tanult hegedülni, ifjú korában értük és hozzájuk járva a vidéket ellesni a fortélyokat. A Nagyvárad Néptáncegyüttes tagja volt több, mint 5 évig, játszott a Budapesti Magyar Állami Népi Együttesnél, megalapította a PutriPop együttest, a Parno Graszt zenekarhoz hét éves közreműködés kötötte, 2022-23 között a zenekar tagja volt, s játszott a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesnek.
Bővebben életéről, munkásságáról: https://tonymusic.ws1.ro/rolam

SCHÖN GYÖRGY IS EX LIBRIS DÍJUNKBAN RÉSZESÜL A Magyar Művészetért Díjrendszer gáláján jún. 13-án Budapesten.
Schön György közművelő, közösségszervező:
Az immár 35 éves Háló Közösségi és Kulturális Központ oszlopa, össz-kárpát-medencei mozgalmuk délvidéki fő menedzsereként az elmúlt 20-25 évben főleg szűkebb szülőföldjén. Nagybecskerek vidékén, a Bánságban, vagy Erdélyben nyújtott sokarcú támogatást az ottani magyar kulturális közösségeknek, ez minden lelkületét kitölti. Budapesti klubjukban korunk élő legendáinak meghívásával formálják a közös szellemi erőt, önzetlen misszióvállalással. Schön György neve fogalom a határon túl. A Háló programjait látva példamutató örömmunkával terítik meg a határtalan magyar kultúra asztalát. Nem a jobb jövőt várják, hanem a jelent alakítják "határok nélkül." Deseő Csaba hegedűművésszel együtt 2008 októberében alapították a Háló Jazz Klubot, amely már Budapest ismert zenei színfoltja. Jómaga nagyszerű költők verseit zenésíti meg és adja elő, ahogyan a róla szóló portré írta: Jönnek vele szemben a versek... A trianoni gyászra emlékezés és emlékeztetés előadóművészetének kihagyhatatlan része. „Mindaddig segítek. míg magyar szóra magyar szó felel!” S a villamosmérnök hat gyermek édesapja.